A nyugati szankciók globális élelmiszerválságot és energiaár-emelkedést váltottak ki, Oroszország ilyen körülmények között körültekintőbb lesz az élelmiszer-kivitelben, különösen azon az országok esetében, amelyek „barátságtalan” politikát folytatnak vele szemben - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz agráripari komplexum támogatásáról szóló keddi online konferencián.
Oroszország a világ legnagyobb gabonaexportőre, 2018-ban a kereslet 26,4 százalékát, mostanában a 18 százalékát állja. Korábban a Kreml azokat az országokat – például az Egyesült Államokat, Kanadát, az Egesült Királyságot és az Európi Unió 27 tagországát, köztük Magyarországot – nyilvánította „barátságtalannak”, amelyek szankciókat hoztak ellene Ukrajna megtámadása után.
„Egyértelmű, hogy az idei évben a globális élelmiszerhiány miatt óvatosabbnak kell lennünk a külföldi élelmiszer-szállítások során, nevezetesen úgy, hogy szigorúan ellenőrizzük az ilyen export paramétereit azokba az országokba, amelyek egyértelműen ellenséges politikát folytatnak velünk szemben”
- mondta az elnök.
Vlagyimir Putyin arra figyelmeztetett, hogy a magasabb energiaárak a műtrágyahiánnyal kombinálva arra késztethetik a Nyugatot, hogy pénzt nyomtatva felvásárolja a készleteket. Ez szerinte élelmiszerhiányhoz vezet a szegényebb országokban, újabb migrációs hullámokat indítva el.
Megállapította, hogy Oroszország a főbb élelmiszerek tekintetében önellátó. Beszámolója szerint az elmúlt hét év során a mezőgazdasági termékek termelése 15, az élelmiszereké pedig több mint 25 százalékkal nőtt, napraforgóolajban és gabonában az orosz vállalatok kapacitása meghaladja a keresletet. Az orosz vezető szerint a megnövekedett orosz agrártermelési volumen lehetővé teszi, hogy az élelmiszerek ára belföldön alacsonyabb legyen, mint a világpiacon. Mind mondta, az élelmiszer-önellátás Oroszország valódi versenyelőnye, amelyet meg kell óvni a konjunktúra ingadozásaitól. Az import helyettesítésére újabb orosz agráripari vállalatok létrehozását sürgette, fontosnak nevezte az importtartalom csökkentését az orosz mezőgazdasági termékekben. A feladatok között nevezte meg a vetőmag-nemesítést, az orosz állattenyésztés fejlesztését, a mezőgazdasági gépek és berendezések, valamint az alkatrészek saját gyártásának jelentős növelését.
Támogatásáról biztosította a kormány javaslatát, hogy az agráripari komplexum támogatására idén legalább 153 milliárd rubel többletforrást különítsenek el. (Egy rubel jelenleg mintegy 4,1 forintot ér.) Méltatta, hogy Oroszországban lebegő vámot vezettek be a gabona és a napraforgóolaj exportjára és az orosz gazdák érdekében szabályozták a műtrágyapiacot. Az elnök szerint ellenőrzés alatt kell tartani az ágazat üzem- és kenőanyagokkal, vetőmaggal és törzskönyvezett termékekkel való ellátását.
Vlagyimir Putyin kétélű fegyvernek nevezte az orosz energetikai vagyon államosítását sürgető nyugati felhívásokat, hasonló ellenlépéseket helyezve kilátásba. Hozzátette, hogy a globális energiaszektorban romlik helyzet a nem piaci intézkedések és a Gazpromra gyakorolt nyomás miatt.
Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre, kivitele főleg Afrikába és a Közel-Keletre irányul. Fontos termelője a kálium-, foszfát- és nitrogéntartalmú műtrágyáknak. Az orosz műtrágyatermelés meghaladja az évi 50 millió tonnát, ami a világ kapacitásának 13 százalékát jelenti.
Az orosz-ukrán háború miatt veszélyben a mindennapi kenyér, van, ahol forradalom is kitörhet