Nehéz dolguk lesz vasárnap éjjel a szavazatszámláló bizottságok tagjainak, sokkal nehezebb, mint eddig bármelyik választásnál vagy népszavazásnál. Egyrészt most először lehet a parlamenti választással egyidőben országos népszavazást tartani, ami eleve jelentősen növeli a vizsgálandó voksok számát, de az igazi gondot a számlálás szempontjából az jelenti, hogy a választási eljárási és a népszavazási törvény tavaly őszi módosítása lehetővé teszi egy népszavazási kezdeményezés összes kérdésének egy lapon történő szerepeltetését.
Korábban minden kérdést külön lapra kellett nyomni, ami megkönnyítette az igen-nem válaszok és az érvénytelen szavazatok szétválogatását, de a volt jobbikos Volner János javaslatára elfogadott változtatás után a számlálóknak mind a négy kérdésnél külön kell majd húzogatniuk a strigulákat, hiszen a szavazatok érvényességét továbbra is kérdésenként kell vizsgálni.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) korábbi tájékoztatása szerint a szavazatszámláló bizottságok elsőként az egyéni jelöltekre leadott szavazatokat számolják össze, majd az országos listák és a nemzetiségi szavazatok következnek, s csak a legvégén veszik elő a népszavazási lapok csomagját. Mivel a szavazás reggel 6 órakor kezdődik és sok, pártok által delegált számláló nem a saját lakóhelyén dolgozik majd, hanem akár többórás távolságban lévő szavazókörben, a nagyobb választókerületekben ez azt eredményezheti, hogy késő este vagy éjjel, egész napos munka után kezdik el összeszámlálni a sokféle lehetőséget kínáló népszavazási íveket.
Az NVI lapunk érdeklődésére hangsúlyozta: a választók dönthetnek úgy is, hogy a szavazólapon lévő kérdések közül nem mindegyikre válaszolnak, „a Nemzeti Választási Bizottság pedig kérdésenként állapítja majd meg a népszavazás végeredményét. Így a szavazatszámlálók összesen öt csoportra bontják a népszavazás szavazólapjait” – hangzik a technikai háttérmagyarázat. Külön kupacba kerülnek azok a szavazólapok, amelyeken nincs bélyegző. (Hogy ez egyáltalán miként fordulhat elő, nem tudni, a fel nem vett lapok ugyanis eleve nem kerülnek be a „rendszerbe”. A bélyegző nélküli lapok mindenesetre érvénytelenek lesznek).
A második, vegyesnek nevezett kupacba azok a lapok kerülnek, ahol „a választó különböző módon voksolt a népszavazás egyes kérdéseire, esetleg egy vagy több kérdésre érvénytelenül szavazott. A fennmaradó három csoportba válogatja szét a szavazatszámláló bizottság a négy igent, a négy német és a négy érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólapokat”. A kupacok összeszámlálása után rögzítik az eredményeket a jegyzőkönyvekbe. A szavazatszámlálóknak ráadásul mindent kétszer kell összeadni, tehát gyors népszavazási eredményre aligha lehet számítani.
