Ha a költészet témáiról esik szó, a legtöbben olyan klasszikus toposzokra gondolnak mint a szerelem, a közélet vagy a halál. Pedig a líra témakészlete folyamatosan bővül és újul, hisz akárcsak a próza, feldolgozza az aktuális történéseket. A magyar költészet napja alkalmából írt cikkünkben ilyen témákból válogattunk.
A környezeti pusztítás az elmúlt években a kortárs magyar líra egyik legfontosabb témájává vált. Áfra János 2017-es Rítus és 2020-as Termékeny félreértés / Productive Misreadings című köteteiben is végigkövethető a természet féltése mint toposz. – Az utóbbi időben a magyar irodalomtudományi érdeklődés emelte zászlajára a „biopoétika” fogalmát, amely az ökoköltészeti témákat is magába foglalja – mondja a költő, hozzátéve, hogy a természet pusztításához kapcsolódó kérdések mindig is jelen voltak a szépirodalmi szövegekben. Példaként említhetjük Kassák Lajos Magányos fa a parton vagy Juhász Ferenc Megvalósúlt halottak című verseit, míg a hetvenes évektől Oravecz Imrénél, a nyolcvanas évektől pedig Visky András és Géczi János költészetében vannak jelen hasonló jellegű, biopoétikai kérdések. – Noha ezek a művek a korábbi évtizedekben születtek, a napjaink klímaválsága kapcsán már új megvilágításba kerülnek – mondja Áfra.
Hasonlóan látja a helyzetet Sirokai Mátyás költő, az ökológiai témákat érintő Lomboldal szerzője. Szerinte az ökoköltészet a korábban természetlíraként emlegetett verstípus átcímkézése, az új fogalom mégis indokolt, mivel felhívja a figyelmet arra, hogy már nem magától értetődő a kapcsolatunk az élővilággal. – Manapság égető szükség van a természethez való újrakapcsolódásra, ebben pedig segíthet az ökoköltészet is – mondja Sirokai, példának hozva fel a természeti népek költészetét, akik nem tekintették magukat különállónak a többi élőlénytől, és magától értetődően vállaltak felelősséget a környezetükért.
– Az ökoköltészet azonban nem csak a témái miatt inspiratív, de a nyelvhasználatra is hatással lehet, így a szöveg anyagszerűsége is előtérbe kerülhet, amikor a sorok elmozdulnak, egymásra rétegződnek, akár a föld mélyén a tektonikus lemezek – mondja Áfra János.
A közösségi média hatása alól a költők sem tudják kivonni magukat. Balla D. Károly, Kárpátalja egyik legismertebb bloggere, írója, költője például április 11. alkalmából a virtuális térben tart író-olvasó találkozót. Publikált műveihez személyes megjegyzéseket fog fűzni és észrevételeket vár – ahogyan ő fogalmaz azért, mert a költészet menedék a külső és a belső bajok elől. A hatvanöt éves író korábban intenzív szervezője volt a kárpátaljai magyarok irodalmi életének, ám a kétezres évektől egyre inkább visszavonultságban él. Fantáziadúsan használja fel a virtuális teret irodalmi tevékenységeihez. Gyakran tart online performanszokat – a legfigyelemreméltóbb ezek közül az ötvenedik születésnapján elkövetett virtuális öngyilkossága (ekkor kijelentette, hogy „mostantól minden posztumusz”), az online hídfoglalása vagy tömeges Godot-ra várása volt.
Az ukrajnai helyzetre költészetében és publicisztikájában is folyamatosan reagál: a kétezres években két fontosabb írása jelent meg a határon túli magyarok társadalmi életéről – 2000-ben A hontalanság metaforái címmel, majd 2008-ban a Magyarul beszélő magyarok. A háború kitörése óta is megosztja aktuális gondolatait a Facebook-oldalán és friss verseiben. Április negyedikén azt üzente: „ezúton küldök minden elszontyolodott mo-i barátomnak egy nagy kosár frissen szedett tavaszi iróniát a háborús ukrajnából”. A márciusban publikált háborús versei közül a „MERT ÚGY VAN AZ” című az Ukrajnában uralkodó egzisztenciális krízisről beszél: „miért is hitted, minden így maradhat / kenyér és tej. de ím, a búza rothad / s szól az úr, sorsod nem érted, mert úgy van / hogy nem éltél még gyötrő háborúban”.
