Gazdálkodás vegyszer és ásás nélkül. A permakulturális gazdálkodás nem csak azt ígéri, hogy ez lehetséges, hanem azt is, hogy hasonló hozamot lehet elérni, mint hagyományos módszerekkel. Magyarországon is terjed a szemlélet, ezért ellátogattunk két farmra, hogy a gyakorlatban is lássuk, működik-e. Tahitótfalun fogyatékkal élőknek szerveznek programokat a kertben, Kóspallagon pedig helyi dobozközösségnek termesztenek zöldséget.
Verőfényes napsütésben fogad Tahitótfalun Vukovich Daniella, aki már tizenöt éve gazdálkodik nagyjából két hektáros területén. Biokertészként kezdte, de amikor felfedezte a permakultúrát, beleszeretett az elképzelésbe, és már öt éve az alapján gazdálkodik. A szemléletváltás lassacskán az egész területet átalakította. Amíg biokertészként a magas hozamok vezérelték, most már nem a nyereség a cél. Az ágyásokat jurták, lovak és disznók váltották – pedig a hölgy vegetáriánus, az állatokat terápiás célból tartja. „Minden együtt mozog és fejlődik, nem lehet kiragadni az egyes elemeket anélkül, hogy hatással lennénk minden másra. Engem ez fogott meg a permakultúrában, hogy rendszerben gondolkodik” – mondta Daniella. „Nem csak arról van szó, hogy ha a kertben sokféle növényt termesztek, állatból, madárból is több lesz. Beleértendők a gazdálkodás tágabb, társadalmi vonatkozásai is. Hozzám három éve kezdtek járni kisgyermekes családok, és amikor láttam, milyen jól érzik magukat, erre az irányra kezdtem koncentrálni, és megalapítottam a Sokszín Kertműhely Egyesületet. Sérülteknek is szervezünk programokat. Van, aki az állatok közelében szeret lenni, más a szénabálákon játszik, de valamit mindenki kap a kerttől, és hozzá is tesz. Hosszabb távon szeretnék állandó jelleggel munkát adni olyanoknak, akik piaci alapon egyelőre nem tudtak elhelyezkedni.”
A következő megálló a kóspallagi Pallagvölgyi biokert. Rögtön látszik, hogy nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a gazdasági szempontoknak: a terület kisebb, a növény viszont több. A kert aljában különböző komposzttea és trágyakivonat erjednek és csepegtetők tömkelege virít az ágyások között. Szilágyi Alfréd, a Magyar Permakultúra Egyesület oktatója és a Pallagvölgyi Biokert egyik gazdálkodója, amely dobozközösség számára termel. A tagok márciustól egészen decemberig minden héten kapják a friss, vegyszermentes zöldséget. Választani nem lehet, az érkezik, ami éppen beérett. Frédi szerint a permakultúra felveszi a versenyt a konvencionális termesztéssel. „A növények egyedei ugyan esetenként jelentősen kevesebbet teremnek, mint egy hagyományos, intenzíven művelt gazdaságban. Ha viszont a terület egészét nézzük, négyzetméterre vetítve ugyanakkora, sőt akár magasabb hozamot is biztosíthat. Ez főként a sokféleség miatt van, vagyis mert egy ágyáson belül több minden is fejlődik egyszerre vagy egy szezonban, egymás után” – magyarázta Frédi. „Ám árnyoldala is van: mivel a rendszeren belül minimálisan tartjuk a talajbolygatást és alig használunk gépi művelőeszközöket, nagyon sok élőmunkára, például kézi gazolásra van szükség.
A permakultúra a tervezésen, megfigyelésen, gondolkodáson alapul. A filozófiát Bill Mollison és David Holmgren dolgozta ki, 1978-ban publikálták első ötleteiket A permakultúra alapjai címmel. A lényeg, hogy hasznosítsuk jól a terület természetes adottságait, és ne menjünk a természet ellenébe. A vízgyűjtőt a legmélyebb ponton kell kialakítani, a különböző növényeket a domborzati viszonyoknak megfelelően érdemes elhelyezni és így tovább. Mollison Ausztráliában élt, ahol egészen mások az időjárási viszonyok, mint Magyarországon, ott jóval ideálisabbak a feltételek. Így, ha valaki itthon szeretne permakultúrában gazdálkodni, a könyvekben nem feltétlenül a konkrét tapasztalatokra, tanácsokra érdemes figyelni, hanem sokkal inkább az elvekre, amelyeket a helyi adottságoknak megfelelően kell alkalmazni. A filozófia csak egy keretet ad, amely akár egy balkonkert kialakításakor is segíthet. Mivel nincsenek kőbe vésett szabályok, mint például a biogazdálkodásban, azon túl, hogy valaki nem használ vegyszereket és kerüli az ásót, szabad kezet kap. Teljesen más kertet fog megálmodni az, aki zöldségtermesztésből akar megélni, mint aki a nyaralóját szeretné úgy kialakítani, hogy az év felében hozzá se kelljen nyúlnia, mégis lehet mind a kettő permakultúrás.
Magyarországon a Magyar Permakultúra Egyesület kezdte népszerűsíteni 2016-ban. Az első konferenciákon egy-két tucat érdeklődő vett részt, mostanra több százan. A permakultúrás tervezési képzésen ugyanilyen növekedés tapasztalható, korábban negyven körül volt a kurzusra jelentkezők száma, most viszont már száz körül van. Az oktatást elvégzők jó fele kezd gazdálkodni vagy építi be meglévő területén a tanultakat. A permakultúrás farmok száma, a legkisebb kerteket is számolva, néhány száz körül lehet, ami néhány ezrelékét teszi ki az összesnek a Központi Statisztikai Hivatal 2021-es, 241 ezres számának.
