Az Európai Bizottság elküldi azt a hivatalos levelet, amely a jogállamisági eljárás elindításáról tájékoztatja Magyarország hatóságait – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
Ursula von der Leyen emlékeztetett, hogy Magyarországnak korábban már küldtek egy levelet kérdésekkel az ügyben, és „mélyrehatóan elemezték” a válaszokat, és ezek fényében döntöttek a jogállamisági eljárás elindításáról. Johannes Hahn költségvetési biztos ma beszélt a magyar hatóságokkal – az Orbán-kormány képviselőivel – arról, hogy küldik a hivatalos bizottsági levelet az ügyben. Ezt elsőként a Népszava írta meg kedd délelőtt.
Már ma bejelenthetik az EP-ben a jogállamisági eljárás elindítását Magyarországgal szembenA bejelentést az élő közvetítés tanúsága szerint 15 óra 48 perckor tette az Európai Bizottság elnöke.
Bár „az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet” már 2021. január 1. óta hatályban van, eddig nem éltek vele, mert a két fő érintett EU-tagország, Magyarország és Lengyelország az Európai Unió Bíróságához fordult az ügyben. A luxemburgi testület február 16-án elutasította a magyar és a lengyel keresetet, az Európai Bizottság pedig jelezte, hogy az április 3-i magyarországi parlamenti választás előtt nem akarj elindítani. A bejelentéssel, hogy elindítják, 48 órát sem vártak a Fidesz újabb, immár negyedik kétharmados győzelme után. Arról nincs szó, hogy Lengyelország ellen most elindítanák a jogállamisági eljárást, aminek ahhoz lehet köze, hogy a budapesti vezetéssel ellentétben a varsói kormány teljes mellszélességgel képviseli az Európai Unió álláspontját, az Oroszország elleni kemény fellépés politikáját az Ukrajna elleni háború miatt.
Magyarország 32 milliárd eurónak megfelelő összegű támogatást veszíthet el a következő öt év alatt.
Az EU soros elnöki tisztségét jelenleg betöltő Franciaország nevében Emmanuel Macron elnök a 2021. december 9-i budapesti látogatásán megígérte, hogy a jogállamisági eljárást még ebben a fél évben elindítják. Ez a francia elnöknek személyesen is jól jön, keménykezű politikusnak tűnhet az április 10-i- és 24-i elnökválasztás előtt.
A jogállamisági mechanizmus egy eszköz, amellyel az Európai Unió a demokratikus játékszabályok betartására kényszerítheti az EU-tagországokat és pénzmegvonással sújthatja őket, ha a normák megszegése közvetlenül és kellő mértékben az uniós költségvetést érinti, vagyis ha az adott EU-tagország hatóságai nem lépnek fel valamilyen visszaéléssel szemben. Ilyesfajta mulasztásnak számít, ha egy EU-tagország ügyészsége elfelejti kivizsgálni és szankcionálni az uniós forrásokkal elkövetett visszaéléseket. Ezek egyike éppen a miniszterelnök veje, Tiborcz István körül gyűrűző Elios-ügy lehetett volna, amelyben a Nemzeti Nyomozó Iroda 2018-ban annak ellenére szüntette meg a nyomozást, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerint a cég, az Elios Innovatív Zrt. győzelme érdekében szervezett csalási mechanizmust építettek ki.
Ha az EEU-tagország hatóságainak a mulasztásainak nincs közvetlen hatása az EU-s pénzek elköltésére, akkor nem tartozik a rendelet hatálya alá. Ennek szellemében a jogállamiság elveinek a megsértése a következőket jelenti:
Az országban veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Az uniós költségvetést végrehajtó hatóságok nem működnek megfelelően.
A nyomozó és a vádhatóságok nem tesznek meg mindent a korrupció és az uniós jog ezzel összefüggő megsértésével szemben.
Nem biztosítják e hatóságok intézkedéseinek vagy mulasztásainak független bíróságok általi felülvizsgálatát.
Nem előzik meg és nem szankcionálják a közösségi támogatásokkal végrehajtott csalást vagy korrupciót.
Nem fizettetik vissza a jogosulatlanul kifizetett összegeket.
Nem biztosítják az összeférhetetlenség elkerülését.
