;

Litvánia;Nemzeti Színház;tiltakozás;MITEM;

- Meglepődött az Orbán-kormány politikája ellen tiltakozó litván színész, hogy nem lát Budapesten ukrán zászlót

A Nemzeti Színházban kedd este két litván előadás után is a tapsrendben a közreműködők üzeneteket helyeztek el az orosz ukrán háborúval kapcsolatban. Az egyikben a magyar miniszterelnököt is megszólították.

„Magyarok, ne legyetek közömbösek!” – ez állt azon a molinón, amelyet a litván Klaipèda Drámai Színház társulata az előadásuk utáni tapsrendben felmutatott a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón (Mitemen) kedd este. Mindez ukrán zászlók kíséretében történt, a közönség meglepődött ugyan a gesztuson, de hosszasan megtapsolta a litván együttest. Ez egyrészt méltán szólt a Léna lábai közt, avagy „a szűz halála” című előadásnak, amely Michelangelo Merisi da Caravaggio nyomán született – a barokk festőóriás életéről szólt, híres képeit a színészek élőben jelenítették meg. A csaknem két és félórás produkció írója, rendezője, díszlet- és jelmeztervezője, Agata Duda-Gracz sajnos nem jött a társulattal Budapestre. Érdemes is lett volna az előadásról beszélni a közönségtalálkozón, de a tapsrend gesztusa mindezt a törekvést szinte teljesen felülírta.

Elsőként Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója reagált a feliratra. Elmondta, ez egy szabad fesztivál, ahol még ilyet is meg lehet tenni, de mióta ezt a sorozatot szervezik, időnként üzenetet kapnak a színpadról, és ahogy fogalmazott „mindig meg akarnak minket valamire tanítani”. 2015-ben a fesztiválon már fordult elő hasonló eset A sirály előadás után, amikor ugyancsak a tapsrendben a bécsi Burgtheater egyik színésze olvasott fel egy szöveget, amelyben azt írták, aggódnak a magyarországi törékeny demokrácia miatt, és szolidaritásukat fejezik ki a magyarokkal. Az eset nagy vihart kavart, akkor a színház úgy válaszolt az akcióra, hogy a kivetítőn, ahol korábban A sirály magyar szövege futott, a 13 aradi vértanú nevét írták ki.

Most a színpadon nem reagáltak a feliratra, ám Vidnyánszky Attila a közönségtalálkozó elején, miután átadta a társulatnak a színház ajándékát, arról beszélt, hogy a mi nemzetünkre nem lehet rákényszeríteni mások akaratát, de a Nemzeti ezzel együtt egy vendégszerető színház. Ezután kissé sértődötten otthagyta a közönségtalálkozót.

Vidnyánszky Attila szavaira először a litván színház igazgatója válaszolt, aki elmondta, hogy őt kollégái egyszerűen csak Tomasznak hívják, most sem igazgatóként szeretne megnyilvánulni, hanem magánemberként. „Az ukránok a megölt civileket számolják, eddig a háborúban nagyon sok gyereket is megöltek. Ez már nem politika, hanem mészárlás.” Mesélt a tízéves kislányáról, aki egy utazáson megismerkedett egy ukrán kislánnyal és barátságot kötött vele. Most napok óta aggódnak érte, mert nem érik el. Majd hozzátette: „Ha nem teszek semmit, én is véres leszek. Ha közömbösek maradunk és hallgatunk, azzal belemártjuk a kezünket a vérbe.”

Az egyik litván színész, aki önkénteskedett a lengyel ukrán határon, elmondta, meglepődve tapasztalta, hogy Budapesten, amerre járt, nem találkozott ukrán zászlóval, illetve hármat látott, de azokat ők hozták Litvániából. Megjegyezte, hogy a felirattal senkit sem tanítani akartak, hanem az álláspontjukat szerették volna elmondani. Szász Zsolt és Kozma András a Nemzeti Színház dramaturgjai szerint nem lehet a Nemzeti Színház munkatársait érzéketlenséggel vádolni, hiszen személyesen is segítettek ukrán családoknak, és a fesztiválon ukrán szolidaritási napot szerveztek. Az nem mondatott ki a beszélgetésen, hogy a litván vendégek a magyar hivatalos politikai álláspont tétovaságát sérelmezik, a házigazdák pedig magukra vették a közömbösség vádját. Ezt a feszültséget csaknem másfél órát követően mind a két fél próbálta enyhíteni, ám mintha elbeszéltek volna egymás mellett, a feszültség bent maradt a levegőben.

Meghajlás helyett

A nagyszínpadi előadással egy időben zajlott a Nemzeti Kaszás Attila-termében Oskaras Koršunovas Delhi tánc című előadása, amelynek a végén a Telex olvasóinak a beszámolói alapján a színészek meghajlás helyett elvágódtak, mintha golyók terítették volna le őket, a háttérben pedig egy montázs jelent meg, amiben 1956-os budapesti és 2022-es ukrajnai háborús fotókat vetítettek egymás mellett, azzal a felirattal, hogy „Orbán, are you sure?”.Azaz: „Orbán, biztos vagy benne?” A vetítés hatására a Telex szerint ketten hagyták el a termet. A jelenet hosszú percekig tartott, és amikor a vetítésnek tíz perc után sem lett vége, a közönség nagy része távozott. A litván vilniusi Városi Színház előadását szerda este is műsorra tűzték, ami lapzártánk után fejeződött be. 

Mennyiben lesz művészfilm, ha egy romkom fekete-fehérben készül, és Jacques Audiard rendezi? Ez az alapvető kérdés, melyet a nálunk néhány napja bemutatott Ahol a Nap felkel Párizsban című film felvet. A rendezőt, aki szerint műve a mai generációk életének utópisztikus ábrázolása Zoomon értünk utol.