Egy gazdasági vízió nélküli kormány folytathatja 12 éve megkezdett országlását, mandátuma most 2026-ig szól. A nem is olyan rejtett aknákkal teli négy esztendőre azáltal kaptak ismételten kétharmadosnál nagyobb bizalmat, hogy - fájó kimondani - a szavazópolgárok többsége számára a parttalan költségvetési osztogatás okozta pillanatnyi mámor fontosabbnak bizonyult, mint a bölcs előrelátás.
Ennek kapcsán érdemes megemlíteni azt a napjainkban szakmai körökben is gyakran idézett nemzetközi tapasztalatot, amelyről Zsiday Viktor saját vizsgálataira hivatkozva, már a választásokat megelőzően így írt: "A lakossági reálbér változása – nem meglepő módon – elég jól előrejelzi, hogy milyen eredményt fog elérni a kormánypárt". A portfóliómenedzser - ismerve a Fidesz-KDNP bér- és adóintézkedéseinek mértékét - úgy vélte, hogy ez akár 10 százalékos szavazattöbbletet is eredményezhet április 3-án a kormánypárt számára a 2018-as választásokhoz képest.
Ennek a fele meg is valósult. A reálbér alakulása, vagyis az, hogy a kifizetett béreknek (nyugdíjaknak) mekkora a vásárlóereje 2022 elején, alaposan megtévesztette az embereket. A nagy összegű szja-visszatérítések, adóelengedések, a 13. havi nyugdíj teljes összegének kifizetése, a 200 ezer forintra emelt minimálbér a jelek szerint elfeledtették, hogy az utóbbi évtizedek legnagyobb mértékű inflációja szinte abban a pillanatban felfalta a "vastagabb boríték" tartalmát, amikor a többletet kifizették. Vagyis a kormányzatinak álcázott, költségvetési tízmilliárdokkal megtámogatott pártpropaganda sajnálatos módon elérte a célját. Képes volt átmenetileg elhitetni a polgárok többségével, hogy támogatói szavazataik révén egy számukra jobb világra is adták a voksukat.
A választások előtti hónapokra időzített ál-mézeshetek véget érnek. A megélhetési költségek meg fognak ugrani. Ebben szerepe lesz annak, hogy csak ideig-óráig tartható az üzemanyagok - áruhiányt is okozó - árbefagyasztása, akárcsak néhány alapvető élelmiszeré, és a rezsicsökkentésnek is - legalábbis részben - előbb vagy utóbb bizonyosan búcsút mondhatunk.
Sok évtizedes tapasztalat szerint ha egy politikai alakzat hosszú ideig meg tudja tartani a hatalmát - a diktatúrákról most ne beszéljünk -, akkor azt a stabilitás, a kiszámíthatóság jelének értékelik a nemzetközi pénzpiacokon, és a nemzeti valuta megerősödésével reagálnak erre. A forintnál azonban a választásokat követően, mivel a bizalom nem tért vissza, ennek jele sincs. Tartósan gyenge maradhat, aminek az importárak növekedése révén folyamatos árdrágító hatása lesz.
A jogállamisági eljárás megindult, az uniós támogatások összege befagyott, ami amellett, hogy jelentős terhet ró az ezt pótolni próbáló költségvetésre, azzal is járhat, hogy Magyarország ismét hitelfelvételekre kényszerül a nemzetközi piacokon. Ennek árát is mi fizetjük meg. S eközben a határaink szomszédságában dúló háború miatt is a világgazdaság további lassulása jöhet. Bod Péter Ákos szavaival élve: "2022 tavaszán helyzet van."