;

háború;Putyin;kereszténység;Kirill patriárka;

- "Keresztényi szeretetből" indított háborút Putyin

Miközben az ukrán városokra a háború 23. napján is megállás nélkül potyogtak az orosz bombák, és az ímmel-ámmal támadó, komoly utánpótlásgondokkal küszködő orosz hadsereg katonái közül is egyre többen veszítik életüket a harcokban, Oroszország-szerte grandiózus ünnepségeken emlékeztek meg a Krím-félsziget elcsatolásának 8. évfordulóján. Március 18-a a krími közszféra dolgozóinak eleve munkaszüneti nap, az ország többi régiójában nem, pénteken mégis munkaidőben zajlott az „Oroszország és a Krím újraegyesülésének” ünnepe címet viselő propaganda rendezvény . Moszkvában és Szentpéterváron nyilvános, ingyenes koncerteket is szerveztek, előbbiben Krími tavasz, utóbbiban Oroszországért címmel. A moszkvai Luzsnyiki stadionban az orosz belügyminisztérium közlése szerint mintegy 200 ezren vettek részt, holott a létesítmény befogadóképessége ennek kevesebb mint fele.

A kritikus sajtó elnémítása folytán nem tudni, hogy a magas részvétel mennyiben köszönhető annak, hogy esetleg hatalmi szóval küldték ünnepelni a moszkvaiakat. A Novaja Gazeta - amely fennmaradását annak köszönheti, hogy egyáltalán nem ír a háborúról – arról számolt be, hogy a stadionhoz érkező tömegnek ingyen hot dogokat osztogattak a szervezők.

A moszkvai koncert díszvendége Vlagyimir Putyin orosz elnök volt, akinek néhány perces beszéde alatt – nem tudni kik – meghekkelték a kivetítőt, ahol hirtelen az elnök helyett egy énekes jelent meg. Ez azonban nem zökkentette ki a Kreml urát, aki többek között azt mondta, keresztényi szeretetből rohanták le Ukrajnát az orosz csapatok. „Alkotmányunk minden szava nagy jelentőséggel bír. A Krímet ki kellett emelni megalázó helyzetéből és vissza kellett adni Oroszországnak. Az ukrajnai művelet célja az, hogy megmentse az embereket a népirtástól. Keresztényi szeretetből kötelességünk volt megmenteni a donbászi testvéreinket" – fogalmazott Putyin. 

 Putyin kora középkori keresztes hadjáratokra emlékeztető keresztényi szeretetét az ortodox világegyház is elutasítja. Az orosz ortodox egyház feje, Kirill pátriárka ugyan teljes mértékben támogatja Ukrajna orosz invázióját, azt a dekadens Nyugat kártékony befolyása ellensúlyozásának tekinti, de már saját papjainak egy csoportja is lázad a háború ellen. Az "Orosz papok a békéért" nevű csoport közel 300 tagja írt alá azt a levelet, amelyben elítélik az Ukrajnában végrehajtott "gyilkos parancsokat". 

Kevéssé meglepő, hogy a világ második legnagyobb autokefál (önálló) ortodox egyházának vezetője, Kijev és egész Ukrajna metropolitája, Epifanyij támogatja a kijevi politikai vezetést, sőt, már azt is meghirdette, hogy az orosz megszállók megölése nem bűn. Ugyanakkor a moszkvai patriarchátushoz tartozó ortodox egyház feje, Onufrij is kezdettől fogva élesen elítélte az orosz beavatkozást. Ez utóbbi egyháznak 53 püspöke van Ukrajnában, akik közül eddig 18-an bírálták az orosz inváziót.

Elítélte Ukrajna orosz lerohanását a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, Bartolomaiosz, a világ ortodoxainak lelki vezetője, Görögország, Románia, Bulgária és Finnország pátriárkái, vagy a moszkvai patriarchátushoz hagyományosan közel álló Amerikai Ortodox Egyház is. 

Még a szerb autokefál egyház új vezetője, Porfír pátriárka sem állt Moszkva és Kirill oldalára, igaz, ő nem is ítélte el egyértelműen az orosz inváziót.   

Így az előzetes tervekkel ellentétben a leköszönő köztársasági elnök nem utazik el a lengyel-magyar barátság napjára tervezett ünnepségre.