Szigorúbb feltételekkel folytatódhat a jegybank Zöld Otthon Programja, amelynek keretében a piacinál nagyságrendekkel kedvezőbb kamatokkal lehet zöldhitelt felvenni energiatakarékos otthonok építéséhez és vásárlásához. A szigorítás a finanszírozható ingatlanokra vonatkozik: a változatlanul megkövetelt BB kategória mellett az ingatlan primer energiafalhasználásának felső korlátja a korábban előírt éves, négyzetméterenkénti 90 helyett 80 kWh értékre csökken – közölte a Monetáris Tanács keddi ülése után a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A tavaly októberben 200 milliárd forintos kerettel induló, jegybanki refinanszírozású programban eddig több, mint 4 ezer hitelszerződést kötöttek a bankok 135 milliárd forint értékben. A benyújtott igények összege azonban március végére a 200 milliárd forintot is elérte, ezért a bankok sorra állították le az új kérelmek befogadását. A Bankszövetség a program folytatását kérte, a Monetáris Tanács pedig kedden úgy döntött: megemeli a keretet 100 milliárd forinttal.
A zöldhitel kondícióin nem változtattak: továbbra is 2,5 százalékos kamattal lehet fölvenni akár 70 millió forintot 25 évre. Ez óriási előnyt jelent a piaci hitelekhez képest, a végösszegnél milliókban mérhető a különbség. A Bank 360.hu számításai szerint a zöldhitellel egy 30 milliós kölcsön esetében 15 milliót is lehet spórolni egy piaci hitelhez képest, a havi törlesztő pedig 60 ezer forinttal kevesebb. Az elszabadult infláció megfékezését célzó jegybanki kamatemelések miatt ugyanis folyamatosan drágulnak a piaci hitelek, pedig a bankok lassan építették be hiteleikbe a dráguló forrásköltségeket. Az MNB adatai szerint februárra átlagosan 5,05 százalékra emelkedett a lakáscélú hitelek kamatlába - ez egy hónap alatt 0,26, egy év alatt pedig 0,8 százalékpontos növekedés -, amire utoljára 2016 tavaszán volt példa. Április elején viszont némely bank 1-1,4 százalékponttal is emelte kamatait, 6 százalék alatt már alig érhető el piaci lakáshitel, a kamatok inkább 8-9 százalék körül járnak.
Az államilag támogatott kölcsönök – a zöld hitel mellett a 3 százalékos kamatú csok-hitel, vagy a szabad felhasználású, de zömmel otthonteremtésre fordított, a beígért gyermek megszületése esetén végig kamatmentes babaváró - ezért egyre vonzóbbak. Februárban már a bankok által folyósított 104 milliárd forint lakáscélú hitel 38 százalékát támogatott konstrukcióban vették fel az adósok. Mint arra a money.hu felhívta a figyelmet: egy éve a támogatott lakáshitelek aránya a 15 százalékot sem érte el a folyósításban.
Csakhogy nem minden lakásvásárló felel meg a támogatott hitelek követelményeinek: például már felnőttek a gyerekei, vagy nem házas, vagy nincs és nem is tervez gyereket (babaváró, csok), vagy nem tud újépítésű lakást venni, mert nincs hozzá elég önrésze, keresete (zöldhitel). Ezekben az esetekben sokkal drágább hitellel számolhatnak a lakást keresők, miközben ugyanolyan magas árakon kell lakást vásárolniuk, mint a támogatott lakáshitelhez jutóknak. Az otthonteremtési támogatások ráadásul növelik is a keresletet, és ezzel az árakat is. A csok-programon belül elérhető falusi csok 2019-es bevezetése óta például 101 ezer forintról 160 ezer forintra nőtt a négyzetméterár azon a 2 ezer kistelepülésen, ahol a támogatás igénybe vehető. Ez nem egész 3 év alatt 58 százalékos drágulást jelent.
Tavaly év végéig 28 ezren igényelték a falusi csokot 153 milliárd forint értékében. A babaváró program keretében 1700 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a családokkal a bankok, ami a maximális hitelösszeggel számolva legalább 167 ezer adóst jelent.
A jelenlegi szabályozás alapján mindkét hitel kifut az idén: a falusi csokot csak június végéig lehet igényelni, a babaváró hitellel pedig csak az idei választási év végégig tervezett a kormány. A folytatásról egyelőre egyik esetben sincs hír.
