Nem készül az újjáalakuló kormány megszorításokra, nem lesznek a lakosságot sújtó adóemelések – mondta Orbán Viktor újraválasztott miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján. A kijelentés meglehetősen bátor, hisz az év első két hónapjában a kormány mintegy 2000 milliárd forintos osztogatást hajtott végre, aminek következtében február végén az államháztartás hiánya meghaladta az 1400 milliárd forintot. A lyukak befoltozásához pénz kell, ezért azt nem lehet kizárni, hogy a kormány javaslatára egyes ágazatokra, különösen ahol extraprofit keletkezik a válság miatt, különadót vetnek ki – derült ki a miniszterelnök szavaiból.
Orbán Viktor: Annak, aki el akar menni, azt üzenem, hogy ez a legjobb hely Európában – Nemzetközi sajtótájékoztató percről percreUgyanakkor Orbán azt is hangsúlyozta, hogy prioritás számára a pénzügyi stabilitás, vagyis a költségvetési hiány lefaragása, mondván, hogy pénzügyi stabilitás nélkül nem lesz gazdasági növekedés. Ezzel viszont azt a verziót erősíti, hogy igenis lesznek kiigazítások. A választások előtt pár nappal Varga Mihály pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy az ukrajnai háború, az energiaárak emelkedése, a romló makrogazdasági helyzet – a lelassuló növekedés és a 10 százalékra ugró infláció – miatt szükség lesz a költségvetés módosítására. Mi több az Orbán-kormány, még az ukrajnai háború kitörése előtt olyan prezentációt mutatott be az Európai Bizottságnak, amely a választások után 1800-2000 milliárdos kiigazítócsomaggal számolt.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Ursula von der Leyen kedden jelentette be az Európai Parlamentben, hogy a Bizottság megindítja az eljárást Magyarország ellen. Brüsszel közel egy éve tartja vissza Magyarországnak járó kornovavírus utáni helyreállítási támogatásokat az uniós pénzeket övező korrupció, valamint az igazságszolgáltatás – ügyészség, bíróság – függetlenségének hiánya miatt. A most megindult eljárásban a Bizottság a Portfolio.hu információ szerint kérni fogja a magyar kormánytól az uniós ügyészséghez való csatlakozást is – amitől a kormány minidig elzárkózott –, hisz akkor már a magyar ügyészség nem tudná blokkolni a kormánynak kényes korrupciós ügyek kivizsgálását.
Az elhúzódó vita a jogállamisági kérdésekben azzal fenyeget, hogy a magyar kormány nem fér hozzá az EU helyreállítási alapjához (RRF), amelyből Magyarország 2100 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást és további 3100 milliárd forintnyi nulla kamatozású euróhitelt tudna lehívni. E két tétel bőven ellensúlyozná azt a megszorítási összeget, amire szükség lenne az államháztartási hiány csökkentéséhez. Ezzel szemben Orbán arról beszélt, hogy már megszületett a megállapodás Brüsszellel a jogállamisági kérdésekben, ezért nem érti pontosan miről is szól az eljárást. Várom a levelet – tette hozzá a miniszterelnök. Orbán szavaiból kiderült, hogy megállapodásra törekszik RRF pénzek ügyében, ennek érdekében kész akár vétó fenyegetésekkel zsarolni is az uniót. Az unió fontos döntések előtt áll, ez nélkülünk nem fog menni, nem leszünk jámbor lúzerek – mondta Orbán. A miniszterelnök azt is elárulta, hogy a 2014-21-es uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó uniós támogatások gond nélkül érkeznek, vita „csak” az RRF pénzek körül van. Orbán szerint mivel 2020-ről 2021-re csökkent az államadósság és a költségvetési hiány „kontroll alatt van,” ha el is maradnak az uniós pénzek, Magyarország akkor is gond nélkül tudja magát a pénzpiacokról finanszírozni.
Von der Leyent megtapsolták, Orbán ajándék helyett jogállamisági eljárást kap húsvétraA miniszterelnök arról is beszélt, hogy nemcsak a rezsicsökkentés fenntartásán, de élelmiszer-, benzinár-, valamint a kamatstop meghosszabbításán is dolgoznak. Állítása szerint erről már tárgyalnak, illetve tárgyalni fognak, a bankokkal, a Mollal, az üzemanyag- és élelmiszer-kereskedőkkel, valamint a mezőgazdasági termelőkkel is. Orbán egy másik válaszából kiderült, hogy továbbra tett le arról a tervéről, hogy a hazai élelmiszer-kereskedelemből kiszorítsák a külföldi multikat, pontosabban a hazai tulajdonosi arányt 50 százalék fölé emeljék.
