;

Fidesz;ellenzék;Békéscsaba;Békés vármegye;választás 2022;

A fideszes Simonka György a bíróság előtt. Pártja és kormánya az utolsó pillanatig
félrenézett, a súlyos vádak ellenére is maradt a „család” tagja

- Van egy magyar város, ahonnan csak el kell menni, és kilométerenként ezer forinttal nő a fizetés

Most árazzák be a szavazók a Simonka-botrányt: Békés megye négy körzetéből kettőben van sansza az ellenzéki jelöltnek megtörni a Fidesz-KDNP 2010 óta tartó hegemóniáját. A választási esélyeket bemutató sorozatunk újabb része.

Ha a korábbi voksolások adatait nézzük, akkor a békéscsabai és az orosházi központú körzetben – az 1-esben és a 4-esben – van oka reménykedni az integrált ellenzék jelöltjének. A 2018-as parlamenti választáson a csabai körzetben a kormánypárti Herczeg Tamás győzött 44 százalékkal, s az akkor külön induló ellenzéki jelöltek összességében begyűjtötték a voksok több mint felét. A körzet választóinak 72 százalékát a békéscsabaiak adják, ezért a reményeket fokozhatja, hogy a 2019-es önkormányzati választáson a kormánypártok súlyos vereséget szenvedtek a megyeszékhelyen: a Fidesz-KDNP jelöltjei 7 helyet szereztek a közgyűlésben, míg a Hajrá Békéscsaba Egyesület és az ellenzéki pártok összesen 11-et. Ha az egyesület és az ellenzéki pártok képviselőire adott szavazatokat összeszámoljuk, akkor övék a voksok kétharmada. Ám ezt az eredményt a parlamenti választás szempontjából alapnak tekinteni hiba lenne, ugyanis a 2019-ben győztes civil szervezet meghatározó személyiségei közelebb állnak a Fideszhez, mint a kormányt leváltani akaró ellenzéki pártokhoz. Ezt bizonyítja, hogy a 2019-es választáson a Fidesz nem állított ellenfelet az egyesület polgármesterjelöltje, Szarvas Péter közgazdász ellen, sőt, Herczeg Tamás támogatta a korábban cégvezetőként sikeres, a városban népszerű, független politikust, most pedig Szarvas ajánlja Herczeget a választóknak.

A közügyek iránt fogékony csabaiak úgy vélik, hogy az egyesületet azok hozták létre, akik szívük mélyén fideszesek, csak azért nem lépnek be a pártba, mert ott önálló gondolkodóként nem tudnának érvényesülni. Ettől még az is igaz, hogy amikor a 19-es választáson a csabaiak a civil szervezet jelöltjeire voksoltak, akkor abban nemcsak az egyesület tagjai iránti szimpátia volt érezhető, hanem a Fidesz erőteljes elutasítása is. Ha az utóbbi dominált, akkor Békéscsabán az ellenzék sanszai jók.

Ezzel tisztában van Herczeg Tamás is, a korábban pedagógusként, népművelőként dolgozó, 61 esztendős politikus viszont abban valószínűleg bízhat, hogy a körzet falvaiban ő az erősebb, s ha a csabai szavazókörökben hátrányba kerül, a környező településeken fordíthat. Az ellenzéki összefogás a jobbikos Stummer Jánost küldi harcba, s a pártja listájáról 2018 óta a parlamenti mandátumot szerző, informatikus-könyvtáros végzettségű, 37 éves politikus elsősorban azért akar tenni, hogy csökkentse a békésiek bérelmaradását az országos átlagtól. Stummer szerint

ha Békéscsabáról elindulunk Győr felé, akkor kilométerenként ezer forinttal növekszik a munkavállalók fizetése.

