;;

Európai Unió;Oroszország;földgáz;MOL;kőolaj;szankció;

- Érik az olajembargó, az Európai Bizottság ma terjeszti elő az Oroszország elleni szankciók hatodik csomagját

A testület azt ajánlja majd a tagállamoknak, hogy az év végéig szakadjanak le az orosz olaj behozataláról.

Az Európai Bizottság (EB) várhatóan kedden fogja előterjeszteni az Oroszország elleni szankciók hatodik csomagját, amelyben az orosz olajimport fokozatos megszüntetését fogja javasolni. A testület azt ajánlja majd a tagállamoknak, hogy az év végéig szakadjanak le az orosz olaj behozataláról, ami összhangban áll a friss német állásponttal. A Politico című amerikai hírportál brüsszeli kiadásának nyilatkozó EU diplomaták szerint az EB valamiféle kivételt vagy átmeneti intézkedéseket fog javasolni Magyarország és Szlovákia számára, mivel esetükben nehézségekbe ütközik alternatív energiaforrások biztosítása. A huszonhét ország energiaügyi miniszterének hétfő délutáni brüsszeli rendkívüli találkozóján mindenesetre nem tárgyaltak az előkészületben álló előterjesztésről, mondta Barbara Pompili, az ülést elnöklő francia tárcavezető. A tanácskozás előtt Anna Moskwa lengyel energiaügyi miniszter újságíróknak azt mondta: Varsó szerint azok a tagállamok, amelyek egyhamar nem tudnak leszakadni az orosz energiaforrásokról, mutassanak szolidaritást és támogassák Ukrajnát, illetve nyújtsanak finanszírozást az európai energiainfrastruktúra diverzifikálásához.

A sürgősséggel összehívott miniszteri ülés résztvevői elsősorban a Bulgáriába és Lengyelországba irányuló orosz gázszállítások leállítása nyomán előállt helyzetet vitatták meg. Kadri Simson, az Európai Bizottság energiapolitikáért felelős tagja szerint a tagállamok egyetértettek abban, hogy segíteni kell a két országot a kieső energiaforrások pótlásában. Szerinte az EU kidolgozott vészhelyzeti tervekkel, jelentősen feltöltött gáztárolókkal, diverzifikált és közös beszerzésekkel készül fel a következő fűtési szezonra, ha Oroszország úgy döntene, hogy az egész blokk számára leállítja a gázszállításokat. Brüsszelben arra számítanak, hogy hamarosan sikerül jóváhagyni az uniós jogszabályt, amely kötelezné a tagállamokat, hogy idén novemberre 80 százalékosra, jövőre pedig 90 százalékosra töltsék fel föld alatti gáztárolóikat.

A politikus kérdésekre válaszolva azt mondta, az Európai Bizottságnak nincs tudomása egyetlen országról vagy energiacégről sem, amely hivatalosan bejelentette, hogy a Gazprommal kötött szerződését felrúgva, rubelben fog fizetni a gázért, ahogyan azt az orosz elnöki rendelet előírja. Megismételte a brüsszeli álláspontot, hogy a rubelben történő fizetés a szankciók megszegésével érne fel. Ugyanakkor elismerte, hogy a vállalatok nehezen tudják értelmezni a Kreml elvárásait, ezért az EB néhány napon belül újabb iránymutatásokat fog közölni arról, hogyan egyenlítsék ki a számlájukat az európai szabályoknak megfelelően.

Magyarország változatlanul elveti az orosz olaj- és gázembargót célzó uniós törekvéseket - nyilatkozta az energiaügyi miniszterek tanácskozását megelőzően tegnap a Reuters hírügynökségnek Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár. A hétfőn - vélhetőleg uniós körökből, például a brüsszeli Politicón, a német közszolgálati ZDF csatornán, illetve a Handelsblatt nevű német üzleti lapban - kiszivárgó értesülések eltérnek a tekintetben, hogy immáron ismét csak Magyarország a közös uniós ellenlépések egyetlen kerékkötője, avagy még figyelembe kell venni Szlovákia, Ausztria, netán a spanyolok, olaszok és görögök szempontjait is.

