Az egyszeri hajnali szavazó bánatos képpel indul útnak a havas tájban. Később megtudja, hogy Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke ezt jó előjelnek tartja, a fideszesek ugyanis korábban azt mondták, hogy akkor győz az ellenzék, ha majd áprilisban esik a hó. S lám. De az egyszeri szavazó ezt reggel nyolckor még nem tudja, így sálba burkolózva lépdel és nézi a láthatóan szintén elképedt fejjel álldogáló rigót a Gőtés-park fakerítésén. A III. kerület kakukktojás részén élőknek – a kerület zöme a 10-es választókerületbe tartozik, ahol a jelenlegi országgyűlési képviselő Szabó Tímea csap össze a volt kerületi polgármesterrel Bús Balázzsal, de a hegyvidéki csücsköt a II. kerülethez tolták, így elsősorban az ellenzéki Tordai Bence és a fideszes Gór Csaba között választhat - kijelölt szavazókörbe érve az ismerős könyvtárosba botlik, aki éppen azon szomorkodik, hogy az idén nem mehet el sétálni ebben az ócska időben, mint a legutóbbi választás után. Az általános iskola folyosóján töltött rövidke várakozás alatt a szavazó elmélázhat a falra lógatott „Kaptár-renden”: Fegyelmezetten állj a sorban! Vigyázz mások értékeire!
Én akarom! - ráncigálja anyja kabátját egy alsósnak tűnő lányka. A két bátyja fintorogva figyeli a meccset, de végül apjuk betereli mindahányukat a szavazóhelyiségbe. Kifelé jövet egy felerészben első szavazó, felerészben másodszor voksoló testvérpár újságolja, hogy mi mindent rajzoltak a népszavazási lapra. Arra azért nagyon vigyáztak, hogy érvénytelen legyen. A hosszú szőke hajú fiú, kicsit szomorkásan hallgatja nővérét, aki szoknyás fiúkat és nacis lányokat skiccelt fel, neki még túl korán volt, nem volt elég kreatív. A szintén III. kerületi, de átjelentkezős Harrer Pál utcában kissé nehezen indult a reggel, de 9-re már kisimultak a ráncok, a sor mérsékelt, rövid várakozással megúszható. Az iskola körüli lámpaoszlopokról kivétel nélkül a fideszes Bús Balázs képe tekint le ránk. Két robogózni tanuló is leparkol, mondván beugranak szavazni. A sor onnan nem látszik.
A rádióban a könnyűzeneipar magára találásáról beszélgetnek. Sajnos az Aljas kúszóbab és a Macskanadrág fellépéséről egy szót sem hallani. (Létező együttesek.)
A Budai várba vezető Hunyadi lépcsőn felfelé haladva már nem is fázik az ember. Az Aranybástya alatt ugyan kényszeredettnek tűnik a mosoly egy édes vizslakutya gazdájának kedves köszönésére válaszul. A kavicskirály Balázs Attila cégének, a Bayer Contsructnak daruja baljósan meredezik a Király lépcső fölé. A volt Vöröskereszt székház brutális tömbje kitakarja a világot. A még mindig lezárt Színház utca szélén fázósan húzzák össze magukat a kormányőrök. A Budavári Palota meghökkentő ezüst látogatóközpontja melletti sorompó gondosan leeresztve, kissé távolabb egy rendőrfurgon, előtte két rendőr beszélget elmélyülten. A kormányfői rezidenciaként szolgáló Karmelita kolostor előtt egy másik őr sétálgat a kordon mögött. Még a fák is kalodába vannak zárva, igaz a fakerítést zöld csempekép díszíti. Itt is, ott is feltűnik egy idegenvezetős csoport. Helyieknek nincs nyoma.
A Toldy gimnázium felé kanyarodva elérzékenyül az ember, annyira szép ez az utca. Jó fényképeket lehetne készíteni, senki nem gyalogolna bele.
A tiszteletet parancsoló, tekintélyes intézményben nem tapossák egymás sarkát a szavazók. Egy percet se kell várni, rögtön lehet is voksolni. 10 körül betoppannak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) tartozó Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) nemzetközi választási megfigyelési missziójának emberei.
