Adóreformról és a költségvetési kiigazítások szükségességéről beszélt Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke keddi sajtótájékoztatón. A koronavírus válság miatt az elmúlt két évben súlyos egyensúlytalanságok alakultak ki a magyar gazdaságban: elszabadult az infláció, az államháztartás, gyengült a külkereskedelem és nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya – sorolta a problémákat a jegybank elnöke. A jegybank elkötelezett az infláció elleni harcban, ennek érdekében a Monetáris Tanács kedden az alapkamatot újabb egy százalékponttal 5,4 százalékra emelte. A MNB elnöke szerint idén 9 százalék lehet az infláció – ez némileg kedvezőbb jegybank hivatalos 7,5-9,9 százalékos várakozásánál.
Matolcsy György a választások óta első ízben szólalt meg, most viszont nagyon határozott üzenetek fogalmazott meg a kormánynak: egyrészt az államháztartás és a költségvetés nagyon gyors kiigazítását szorgalmazza, s elmondása szerint ezzel kapcsolatos előkészítő munkákat a jegybankban már meg is kezdték, amit átadnak a kormánynak. A MNB elnöke szerint egy kétéves költségvetési stabilizációs program szükséges, ez praktikusan 2023-24-et jelenti, ennek végére az államháztartás hiány újra a GDP három százaléka elé csökkenhet.
Matolcsy György szerint ugyan a 2010-20-as időszak a legfényesebb évtized volt magyar gazdaság történetében, ennek ellenére a magyar gazdaság termelékenysége alacsony maradt. Ennek érdekében a jegybankár egy újabb adóreformot ajánlott Orbán Viktor figyelmébe: Szerinte az új adórendszernek zöldnek, digitálisnak és a áfa-alapúnak kell lennie, és ha sikerül a kormánynak – a jegybankkal együttműködve – leküzdeni az inflációt és véghez vinnie költségvetési reformot, akkor megoldódik a folyó fizetési mérleg problémája is, vagyis az visszatérhet a pozitív tartományba. Matolcsy nem hazudtolta meg önmagát, beszéde végén elejtette, hogy ha sikerül „megvívni az infláció elleni küzdelmet” és rendbe tenni az államháztartást, akkor 2030 végére Magyarország elérheti az az akkori uniós életszínvonalat.
Matolcsy György előtt a magyar bankártársadalom vitathatatlanul legnagyobb tekintélyű személye, Csányi Sándor is fontos üzeneteket fogalmazott meg a kormánynak. Csányi szerint az „olcsó pénz időszaka” lejárt, a kamatok akár 7 százalékig is emelkedhetnek, az infláció pedig közben "elszabadult", a 2-4 százalék közötti tartomány elérése már csak 2024-re várható – mondta az OTP Bank Nyrt. elnök vezérigazgatója a pénzintézet hétfő esti üzleti rendezvényén az MTI tudósítása szerint. A bankár szerint idén a tavalyi 7,1 százalékos növekedés után már csak 3,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, továbbá a költségvetés hiánya is magasabb lehet a vártnál, miközben a fizetési mérleg hiánya 8 százalék körül alakulhat. A romló makrogazdasági számok hátteréről szólva a többi között a magyar energiaszámlát, továbbá az autóipar „döcögését” említette meg. A magas energiaárak várhatóan hosszabb távon fennmaradnak, „nincs más, alkalmazkodni kell”, „a rezsicsökkentés nem jó”, a lakosságnak és a vállalkozásoknak is érezniük kell a terheket, hogy spóroljanak – mondta Csányi Sándor. Az OTP elnök-vezérigazgatója szerint a kormány által tervezett 4,9 százalékos államháztartási hiány eléréséhez uniós megállapodással 500 milliárd forintos, anélkül 1700 milliárd forintos kiigazításra van szükség.
Tovább emelkedik az kamat és az infláció
A márciusi 8,5 százalék után áprilisban kilenc százalék feletti inflációt vár az MNB – mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke. Ilyen helyzetben nem tehet mást MNB, mint tovább szigorítja a monetáris kondíciókat, ezért emelték fel alapkamatot 4,4 százalékról 5,4 százalékra – magyarázta. A jegybank irányadó rátája az egyhetes betéti kamat jelenleg 6,15 százalék, ám ez várhatóan csütörtökön tovább emelkedik - jelezte az alelnök. A piaci elemzők arra számítanak, hogy az egyhetes betét már a héten 0,3 százalékkal, 6,45 százalékra emelkedhet. Virág Barnabás elmondta, hogy a jegybank célja, hogy felszámolja az alapkamat és az egyhetes betéti kamat közötti különbséget. Az elemzők szerint ez hét százaléknál következhet be, vagyis a kamatokat eddig emeli a jegybank, de a pénzpiacok ennél magasabb, akár nyolc százalékos kamatszintet is áraznak határidős ügyleteikben. Virág Barnabás elmondta, hogy a jegybank döntéshozói a kamatemeléseknél az infláció mellett az ukrajnai háború gazdasági hatásait, az költségvetési kiigazítás fejleményeit és az uniós forrásokkal kapcsolatos brüsszeli tárgyalásokat is figyelmébe veszik, s ezek függvényében határozza meg a további szükséges kamatemelések mértékét. Ezzel arra utalhatott a jegybankár, hogy az MNB szerint meg kellen egyeznie az uniós támogatások lehívása érdekében a magyar kormánynak az Európai Bizottsággal.