Mindazonáltal Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a közszolgálati rádió Vasárnapi Újság című hétvégi műsorában szükségesnek tartotta megismételni a kabinet mára már kicsiszolt, az uniós felvetéseket élesen elutasító álláspontját. Eszerint a rezsicsökkentés csak úgy tartható fenn, ha folytatjuk a nyersanyagok "lehető legolcsóbb" beszerzését. (Ez a fogalmazás egyébként már hajszálnyi elmozdulás a korábbi, valótlannak bizonyult kormányállásponthoz képest, miszerint az orosz gázár biztosítaná a rezsicsökkentés fenntartását. Ezzel szemben lapunk kutatásai szerint Moszkva bár időben kissé elnyújtva, de Magyarországra is a tőzsdei gázárat szabja.) Mivel a kancelláriaminiszter szavai szerint máshonnan jóval drágábban jutnánk csak nyersanyaghoz, egyértelműen síkra szállt az orosz gáz- és olajbehozatal tilalma ellen. (Bár az árkülönbségre utaló megállapítás valós, szakértők szerint a két téma összekötése erősen megtévesztő. Míg ugyanis az orosz gázbehozatal korlátozása az ország jelen állapotában tényleg okozhatna ellátási fennakadásokat, addig az olaj esetében ezt szakértők jóval kevésbé valószínűsítenék.) Gulyás Gergely emellett ismét sürgette, hogy az EU vonja vissza az energiaárak emelkedéséhez vezető korábbi döntéseit. (Ezek az uniós intézkedések mind a környezetvédelmet, illetve a tisztább levegőt szolgálják. Egyes szakértők szerint egyébként az Orbán-kabinet is segíthetné az orosz olajról leválást a környezetvédelmi előírások ideiglenes könnyítésével, ám erre nem hajlik a kormány.) Szerinte így akadályozhatók meg az akár tízszeres áremelkedések is. (Ez ismét csúsztatás: lapunk korábbi számításai szerint a legnagyobb éves nyugat-európai drágulási ütem sem haladja meg a 280 százalékot.) A tárcavezető úgyszintén célként jelölte meg, hogy a kereskedelmi korlátozások ne ártsanak többet annak, aki azokat kiveti, ahhoz képest, akit így büntetnének.

Arról a kérdésről, miszerint - ismét az uniós szándékokkal szemben - immár rubelben fizetnénk az orosz gázt, leszögezte: Magyarország eurószámlát nyitott a Gazprombanknál, amit aztán az orosz hitelintézet vált át rubelre. Ugyanígy fizet egyébként további 9 uniós tagállam is, csak azok ezt nem hangoztatják - jegyezte meg a tárcavezető.

Nő a piaci ár

Szerdától 20 forinttal nő a benzin és 25 forinttal a gázolaj piaci ára - közölte a Holtankoljak.hu. Így ha nem lenne érvényes a 480 forintos ársapka, a benzinért 611 forintot kellene fizetni átlagosan literenként. A gázolaj literje pedig a nagyobb vevőknek piaci áron értékesítő kútoszlopokon átlag 699 forintba kerül. A G7 tudósítása szerint az új szlovén kormány elengedte az ott bevezetett üzemanyagárstopot. Így a benzin addig 568 forintnak megfelelő ára 612 forintra ugrott, a gázolajé pedig 572 forintról átlag 689 forintra nőtt. Kapcsolódó hír, hogy a lengyel szenátus olyan javaslatot fogadott el, ami ellehetetlenítené a Mol és a lengyel PKN Orlen közötti, ez év elején bejelentett, több száz üzemanyag-töltőállomás cseréjét magába foglaló ügyletét. A HVG szerint ugyanakkor kevés az esély arra, hogy a kormánypárti többségű Szejm elfogadja az ellenzéki többségű testület javaslatát.

Megválaszolatlan kérdések

"A kormány kiemelt célja a lakosság energiaellátásának biztosítása, és a rezsicsökkentés fenntartása, amelynek feltétele a kőolaj és földgáz hozzáférhetősége és az, hogy az energiahordozók ára minél előbb visszatérjen a normál szintre. Ezért Magyarország álláspontja az, hogy a háború árát ne a magyar emberek fizessék meg, az Európai Unió vonja vissza korábbi döntéseit, és ne fogadjon el olyan szankciót, amely lehetetlenné teszi az orosz kőolaj és földgáz importját. Erre adott felhatalmazást a magyar emberek többsége április 3-án." - közölte megkeresésünkre az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Számos, többek között az olajbehozatali tilalom hazai támogatottságáról, a gázvásárlások fizetési körülményeiről és a rubelszámla nyitásáról feltett kérdésünkre azonban nem válaszolt a tárca.

Egyre erőteljesebben lehet érzékelni az ingatlanpiacon a befektetői jelenlétet, miközben az első lakásukat megvásárlók kezdenek kiszorulni – derül ki a Duna House adataiból.