Márpedig az ellátás biztonsága különösen fontossá vált a szomszédos Ukrajnában zajló háború, illetve az agresszor Oroszország ellen bevezetett és tervezett uniós szankciók miatt. Mindez figyelemárnyékba szorította a klímavészhelyzetet, de az ügy jelentősége ettől semmit sem csökkent. Az Európai Unió nem is tévesztette szem elől a korábbi célt. Kiválasztottak száz európai várost, amelyeket kísérleti és innovációs központokká alakítanának az elkövetkező években, hogy legkésőbb 2050-ig minden város klímasemleges legyen az EU-ban. Az okos-klímatudatos városok programjába három magyar város – Budapest, Pécs és Miskolc – is bekerült.
A 360 millió euróból induló program első lépéseként minden városnak ki kell dolgoznia egy klímaváros szerződést, amely az összes települési ágazatra lebontva tartalmazza klímasemlegesség eléréséhez szükséges átfogó koncepciót. Egyelőre nem ismertek az uniós program részletei, az első megbeszélést jövő héten rendezik, amit júniusban követ egy részletes brüsszeli tájékoztató. Így még bizonytalan, hogy mikor kerülhet a Fővárosi Közgyűlés elé a részletek ismeretében összeállított szerződés, amely a programba való belépés elengedhetetlen kelléke – válaszolta a Népszava kérdésére Ámon Ada, Karácsony Gergely főpolgármester klímapolitikai főtanácsadója. Mint mondta, Budapest már egy ideje keresi a lehetőségeket a közvetlen uniós támogatások eléréséhez. Ez a klímaváros-program lehet az egyik kapu ezen az úton. A főtanácsadó ugyanakkor sietett tisztázni, hogy ez a 360 millió euró rendkívül csekély összeg a kitűzött célhoz képest, főként száz város között szétosztva. Budapest tavaly elfogadott klímastratégiájának végrehajtása 7 milliárd euróba kerülne. Így inkább az előkészületekre, az intézményi struktúra kialakítására lehet elegendő az uniós program, amelynek kasszáját a főtanácsadó reményei szerint később feltöltik a városok támogatásra érdemes programjainak függvényében.
Budapest 2030-ra nem lesz teljesen klímasemleges város, de jó irányú folyamatokkal, célirányos fejlesztésekkel jelentősen csökkenthető az üvegház hatású gázok kibocsátása, ami egyúttal egészségesebbé és élhetőbbé is teszi a fővárost
– tisztázta Ámon Ada. Az új ellenzéki városvezetés szívügyének tekinti a klímaváltozás elleni küzdelmet és az elmúlt 2,5 évben számos projektet indított. Felmérték például, hogy a napenergia nagyobb arányú hasznosításának és a villamosenergia hálózatba való integrálásának milyen jogszabályi akadályai vannak, illetve milyen gazdasági ösztönzőkkel lehetne a napelemeket vonzóbbá tenni, a gazdasági szereplők és a fővárosiak számára. A társasházban élők például bérbe adhatnák a tetőket napelemek telepítésére. Az ingatlanfejlesztők eleve alternatív energiarendszerek kiépítésében gondolkodhatnának egy-egy irodaház vagy lakópark építésekor. A városvezetés tervei között szerepel egy 1500 megawatt kapacitású naperőműrendszer létrehozása is, de korszerűsítenék a távhőellátást és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát is. Legalább ilyen fontos az elektromos autók töltőhálózatának kialakítása.
A csapadékvíz hasznosítását célzó programon három kerülettel – VII., XII. és a XVIII. – dolgoznak együtt. Tervbe vették egy élelmiszer-stratégia kidolgozását is, amelynek célja a közétkeztetés klímabaráttá tétele, az iskolák, óvodák, szociális intézmények menzáinak egészséges, de fenntartható forrásból származó élelemmel való ellátása.
– A fővárosi törekvések az egész ország számára fontosak, hiszen bizonyos időszakokban a villamosenergia ötöde itt hasznosul, például a közösségi közlekedés működtetésére.
Egy átlagos hétköznap többen utaznak a budapesti metróvonalakon, mint a teljes MÁV hálózaton. Cserébe a GDP 40 százaléka itt termelődik meg. Budapest nélkül nem teljesíthetőek a Magyarország által vállalt klímacélok
vagy a hulladékgazdálkodás terén tett vállalások. A rossz levegőminőség miatt jelenleg is kötelezettségszegési eljárás zajlik Magyarország ellen, a három érintett terület egyike a legsűrűbben lakott budapesti agglomeráció – hívta fel a figyelmet Ámon Ada.
A főváros klímastratégiájának végrehajtásával jelentősen csökkenne a hazai károsanyag-kibocsátás. A klímabarát, élhető, egészséges főváros az egész ország és a Budapestet naponta használó 3 millió ember érdeke is, nem csupán az itt élőké. A kormány mégsem hajlandó támogatni ebben sem a városvezetést. Eddig egyetlen uniós operatív programot nyitottak meg az önkormányzat előtt, amelynek keretösszege 80 milliárd forint, kevesebb mint egy fél stadion ára. A 6000 milliárd forintos uniós helyreállítási alapból támogatandó programok közé pedig egyetlen fővárosi projekt sem fért be, holott a budapestiek többsége az önkormányzat által megrendelt felmérések szerint egyetért a klímacélokkal és áldozatokat is hajlandó hozni az ügy érdekében. A fűtési igény csökkentése mellett például a kereskedelemben használatos műanyag zacskók teljes elhagyására és a biológiailag lebomló szemét külön gyűjtésére. A kör bővíthető lenne, ha erre a kormány különféle szabályozókkal és ösztönzőkkel, például az energia korszerűsítést célzottan előnyben részesítő pályázatokkal rukkolna elő – hangsúlyozta a szakember, aki szerint az ellenzéki választási vereség ellenére Budapestnek meg kell fogalmaznia az együttműködés feltételeit és meghatározni a kereteket. Fontosnak tartja, hogy Karácsony Gergely az elmúlt hetekben magas szintű tárgyalásokat folytatott Brüsszelben az uniós források közvetlen eléréséről és biztató válaszokat kapott.