Ezt a különbséget abból eredezteti, hogy a kormány stratégiai szerződéseket kötött a Békésben munkahelyeket létrehozó multikkal, s ezek a titkos paktumok teszik lehetővé az itteniek alulfizetettségét. Stummer meg akarja ismerni ezeket a megállapodásokat, és kezdeményezné újratárgyalásukat. De amiatt is alacsonyabbak a békési bérek, mondja a jobbikos jelölt, mert az állami cégek – így a vasút, a volán, a posta – ugyanazért a munkáért többet fizetnek a fővároshoz közelebb fekvő településeken, mint itt. Ezt a kormány-jóváhagyással létező jelenséget is fel kell számolni – véli Stummer.

A békési 4-es körzetben is bízhat az ellenzék a győzelemben, hiszen a térséget 2010 óta a parlamentben képviselő Simonka György ellen büntetőeljárás folyik, miután a fideszes vállalkozót különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással vádolták meg. Írtunk róla, hogy Simonka és társai a döntéshozókat megtévesztve az indokoltnál lényegesen több vissza nem térítendő támogatást pályáztak meg zöldség-gyümölcs termelői csoportoknak, s e pénzek 40 százaléka – a vád szerint – visszajutott Simonkához. Ezt a politikus tagadja, ám a 33 vádlottból nyolc már beismerte bűnösségét, és a pert figyelemmel kísérő újságírók azt prognosztizálják a vallomások alapján, hogy a képviselőt hosszú évekre ítélik. A Fidesz új jelöltet keresett a megvádolt politikus helyére, ám helyben nem talált, ezért Erdős Norbertet exportálta a körzetbe. A 49 éves, bölcsész végzettségű politikus jelenleg az agrártárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. Erdős Orosházán született, ám évtizedek óta semmi sem köti a városhoz, hisz előbb Mezőberényben majd Békésen volt helyi képviselő, aztán 2002-től 2014-ig parlamenti mandátumot nyert Békés megye 3-as számú körzetében, 2014-től pedig öt éven át az Európa Parlamentben dolgozott.

Kérdezgetve az orosháziakat a többség úgy fogalmazott, hogy Erdőst errefelé nem ismerik, nem úgy, mint kihívóját, Szabó Ervint. Az ügyvédként és helyi képviselőként kiterjedt kapcsolatrendszerrel bíró, és városatyai tiszteletdíját adományokra fordító, 48 éves, jobbikos politikus már 2018-ban is jól szerepelt a választáson, hisz Simonka 43 százalékkal nyert, miközben ő – csakis pártja támogatásával – 40 százalékig jutott. Azt is tudni kell, hogy Orosházán a 2019-es önkormányzati választáson a kormánypártok ugyan 9-6-ra nyertek, ám a külön induló ellenzéki pártok kapták a voksok több mint 60 százalékát. Vagyis Orosházán a kormány elutasítottsága masszívnak látszik. Nagy kérdés, hogy a környező falvakban mennyire tudja meggyőzni a választókat Szabó Ervin és csapata. A Fidesz – érezhetően – tart Szabótól, ezt bizonyítja, hogy a párthoz kötődő médiumok többször is írtak arról: az ügyvéd kapcsolatban áll(hatot)t egy „rabszolgatartásért” elítélt bűnözői csoporttal. Az előbbieket cáfoló Szabó féltucat rágalmazási pert indított e lapok ellen, és mindannyiszor nyert. Ettől még az általam kérdezett orosháziak közül volt, aki hitelt adott a kormánypárti médiumokban ismételgetett rágalmaknak. Szabó azt ígéri, ha nyer a választáson lobbizni fog a térség gyalázatos állapotú útjainak felújításáért, a feldolgozóipari kisvállalkozások támogatásáért, valamint az Orosháza melletti Gyopárosfürdő fejlesztéséért, mert az idegenforgalom lehetne ennek az alacsonyjövedelmű, elöregedő térségnek az egyik nagy kilábalási lehetősége.