Kari Henriksen (parlamenti képviselő, Norvégia), az EBESZ speciális koordinátora, aki a magyarországi parlamenti választások rövid távú EBESZ-megfigyelő missziójának vezetéséért felelős, valamint az EBESZ Parlamenti Közgyűlés missziójának vezetője Mark Pritchard (parlamenti képviselő, Egyesült Királyság) rövid látogatást tesz a szavazóhelyiségben és egy kérdéssort intéz a szavazást lebonyolítókhoz. Valahogy nincs olyan érzése az embernek, hogy ebből kiderülne, ha csalni készülnének. A Népszava kérdésére válaszolva elmondták, hogy minden megfigyelő ugyanazokat a kérdéseket teszi fel, többek között azt, hogy elkérik-e az igazolványokat a voksolásra érkezőktől, biztosított-e a fogyatékkal élők számára a szavazás, stb. A kérdések mindazon körülményekre kitérnek, amelyek révén felmérhető, hogy a voksolás megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. A központi szakértői csoport egyébként már február vége óta, a hosszútávú megfigyelők pedig március eleje óta itt vannak, hogy a választás körülményeiről tájékozódjanak. Első időközi jelentésükben számos ponton rámutattak a voksolás egyenlőtlen feltételeire.
Az összesen 300 fős, 27 különböző országból érkező delegáció a szociáldemokrata Kari Henriksen emlékei szerint a harmadik legnagyobb, amelyik valaha megfigyelőként részt vett európai választáson.
A járvány után most nagyon sok országban rendeznek választásokat, többek között a szomszédos Szerbiában is, ahol szintén jelen vannak megfigyelőink - teszi hozzá Mark Pritchard, aki azt is elmondta, hogy minden adatot és választási csalásra utaló jelet aprólékosan kivizsgálnak és ez alapján készítik el a jelentésüket. A Népszava kérdését, hogy eddig érkezett-e erre vonatkozó információ hozzájuk, azzal hárította, hogy menetközben nem kommentálják az eseményeket. Kari Henriksen magyarázatul még hozzátette, egy-egy megfigyelő csak a kis képet látja, de a véleményalkotáshoz a teljes képre, vagyis sok információra van szükség. A választásról szóló jelentésüket holnap délután 2-kor hozzá nyilvánosságra.
A Budai vár környékét belengi Böröcz László Fidesz jelölt plakátja. (A volt Fidelitas elnök, az I. kerületi bérlakások dobraverését célzó törvény benyújtója Csárdi Antal ellenzéki képviselővel mérkőzik meg.) Az már kicsit meglepőbb, hogy a VIII. kerületi Szentkirályi utcában is az ő képe lóg a lámpaoszlopokról, miközben Csárdinak még egy igazolványképét se látni. A Corvin negyed Lottó házán szerencsére óriásmolinó hirdeti az egyensúlyba kerülés fontosságát. A hosszú egyenletes lélegzés és a belső létezésre összpontosítás az átjelentkezőket fogadó józsefvárosi Rigó utcai szavazóhelyiségben is elkél. A voksolásra várók sora az utcán kígyózik. De van, aki ezt is kiváló lehetőségnek látja egy szelfi ellövésére. A benti szűk lépcsőn még sűrűbbnek tűnik a tömeg, amely a kanyarogó szűk folyosón több sorba rendeződik. Meglepő módon mindenki békésen várja a sorát. A feszültség korántsem olyan tapintható, mint a régi idők nyelvvizsgái előtti várakozáskor. Egy babakocsis pártól azért megkérdezik a szervezők, hogy mire várnak, de már végeztek, mennek is. Egy szőke lány Somogyból jelentkezett át ebbe a szavazókerületbe, az orvosira jár, nem akart most ezért hazautazni, de szerinte nem gond a sor, egyelőre csak néhány perce vár. Belefér. Mellette egy anyuka izgatottan utasítgatja beszélgetőpartnerét a vasárnapi ebéd italkészletével kapcsolatban, mert nem sokára jönnek a vendégek és a férje még mindig bent van.
A rádióban ezúttal a B tervről faggatják a hallgatókat. Az egyik betelefonáló a személyi edzőségről mesél, hogy az milyen jó üzlet, főleg online előadva. Közben a felragyogó napsütésben elsuhanunk NER-lovagok (Garancsi, Hernádi, Mészáros, Tiborcz) Andrássy úti palotái, majd a már átadott, de még mindig kordon mögött feszengő új Néprajzi Múzeum hatalmas tömbje előtt.