Inog a rezsicsökkentés
Akkor tart ki a kormány a rezsicsökkentés mellett, ha az EU az orosz-ukrán háború miatt is magas piaci energiaárak megfékezése érdekében felfüggeszti az ETS nevű szén-dioxid-kvótakereskedést, az áram és a gáz árának összekapcsolását és nem követel meg biológiai eredetű üzemanyag-részarányt – közölte a kormányfő. Márpedig e három feltétel teljesítésére vajmi kevés az esély. Az ETS évtizedek óta a szennyezési kvóta árnövekedésével csökkenti a gyárak légszennyezését. Orbánék felvetését a V4-eken kívüli tagállamok mindeddig – az egészségvédelem jegyében - eddig élesen elvetették. Az üzemanyagok kötelező, szintén környezetvédelmi célú biorészarány-növelésének megszüntetését célzó, a napokban Hernádi Zsolt Mol-vezér által is felvetett terv Brüsszelben szintén nem ismert.
Ugyanakkor az Európai Bizottság tényleg fontolgatja, hogy az emelkedő gáztőzsde – bár az értelemszerűen hat a gázalapú erőművek áramárára – ne rántsa magával feltétlenül a villamos energia díját. A kormányfő tehát szinte lehetetlen feltételrendszerhez kötötte a rezsicsökkentés fenntartását. Más kérdésre szintén úgy fogalmazott: „ameddig lehet”, igyekeznek megvédeni a családokat a magas áraktól, illetve „megpróbálja elérni”, hogy az áremelkedés elleni harc jegyében minél tovább fennmaradjanak a fixált díjak. Bár Orbán Viktor határozottan tagadta, hogy bármely fronton növelnék a családok terheit, a kormányfő a 2013-14-es rezsicsökkentés óta most pendítette meg először a fixált árak eltörlésének a lehetőségét. Szakértők egyébként idén tarthatatlannak vélik a rezsicsökkentést, amely – a drága energiabeszerzés miatt – évi ezermilliárdos nagyságrendű költségvetési támogatást igényel.
A kormányfőt (hivatkozás nélkül) lapunk keddi kutatási eredményéről is kérdezték, mely szerint Putyin korábbi állításával szemben az oroszok januárban pont a piaci árat kérték tőlünk a gázért. Orbán Viktor kitérő válasza szerint nem a gáz ára, hanem megléte a lényeg: szerinte ugyanis az általa várt gázhiány ellen csak a hosszú távú szerződések jelentenek megoldást. A tavaly óta megszokott kormányfordulatoktól eltérően – miszerint az új magyar-orosz gázszerződés lenne „a rezsicsökkentés záloga” – most úgy fogalmazott: a magyarok a megállapodással nem pénzt akarnak nyerni.
Paks 2 kapcsán megjegyezte: az orosz fejlesztési tervet érő bel- és külföldi támadások nélkül az egység már 2023-tól működne, amivel immár felkészülten szembesülnénk az energiaválsággal. Bár úgy látja, egyelőre az építkezés megindítása is problémás, szerinte 2030-ra mégis megvalósulhat a beruházás, ami, úgy véli, az akkori energiaár-gondokat is megoldja. Paks 2-t egyébként furamód orosz energia-kitettségünk ellenszereként mutatta be, miközben a nukleáris fűtőelemek is onnan származnak. Mindazonáltal az atomerőmű szerinte tizedére csökkentené az ország gázigényét. (Ez megállapodás szakértők szerint azért merész, mert a gázzal szemben Magyarországon nem terjedt el az áramalapú fűtés.)
Bár a kormányfő határozottan kiállt az orosz gázt és olajat érintő uniós szankciók ellen, általánosságban úgy vélte: noha a Moszkva elleni kereskedelmi korlátozásokat elvben ellenzik, meglehet, ezek idővel „szétzúzzák” a magyar-orosz együttműködést és „nem marad semmi”. - Marnitz István
