Az Európai Bizottság (EB) elnöke várhatóan már ma bejelenti az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, hogy két hét múlva elindítják a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben - értesült a Népszava uniós forrásoktól. Információnk szerint az Ursula von der Leyen elnök által vezetett testület ezúttal kizárólag a magyar kormányt fogja célba venni, a lengyellel egyelőre nem foglalkozik.
Ursula von der Leyen délután valóban bejelentést is tett a jogállamisági eljárás elindításáról.
A körülbelül hat-nyolc hónapig tartó folyamat végén uniós forrásokat fizettethetnek vissza vagy vonhatnak meg hazánktól, ha úgy ítélik meg, hogy a jogállamiság normáinak megsértése miatt kár érte az uniós költségvetést. A pénzmegvonás egyaránt vonatkozhat az EU büdzséjéből és helyreállítási alapjából származó forrásokra. Bár az EB nyilvánosan cáfolta, hogy döntésének időzítését politikai megfontolások vezérelnék, mindenki biztosra vette, hogy a “jogállamisági fékre” csak a magyarországi parlamenti választások után fog rálépni.
A biztosi kollégium komolyan aggódik amiatt, hogy Magyarországon sérülnek az Európai Unió pénzügyi érdekei, büntetlenül maradnak a magas szinten elkövetett korrupció esetei. Von der Leyenék elsősorban a közbeszerzésekkel és az igazságszolgáltatási szervek - például az ügyészség - független működésével kapcsolatban fogalmaztak meg kérdéseket és kifogásokat abban az adminisztratív levélben, amelyet tavaly küldtek az Orbán-kormánynak. Az EB ebben tájékoztatást kért az uniós pénzek szabálytalan és jogosulatlan felhasználásának gyanúját felvető ügyekről, illetve gyakorlatokról. A magyar kormány a határidőt néhány nappal túllépve, idén válaszolt a felvetésekre, de az a jelek szerint nem felelt meg a bizottsági elvárásoknak. A jogállamisági eljárás hivatalos elindításáról a biztosi testület két hét múlva esedékes ülésén fognak hivatalosan dönteni.
A teljes nevén „az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet” 2021. január 1-je óta hatályban van, de még sehol sem alkalmazták, mert a jogszerűségéről február 16-án meghozott bírósági ítéletre vártak. Ebben az Európai Unió Bíróságának a bírái érvényben hagyták az előírásokat, megerősítve, hogy azok megfelelnek a közösségi jognak. A rendelet értelmében az Európai Bizottságnak kell elindítania az eljárást, ha úgy ítéli meg, hogy súlyosan és bizonyíthatóan sérülnek az EU költségvetési érdekei. A hosszú folyamat végén a tagállamok pénzügyminisztereiből álló EU Tanácsnak kell döntenie arról, hogy pénzügyi szankciókkal sújtsák-e az érintett országot.
A rendelet két legfőbb célpontja kezdettől fogva Magyarország és Lengyelország volt, az a két tagállam, amelyben a bírálók szerint rendszerszinten sérülnek az EU értékei és normái, és emiatt veszélyben van a közösségi források szabályos elköltése. Varsó egyelőre megússza az eljárást, brüsszeli források szerint az ukrajnai háború következtében rá háruló terhek miatt, illetve azért, mert esetében nehezebb bizonyítani az összefüggést a jogállamisági normasértések és az uniós pénzek elsíbolása között.
Itt a bejelentés, Magyarország ellen elindítják a jogállamisági eljárást