Az Ajtósi Dürer sor maga a káosz. Zuglóban nagy csata várható, a jelenlegi képviselőt, a szocialista Tóth Csabát visszalépésre kényszerítő ellenzéki Hadházy Ákos ellenfele kormánypárt színeiben induló Borbély Ádám zuglói önkormányzati képviselő. A Szent István Gimnázium folyosóján és udvarán se túl jó a helyzet. Talán a nagyszünetben lehet ilyen sűrű itt a lét. A zuglóiak és az átjelentkezők egymástól elkülönítve voksolhatnak. Még a kapu is máshonnan nyílik. A helyieknek legalább bent kígyózik a sor. Orsolya és a lánya még csak húsz perce vár, bár amikor ők kezdték, a sor vége jóval előbb volt. Nem kérdés, hogy kivárják, ami még előttük van, csak azt ne kérdezzem kire szavaznak és nevetnek.
Az átjelentkezők sorában már kisebb a jókedv. A hó már elolvadt, az eső sem esik, sőt, mintha a nap is sütne, de azért az udvaron kanyargó sor láttán többen is megszeppennek.
Egy kedves szakállas fiatalember „technikai munkatárs” kiáltozik: ki van Borsodból, ki Pest megyéből? Fél 12 körül legalább negyven perc várakozási időt saccol, s ez egyre hosszabb – teszi hozzá vészjóslóan. Edina nem retten vissza. Ő is a lányával jött szavazni. Csongrádból jelentkeztek át, mert sokba kerülne a hazaút, akkor inkább várnak egy kicsit, de gyorsan halad a sor.
A rádióban felhangzik az REM-től az Everybody hurts, majd utána megtudjuk, hogy „a mézesmadzag rég elfogyott”. A Lendvay utcában teljes a csend, a Fidesz székház körül egy lélek sincs.
Angyalföldön is derűs az ég. Szinte már lekívánkozik a kucsma. A Berzsenyi Gimnázium előtt meghökkentően sok a bizonytalan tébláboló. A sor csak az épületen belül áll össze. Igaz, ott mindjárt több is van belőle. Hosszuk délután egy óra körül változó, de még egyik sem lóg túl a bejárati ajtón. Az eligazodást több hölgy is segíti, főként az átszavazókat irányítgatva a szavazóhelyiségek között. Megvárlak Babett! - közli egy melegítőruhás fiatalember és lehuppan egy szürke kanapéra. Mások is üldögélnek már ott. Egy térdcsizmás, szőrmellényes, telt szájú hölgy hangos-hevesen közli a telefon másik végén levővel, hogy ne legyen csicska, nem az a 4000 forint számít, hanem a tisztelet, a munka megbecsülése. Többen is hosszan elidőznek a magas sarkakon fel-le egyensúlyozó filozófuson. Ezen kívül nincs is nagy történés. Az emberek eligazodnak, várnak, voksolnak, majd elsietnek.
Bezzeg Csepelen már hangosbemondóval mondják be, hogy „az Erdősor utcából érkező szavazók hosszú várakozásra számítsanak, vagy jöjjenek vissza később”. - Mi csak húsz perc alatt végeztünk. Külön szavaztunk a férjemmel, mert nem akartuk bevinni a gyerekeket – mondja Nikolett. Előtte a babakocsiban egy aprócska kisleány kezd türelmetlenkedni, mellette egy hároméves kisfiú rángatja apja kezét. A hosszú szőke hajú fiatalasszony szerint sokan bent döntik el, mit is ikszeljenek. Neki legalábbis ez volt a benyomása, hiszen ő már régen végzett, amikor a jóval előtte állók, még mindig a függöny mögött álldogáltak. A férje somolyog. Kiderül, hogy nála az vitt el sok időt, hogy minden népszavazási kör köré rajzolt egy ereszcsatornán lecsúszó alakot. Most hazamennek ebédelni, de délután egyikük még visszajön, mert hozza a nagymamát is, aki nehezen mozog már egyedül. Bár egy kicsit bizonytalanok ebben, mert a nagyi nem titkoltan másra szavaz, mint ők. Azután irány a játszótér, le kell fárasztani a gyereket. S már ott sincsenek.