Verssel társulva
A Radnóti Miklós Színház háromféleképpen készül a magyar költészet napjára: előadással, online versesttel és egy olvasmányélménnyel, ha úgy vesszük, irodalmi reklámmal – a társulati tagoknak dedikált költeményekkel.
A színház kiadványaiban mindig akadt hely a kortárs irodalom számára, egyben törekedtek arra is, hogy a művek első közlések legyenek, hogy a Radnóti Színháznak íródjanak. Prózai művek után most a személyre szabott líra kap teret: tizenhat kortárs szerzőt kértek föl a versírásra.
A költemények kapcsán a kiadvány szerkesztői nem adtak sem műfaji, sem stílusbeli megkötést, és bár a vers a színészhez szól, kivételes módon a színészek választottak maguknak költőt. Az ismeretség okán vagy épp egymás nem ismerése miatt válnak izgalmassá a kiadványban szereplő írások.
A Radnóti Színházban erős hagyománya van az önálló esteknek és a magyar költészet közvetítésének, ez így volt Bálint András igazgatása alatt is és ebben nem változtatott a mostani direktor, Kováts Adél sem. A kortárs szerzőkkel folyó munka meghatározza a teátrum arculatát, a választott költők közül többen dolgoztak már Radnótinak fordítóként, íróként, irodalmi konzulensként, például Spiró György, Nádasdy Ádám, Szabó T. Anna, Závada Péter és Szálinger Balázs is.
Április 11-én látható lesz még az Ikrek hava, egy színházpedagógiai foglalkozással egybekötött előadás Radnóti Miklós kapcsán, az öt éve futó Petri György-est, a Kezdhetek folytatódni pedig online előadásként is debütál az eSzínház felületén.
Versek félelem nélkül
Ma indul a „versek félelemnélkül” című rendhagyó kezdeményezés, amelynek célja, hogy örökérvényű verseken keresztül ösztönözzön a hatalomtól való félelem legyőzésére és a szabad véleménynyilvánításra. Mindezt hat fiatal színész segítségével, akik a megszokottól eltérően félelemmel adnak elő olyan klasszikus és kortárs költeményeket, amelyek megkövetelnék, hogy bátorsággal, büszkeséggel hangozzanak el. A nézők viszont egy ponton szabadon eldönthetik, hogy szeretnék-e látni és hallani a félelem nélküli változatot. Ebben az esetben csak kattintaniuk kell. A hat vers Arany János A walesi bárdok, Ady Endre Magyar jakobinus dala, József Attila Levegőt!, Kemény István A királynál, Orbán Ottó Édes hazám és Gergely Ágnes Zrínyi Miklóshoz című költeménye. A projekt irodalmi konzulense Závada Péter volt, a kezdeményezés pedig része a Blinken OSA Archívum félelemnélkül programsorozatának, amelynek fő gondolata: „Legyél a hang, ami az igazságért kiált!” A versek az archívum Youtube-csatornáján érhetők el.
Április 12-én pedig érdemes a Jedermann Caféba betérni, ahol a Szépírók Társasága különleges Jazzköltészet esttel ünnepli a költészet napját. Ezen az estén a zenész nem a versek között játszik, hanem a vers elhangzásával egy időben, a vers ritmusának megfelelően vagy azt ellenpontozva improvizál. Verseit Gyukics Gábor és Nagy Márta Júlia olvassa fel, a zenei aláfestést Grencsó István és Hoffmann Boldizsár biztosítja.
