Egy nemzetközi felmérés alapján az ukránok vallási szempontból meglehetősen egységesek, 78 százalékuk vallja magát ortodoxnak. A helyzetet bonyolítja azonban, hogy jelenleg Ukrajnában két, magát ortodoxnak nevező egyház működik. Viszonyuk nem mondható paradicsomian békésnek, egyszerűen szólva: háború zajlik az aranyozott templomkupolák alatt is.
A hívek számát tekintve a nagyobb a Moszkvai Patriarchátus Ukrajnai Ortodox Egyháza. Ennek feje a Moszkvában székelő Kirill pátriárka. Ebből vált ki 1991-ben az önállóságra (ortodox terminussal: autokefáliára) törekvő Ukrán Ortodox Egyház. Ez az egyház elsősorban Nyugat-Ukrajnában erős.
Mindkét ortodox egyház Vlagyimir nagyfejedelem döntésére vezeti vissza eredetét. Miután követei meglátogatták a konstantinápolyi Hagia Sophia székesegyházat és áradozva meséltek annak nagyszerűségéről, Vlagyimir 988-ban udvarával együtt felvette a keresztséget, annak keleti változatát.
A moszkvai központú Ortodox Egyház a történelem során mindig is támogatta a világi – cári – hatalmat. Nincs ez másként most sem. Kirill atya egyébként szélsőségesen konzervatív elveket vall. Amikor 2009-ban például a németországi Evangélikus Egyház egy nőt választott az egyház élére, Kirill atya megüzente, ha nem váltják le azonnal, megszakítják az egyházi kapcsolatokat a német evangélikusokkal. Az Orosz Ortodox Egyház Szinódusa, élén a pátriárkával jelenleg is nyíltan támogatja Putyin politikáját. Ez bebizonyosodott akkor is, amikor 2020. augusztus 25-én felmentette hivatalából Pavel Ponomarjov atyát.
Akkoriban éppen az elcsalt választások után ezrek tiltakoztak Minszk utcáin. A rendőrség államfői parancsra rendkívül durván lépett fel ellenük, sokakat börtönbe zártak, ahol gyanús halálesetek is történtek. Köztudott volt, hogy Putyin hallgatólagosan a fehérorosz államfőt támogatta ebben a konfliktusban. A lakosságot elkeserítette a brutális rendőrségi fellépés. A Fehérorosz Ortodox Egyház vezetője, Pavel Ponomarjov atya ekkor arra kérte Lukasenko államfőt, fékezze meg a hatósági erőszakot a tüntetők ellen. Lukasenko egy 2020. augusztus 22-én elmondott beszédében elítélte az egyház „beavatkozását” az utcai eseményekbe, és felszólította az érintett papokat, hogy szégyelljék magukat. Három nappal később a moszkvai szinódus leváltotta posztjáról Pavel atyát.
Kirill pátriárka Ukrajna Oroszország általi megszállásával kapcsolatban is Putyin mellett áll. Putyin állásfoglalásának lényege, ahogyan legutóbb 2022. február 21-i televíziós beszédében kifejtette: nem ismeri el Ukrajna 1918-ban létrejött önálló államiságát. Ő ma is Oroszország részének tekinti Ukrajnát, ezen az alapon indította a hadsereget a déli területek „visszafoglalására”. Ezt a nézetet képviseli a moszkvai vezetéshez hű Moszkvai Patriarchátus Ukrajnai Ortodox Egyháza is. Szerintük tehát nincs is háború.
A kijevi Pecserszka Lavra püspöke így beszél a híveihez: „Mivel az oroszok és az ukránok egy nép, egy vallással, az orosz hadsereg nem ellenség. Az Ukrajnában élőknek a békéért, nem a győzelemért kell imádkozniuk”.
De már nem ők képviselik kizárólag a hívő ukránokat. Az önálló egyházi státusra törekvő ukrán ortodoxok története szorosan összefonódik az ukrajnai forradalom történetével. A 2014-es majdani forradalmat követően Petro Porosenko elnök 2018-ban azzal a kéréssel fordult I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkához, hogy adjon ki bullát az egységes és önálló ukrán ortodox egyház létrehozásáról, kijevi patriarchátussal.
Kirill pátriárka folyamatos heves tiltakozása ellenére I. Bartolomaiosz eleget tett a kérésnek, és 2019 januárjában elismerte az Ukrán Ortodox Egyház Egyház függetlenségét, ennek lelki vezetőjévé pedig Epifanyij metropolitát nevezte ki. A független egyházat eddig négy ortodox egyház ismerte el. Az új, nemzeti egyház születését Ukrajnában nagy örömmel fogadták, létrejöttében a Moszkvától való szellemi függetlenségük fontos zálogát látták. A moszkvai egyházi vezetés viszont nem ismerte el az új egyházat, a döntés miatt pedig megszakította kapcsolatát Konstantinápollyal.
Jelenleg tehát két ortodox egyház működik Ukrajnában. A Moszkvához hű egyház képviselői ma is „Szent Vlagyimir spirituális döntése” alapján hirdetik az orosz és az ukrán nép és vallás azonosságát. A fővárosban, a hatalmas Vlagyimir szobor keresztje árnyékában felvonuló „testvéri tankok” látványa, az ágyúdörgés és a rakéták becsapódása persze jócskán hitelteleníti az aranyozott ikonosztázok előtt elhangzó szavakat.
A majdani forradalom után megszületett Ukrán Ortodox Egyház ezzel szemben nyíltan támogatja az ország vezetését a megszállók elleni harcban. Epifanyij metropolita, az egyház főpapja így buzdítja híveit: „Imádkozunk és cselekszünk. A hívőknek oltalmazniuk kell az országot. Hősi népünk megvédi magát.”
Látnunk kell: az Ukrajna területéért folytatott harc nem csak fegyverekkel folyik. Ha az oroszok győznek, az önálló ukrán egyháznak, sok hívő ember lelki vigasztalójának és bátorítójának is vége lesz. Az aranyozott kupolák alatt pedig Putyin egyházi fegyverhordozója, Kirill pátriárka marad a lelkek egyedüli ura.