Százharminc embert élve mentettek ki a lebombázott mariupoli színházból – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Senki nem tudja, pontosan hányan kerestek menedéket a színház pincéjében, egyes nyilatkozatok szerint akár még 1300-an lehetnek is a romok alatt. A remények szerint az óvóhely nem omlott be, de a mentőosztagok egyelőre nem érték el a pincét. A színház mellé két oldalról is több méteres betűkkel kiírták, hogy ott gyermekek vannak – ukrán vélemények szerint kizárt dolog, hogy ezt ne látták volna a bombákat ledobó pilóták.
A színházat és a korábban a városi kórházat ért orosz csapások miatt világszerte nagy a felháborodás, egyre többen emlegetik, hogy ezek háborús bűncselekmények. Joe Biden amerikai elnök mellett immár több brit kormánytag, legutoljára Sajid Javid egészségügyi miniszter is személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnököt vádolta a történtekért. Szerinte Putyin minden szabad nemzetre nézve veszélyt jelent és felelősségre fogják vonni.
A hadszíntéren kívül Biden és Hszí Csin-ing kínai elnök csaknem kétórás telefonos megbeszélése volt a legjelentősebb esemény. Amerikai részről az volt a szándék, hogy lebeszéljék Kínát az Oroszországnak való katonai és gazdasági támogatásról. Pekingben utóbb azt közölték, hogy Hszí szerint a háború mindenkinek rossz, de nem derült ki, hogy a lényeget illetően sikerült-e megtalálni a közös hangot.
A Kijev elleni orosz támadás gyakorlatilag leállt, legfeljebb század vagy zászlóalj szintű próbálkozások vannak a védelem áttörésére. Az ukrán alakulatok ezeket rendre vissza tudják verni és alkalmanként még ellentámadásra is futja az erejükből. Az alapvető taktika az, hogy tízfős rajokra verődve rajtaütésekkel zaklatják az oroszokat és még a frontvonal elérése előtt megpróbálják kilőni a páncélosokat. Nyugati szakértők szerint az oroszok az első napokban legjobban kiképzett alakulataikat, a szpecnaznak nevezett különleges erőket vetették be, de a megfelelő páncélos, légi és tüzérségi támogatás hiányában ezek rendkívül súlyos veszteségeket szenvedtek. Általában is, a támadók három hét alatt halottakban, sebesültekben és haditechnikában is tíz százalék fölötti veszteségeket szenvedtek, ami a szakirodalom szerint gyakorlatilag lehetetlenné teszi az offenzíva sikeres folytatását.
Jellemzőnek mondható az, ami a Kijev központjától északnyugati irányban húsz perces autóútra lévő Antonov teherrepülőtéren történt. Ezt már a háború első napjának estéjén orosz deszantosok foglalták el, de mivel nem kaptak erősítést, az ukránok kiszorították őket. A reptér térségében azóta is heves harcok folynak, pedig az eredeti tervek szerint alighanem itt kellett volna leszállniuk a Kijev gyors bevételére induló egységeknek. Az orosz erők most megpróbálják kelet és nyugat felől bekeríteni a várost, de ha az eddigi ütemben haladnak, akkor ehhez még hetekre lehet szükségük.
Az oroszok egyelőre az 1,4 milliós Harkivot sem tudják bevenni és a védőknek még ott is futja ellentámadásokra. Az ukrán hadsereg legjobb, a keleti fronton lévő erőinek azonban vigyázniuk kell, mert a délről, a Krím-félsziget felől támadó orosz páncélosok Herszon elfoglalása után a hátukba kerülhetnek. Ebben már csak Mariupol elképesztő ellenállása akadályozza őket, ha a kikötőváros elesik, az ukránoknak feltehetően vissza kell majd vonulniuk a luhanszki és donyecki megyékből a Dnyeper nyugati partjára.
A moszkvai nyilatkozatokból az is következik, hogy a Krímből kiindulva nyugat felé is el akarják foglalni az egész tengerpartot és közvetlen összeköttetést teremteni a Moldova határán lévő, elszigetelt, de orosz kézen lévő Dnyeszter-mellékkel. Ehhez azonban előbb el kellene foglalni a félmilliós Mikolajivot, majd az egymilliós Odesszát. A déli fronton jelentős előnyt biztosít a fekete-tengeri orosz hadiflotta tüzérsége – nem véletlenül kezdték emlegetni, hogy Ukrajnának a légvédelem mellett hajók elleni rakétákra is szüksége lenne. A NATO-ban, Norvégiának, Lengyelországnak és Németországnak is vannak norvég gyártmányú, 185 kilométeres hatótávolságú, hajóellenes mobil rakétaütegei, nem beszélve ezek amerikai, brit és francia megfelelőiről.
Pénteken hajnalban manőverező robotrepülőgépek robbantak a Lviv határában lévő repülőgép-javító üzem területén. A hat szerkezetet a fekete-tengeri hadiflotta hajóiról lőtték ki, az ukrán légvédelem állítólag kettőt megsemmisített, négy azonban becsapódott. A jelek szerint az ukrán légvédelem még mindig távol tudja tartani az ország nyugati részétől az orosz vadászbombázókat. A nagy hatótávolságú robotrepülőgépekkel viszont az oroszok nem tudnak megsemmisíteni mozgó célpontokat, így egyelőre nem fenyegeti veszély a közúton érkező nyugati fegyverszállítmányokat.
A háborús események fényében meglepőnek tűnhet, de Vlagyimir Putyin szerint Ukrajna halogatja a tűzszüneti tárgyalásokat. Az orosz elnök Olaf Scholz német kancellárral folytatott telefonbeszélgetése során azt mondta, hogy ők hajlandóak lennének sokkal gyorsabban haladni, de Kijev egyre irreálisabb követelésekkel áll elő. Putyin ezzel alighanem arra utalt, hogy Ukrajna ragaszkodik területi integritásához – beleértve a Krímet, Luhanszkot és Donyecket is.
Megtalálták, ki tehet mindenről
Nem csak nálunk, Amerikában is választási téma lett az Ukrajna elleni orosz háború. A republikánusok már a felelőst is megtalálták: szerintük mindenről Joe Biden elnök tehet. Mint azt Ted Cruz szenátor megfogalmazta, ennek a háborúnak nem kellett volna megtörténnie, az egész Biden miatt van. Jim Risch szerint az ukrajnai mészárlást a Fehér Ház lassúsága tette lehetővé, a kormányzat túl későn és túl keveset tett. John Kennedy az afganisztáni kivonulásra és a vegyi fegyverek szíriai bevetése utáni válasz elmaradására vezette vissza az orosz agressziót. Nem mulasztotta el megemlíteni, hogy a felsorolt hibák idején Biden alelnök vagy elnök volt. Arról nem tett említést, hogy Donald Trump négy éves ciklusa idején Putyin gyakorlatilag szabad kezet kapott, a kormányzat még az Ukrajnának megszavazott katonai segélyt is visszatartotta és az afganisztáni kivonulásról is akkor állapodtak meg a tálibokkal. A demokrata párti Christopher Murphy szenátor szerint látszik, hogy a Republikánus Pártnak a hatalom mindennél, a demokratikus kormányváltásnál vagy a külföldi háborúk megnyerésénél is fontosabb. Azonban a jobboldalon is van józan hang: Mitt Romney szenátor szerint igaz, hogy korábban több fegyvert kellett volna adni Ukrajnának, de a háború Vlagyimir Putyin felelőssége, nem Bidené.
