A magyar kormányt láthatóan meglepte, milyen hevesen reagáltak a lengyelek az ő nyíltan oroszbarát politikájukra. Jaroslaw Kaczynski felmondta a leginkább a közösen harcoló és borozgató bajtársakról szóló mondásokban élő barátságot, ezzel pedig illuzórikussá tette a V4 jövőjét is.
Lehetett volna egyébként többet tudni a lengyel-orosz viszonyról már korábban is, akár kormánykörökben is. Az 1962-es Húszévesek szerelme című filmösszeállítás Andrzej Wajda rendezte részében varsói fiatalok kergetőznek lepusztult bérházak udvarán. Amikor ki-kiszaladnak az utcára, mindig a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza hatalmas épülete fehérlik fel az utca végén, börtönkapuként zárja le horizontjukat, korlátozza mozgásukat. Erős vizuális metafora.
A negyvenkét emeletes monstrumot a szovjetek építették 1952 és 1955 között a moszkvai "hét nővér" (Ukrajna Szálló, Lomonoszov Egyetem stb.) mintájára. A varsóiak túlnyomó része utálta, a szovjet megszállás pökhendi mementóját látta benne. Volt egy vicc: Melyik Varsó legszebb pontja? A válasz: a Szovjet Kultúra és Tudományának Házának a teteje, mert onnan nem látni az épületet.
Ha végignézzük Wajda legfontosabb filmjeit a Hamu és gyémánttól a Katynig, megérezhetjük a lengyel-orosz ellenségesség mély érzelmi intenzitását, és megérthetjük okainak jó részét is. Aki pedig pontosabb tájékozódásra vágyik, fellapozhatja a történettudományi kézikönyvek bármelyikét. A jelenlegi hatalom képviselői azonban, mint tudjuk, nem érdeklődnek sem a művészet, sem a tudomány iránt.
De a szmolenszki légi katasztrófára csak emlékeznek, hiszen az 2010. április 10-én történt, az ő időszámításuk alatt. Ekkor zuhant le a lengyel kormánygép, fedélzetén Lech Kaczynski elnökkel, Jaroslaw ikertestvérével és még 95 személlyel, az ország politikai és katonai vezetőivel és családtagjaikkal. A szerencsétlenséget senki nem élte túl. A lengyelek már akkoriban is az oroszok tudatos akciójára gyanakodtak, mostanra már állítólag bizonyítékokat is találtak erre. Egyes hírek szerint nemzetközi fórumokon készülnek megvádolni Putyin elnököt politikai gyilkosságra való felbujtással. Hát ezért sem viselik el, ha a magyarok, állítólagos szövetségeseik, Ukrajna megtámadásának ügyében az orosz agresszor pártjára állnak.
Az orbáni-szijjártói külpolitika két szilárd oszlopon nyugszik. Ez az ignorancia és az arrogancia, a tudatlanság és a manipulatív erőszakosság. Ezeknek következtében magányosodott el Magyarország a nemzetközi térben, s kényszerült az agresszor "utolsó csatlósának" egyszerre gyászos és nevetséges szerepébe.