Egy évig biztosan kerülgetni kell még a soha be nem fejezett fővárosi elektronikus jegyrendszer soha nem működő, látvány-projektként kihelyezett beléptető kapuit a Deák téri metróállomáson. A kapuk leszereléséhez és elszállításához ugyanis csak a hármas metróvonal felújításának befejezése után kezdhetnek hozzá, mivel ez, illetve az állomás födémjének eredeti állapotba történő visszaállítása olyan összetett műszaki feladat, amely a jelenlegi felújításhoz kapcsolódó utasforgalmi korlátozások idején nem kivitelezhető – válaszolta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a Népszava kérdésére.
A beléptető kapukat 2017 nyarán helyzeték ki azzal, hogy az első időkben nyitott állapotban tesztelik, miközben „szoktatják az utasokat”. A BKK akkor azt ígérte, hogy 2018 nyarán záródnak a kapuk. Az akkori tervek szerint összesen 810 kaput szereltek volna fel a metróállomásokon. Ebből azután semmi nem lett.
Az elektronikus jegyrendszer bevezetését már Demszky Gábor főpolgármestersége idején is tervezték, de érdemben a Vitézy Dávid vezetésével felállt BKK kezdett hozzá 2010-ben. Az átadás határidejét akkor 2013-ra tették. De a szállítói szerződést is csak 2014-ben sikerült aláírni a tendergyőztes német Scheidt & Bachmann (S&B) céggel. Ám 2018-ra a rendszer még mindig nem volt kész, a németek még mindig csak a kapukat és a leolvasókat szállították le.
A városvezetés az utolsó percig tagadta, hogy gond lenne a projekttel. Tarlós István főpolgármester azt mondta, hogy a BKK félrevezette az e-jeggyel kapcsolatban. A közgyűléseken mindenesetre ott volt, amikor a projektról szóló beszámolókat tárgyalták. 2018 novemberében már nem volt mire várni: a BKK azonnali határidővel felmondta a szállító szerződést a bankgarancia hiányára hivatkozva. Tarlós ugyanazzal a lendülettel menesztette a BKK vezérigazgatóját, Dabóczi Kálmánt, és sietett leszögezni: a fővárost nem érte anyagi kár. Ehhez képest a BKK számviteli nyilvántartásai szerint a projektre 9,823 milliárd forintot költöttek. Ebből még a szerződésbontás évében 3,114 milliárdot írtak le veszteségként, a következő évben 5 milliárdot, 2020-ban további bő egy milliárdot. A beruházásra költött csaknem 10 milliárdból mindössze 585 millió forint a hasznosítható elemek értéke, amely az S&B által leszállított kettő szerverpark hardver- és szoftverelemeiből áll.
Az ügyben előbb Tarlós István, majd a Liberálisok és a Demokratikus Koalíció (DK) tett feljelentést. A Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly októberben bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást. A BKK nem sokkal korábban úgy döntött, hogy beperli a céget. Az indoklás szerint az elektronikus jegyrendszer tervezésére, kiépítésére és üzemeltetésére 91 millió euróért (28 milliárdért) vállalkozó S&B a projekt hét fázisából csupán négyet teljesített, a rendszer soha nem működött, a megvásárolt jegyleolvasók, kapuk egy része raktárban porosodik.
A Népszava most rákérdezett, hogy hol tart a per. A BKK válaszában azt írta, hogy 2021 szeptemberében nyújtotta be a keresetét a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara választottbíróságához a meghiúsult jegyrendszer kapcsán a Scheidt & Bachmann GmbH-val szemben. A választottbíróság megalakult. Az ítélet 2023-ban várható. Az eljárásra vonatkozó titoktartási követelmények miatt azonban további információt nem adhatnak a perrel kapcsolatban.
Más megoldások terítéken
Nem adták fel az e-jegyrendszer bevezetését, és – mint írják – „a BKK elkötelezett a budapesti közösségi közlekedés korszerűbb és kényelmesebb, mindenki számára elérhető megoldásainak megteremtésében”. Tavaly új fejlesztéseket indítottak, így idén februártól már a BKK új, BudapestGo applikációján keresztül, elektronikusan is megvásárolhatóvá vált a jegyek, bérletek széles köre, míg márciusában megjelentek az elektronikus „időalapú jegyek”: a 30 és 90 perces jegy. Az idén további kényelmi funkciók és új digitális termékek bevezetését tervezik. Csakhogy ez messze nem az, amit korábban ígértek. Az e-jegy az utazási egyenleget elektronikusan, központi elszámoló rendszerében tartotta volna nyilván, az ott vezetett számláról vonta volna le az igénybe vett szolgáltatás ellenértékét. A papíralapú bérletigazolványt plasztik közlekedési kártya váltotta volna fel, a díjfizetés pedig valóban időalapú lett volna, vagyis annyit vontak volna le az egyenlegből, ahány percet a járművön töltött az utas.