Ellenzék: nagy hendikep, nagy hajrá

A megye 2-es körzetében öt kisváros, Békés, Dévaványa, Endrőd, Gyoma és Szarvas adja a választók többségét, s itt Dankó Bélát állítja újra „sorompóba” a Fidesz. Az 53 éves agrármérnök a legutóbbi három országgyűlési választáson nyert a körzetében, és 2018-ban begyűjtötte a voksok 52 százalékát. A térség lakóinak lelki rugóit ismerő forrásaink azt mondják, hogy a békési körzet falvaiban és falusias múltú kisvárosaiban szép emléke és becsülete van a paraszti, kisbirtokosi gondolkodásnak, ezért itt a baloldali jelölt történelmi hátránnyal startol. Kondé Gábor, a DK 62 esztendős jelöltje próbálja leküzdeni ezt a hendikepet, a civilben állatorvosként dolgozó politikus az elmúlt években és kampánya során nagyon sok elégedetlen választóval találkozott, akik panaszkodnak az alacsony bérekre, a rossz úthálózatra, arra, hogy sok orvosi állás betöltetlen, és főleg arra, hogy kevés itt a perspektivikus munkahelyteremtő beruházás.

A 3-as számú békési körzetben Kovács József küldik harcba a kormánypártok. A 71 esztendős gasztroenterológus két évtizeden át vezette a megyei kórházat, így rendkívül erős a társadalmi beágyazottsága körzetében, ahol hat város – Gyula, Elek, Füzesgyarmat, Sarkad, Szeghalom és Vésztő – és 14 község választói döntenek majd. Az 1994 óta aktívan politizáló orvos az elmúlt három választáson biztosan hozta körzetét (legutóbb 50,4 százalékkal), s a helybélieket faggatva leggyakrabban azt a választ kaptam, hogy – várhatóan – most is ő gyűjti be a legtöbb voksot. Bár volt olyan pletyka, hogy Kovács József már nem is akart indulni, ám ő ezt megkeresésünkre cáfolta, mondván: számos olyan beruházás folyik, amit az ő idejében kezdtek el és szeretné azokat befejezve látni. Így az egyházi tulajdonban lévő geszti Tisza-kastély felújítását és az M44-es utolsó szakaszát.

Kihívója, a DK-s Leel-Őssy Gábor is kiterjedt kapcsolatrendszerrel bír, hisz az 50 esztendős agrármérnök 29 éve irányít egy kártevőmentesítéssel és környezetvédelemmel foglalkozó céget, emellett középiskolában tanít, bőgőn és gitáron játszva zenekarokban muzsikál, kapusedzőként pedig fiatalokkal foglalkozik. A mérnök – többek között – az agrártermelőkért akar majd lobbizni, és azért, hogy a gyulai fürdő által idevonzott turisták az eddiginél több kulturális programból választhassanak, mivel jelenleg a kínálat csak nyáron megfelelő. E nélkül nehéz lesz rivalizálni a hallatlanul gyorsan fejlődő romániai gyógyfürdőkkel.

Leel-Őssy Gábor érzi, hogy ez egy nehéz körzet az ellenzéknek, de megtapasztalta, hogy a Fidesz szavazói egyre kritikusabbak.

Erről így beszél: – Tipikus eset, ami Vésztőn történt velem: egy férfi határozottan kijelentette, hogy szörnyű lenne, ha az ellenzék nyerne, majd negyedóráig azt sorolta, mennyire elégedetlen a mostani helyzettel, hisz rossz a térségben a megélhetés, a fiatalok elmennek, baj van az egészségüggyel, az oktatással, az árakkal, mindennel. Kampánystábunk 30-40 emberrel járja a körzetet, és igyekszünk meggyőzni a választókat, hogy az ellenzéknek ezeknek a gondoknak a megoldására van reális stratégiája.

Párharcok Békésben

Kormánypárti – Ellenzéki

1 Békéscsaba

HERCZEG TAMÁS – STUMMER JÁNOS

2. Békés

DANKÓ BÉLA – KONDÉ GÁBOR

3. Gyula

KOVÁCS JÓZSEF – LEEL-ŐSSY GÁBOR

4. Orosháza

ERDŐS NORBERT – SZABÓ ERVIN

A balliberális oldal szerint a papok közül sokan megmondják a híveknek, hogy kire voksoljanak. Wildmann János teológussal az egyház és a politika kapcsolatáról beszélgettünk.