Harmincnégy év után először a hagyományos, baladi kenyér kedvezményes árának megemelésre számíthatnak az egyiptomiak, miután az Ukrajna leigázására indított orosz háború bizonytalanná tette a legfontosabb alapanyag, a búza beszerzését.
A 102 milliós Egyiptom a legnépesebb arab ország, egyben a világ legnagyobb búzaimportőre, tavaly a külföldről behozott összes búzamennyiség nagyjából 50 százaléka Oroszországból, további 30 százaléka pedig Ukrajnából származott. Idén azonban kétséges, hogy tud-e majd vásárol ezektől az országoktól, mivel az orosz exportot a nyugati szankciók lehetetleníthetik el, az ukránt pedig a háború elhúzódása.
A hatás már most érzékelhető: az egyiptomi kereskedelmi hatóság egy hét alatt kétszer is eredménytelenül kényszerült lezárni egy búzabeszerzésre kiírt nemzetközi tendert. Másodjára a szokásosnál jóval kevesebb, mindössze három kereskedelmi ház válaszolt a kiírásra, a legjobb ajánlat tonnánként 389,92 dollárról szólt, ami mintegy 15 százalékkal drágább a február közepén kínált legjobb árnál. A kairói kormány közlése szerint jelenleg kilenc hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek. Ettől függetlenül elkerülhetetlennek látszik az éves szinten eddig majdnem hárommilliárd dollárt felemésztő kenyértámogatási rendszer átalakítása, hiszen a kedvezményes ár szinten tartása újabb dollárszázmilliós terhet róna a büdzsére.
Abdel-Fattáh Esz-Szíszi elnök vaskézzel irányítja Egyiptomot, amióta 2013-ban megpuccsolta a demokratikusan megválasztott, iszlamista Mohamed Morszit. A 67 éves vezető a lassú gazdasági növekedés közepette számos szociális segélyprogramhoz alakított át vagy vágott vissza, de az egyiptomiak több mint kétharmadának biztosított kedvezményes kenyérárához még ő sem mert hozzányúlni. Szíszi tavaly belengetett ugyan egy áremelést, de a végrehajtás még várat magára, hiszen politikailag és kulturálisan is érzékeny kérdésről van.
Egyiptomban a kenyér szó szerint egyenlő az élettel - a helyi arab nyelvjárásban ugyanazt a szót (ais) használják a két fogalomra. A nép ragaszkodik ahhoz, hogy a pita típusú lepénykenyérhez olcsón juthasson hozzá, olyannyira, hogy 1977-ban spontán zavargások törtek ki, amikor a világbanki kölcsön reményében a vezetés egyszerre eltörölte az alapvető élelmiszerekre nyújtott állami támogatásokat. A 70 halálos áldozattal járó úgynevezett kenyérlázadások óta a döntéshozók óvatosabban bánnak a reformokkal, ezért fordulhatott elő, hogy
az egyiptomiak zöme 1988 óta változatlan áron, 5 egyiptom piászterért (hivatalos árfolyamon átszámolva 1 forintért) vásárolhatja a pitákat, naponta fejenként legfeljebb ötöt. A döntéshozók trükközve úgy próbáltak spórolni, hogy három évtized alatt 150 grammról fokozatosan csökkentették egy-egy pita szabványsúlyát, tavaly augusztusban például mindössze 90 grammra. Egyes becslések szerint már az ár megduplázása is negyedmilliárd dollárnyi megtakarítást jelentene a költségvetés számára. Kulcskérdés azonban, hogy a nép elfogadná-e a drágább baladi kenyeret vagy esetleg kitörne egy újabb lázongás.
Nemcsak az egyiptomiak számíthatnak azonban fájdalmas áremelkedésre. Az arab világ legtöbb országa jelnetős mennyiségű gabonaimportra szorul - a csődhelyzetben lévő Libanontól, a polgárháború sújtotta Jemenen és a blokád alatt lévő Gáza-övezeten át a nemrég alkotmányos puccsot elszenvedő Tunéziáig mindenhol veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot az ukrajnai háború. Ezekben az államokban ugyan kevésbé bír szimbolikus jelentőséggel a pita-kenyér, de a kenyér ugyanúgy elengedhetetlenül fontos alapélelmiszer, így annak árára mindenhol érzékenyek.
Az Ukrajna elleni orosz inváziónak közvetve világszerte súlyos következményei lesznek, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten akár egy arab tavaszhoz hasonló elégedetlenségi hullámot is előidézhet, amelyben rezsimek roppanhatnak meg és erősnek hitt vezetők bukhatnak bele. Az mindenesetre biztos, hogy a búza drágulását és az esetleges instabilitást azok az embermilliók szenvedik meg leginkább, akiknek már eddig is gondot okozott, hogy előteremtsék a napi betevőt saját maguk és családjuk számára.
Globálisan drágul a kenyérnekvaló
A búza világpiaci ára fél év alatt majdnem másfélszeresére nőtt, ami főként az ukrán válság számlájára írható, Oroszország ugyanis a legnagyobb, Ukrajna pedig az ötödik legjelentősebb búzaexportőr a világon, és a két ország együttvéve a globális kereslet 30 százalékát elégíti ki. A drágulást fokozza, hogy az orosz cégek a globális műtárgya-ellátásban is fontos szerepet töltenek e. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a klímaváltozás miatt gyakoribbá váló szélsőséges időjárási jelenségek visszavetik a terményhozamot, illetve, hogy a koronavírus-járvány nyomán fennakadások alakultak ki az ellátási-láncokban.
