Negyvenéves rekord dőlt meg az USA-ban, amikor is februárban az infláció 7,9 százalékra emelkedett. Az Eurózónából eddig megérkezett adatok szerint 5,8 százalékra ugrott az áremelkedés üteme, ezt érzékelve Európai Központi Bank (EKB) az eurózóna idei éves inflációs előrejelzését 3,2 százalékról 5,1 százalékra emelte, ami nagyon magas a valutaövezet 20 éves történetében. Az elmúlt években soha nem haladta meg az eurózóna inflációja a 2,5 százalékot, de az EKB inkább azért küzdött mindhiába, hogy a minimális 2 százalék összejöjjön. Az EKB annyiban optimista, hogy 2023-re már csak 2,1 százalékos inflációt vár, vagyis azzal számolnak Frankfurtban, hogy az energia- és élelmiszerársokkon gyorsan túllendül eurózóna gazdasága. Christine Lagarde, az EKB elnöke múlt heti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az unió gazdasága már épp kijött a koronavírus-járvány omikron hullámainak hatásaiból, amikor is kitört az ukrán-orosz háború, amely alapjaiban fogja érinteni az eurózóna növekedését és inflációját, ezért emeleték meg inflációs előrejelzésüket.
Az EKB talán túl optimistának tűnik, ugyanis egyre több elemző kongatja meg a vészharangot, mondván, hogy a világgazdaság stagfláció felé tart. Ez a legmérgezőbb gazdaságpolitikai mix, amikor leáll a gazdasági növekedés – viszont az árak elszabadulnak. A Coface hitelbiztosító elemzése szerint jelentősen növekedtek a kockázatok a világgazdaságban. Többek között azért, mert az alapanyagok drágulása tartósan magas inflációt vetít előre, emellett a korábban vártnál rosszabb GDP-adatokra van kilátás, a kettő együtt pedig stagflációs helyzetet eredményezhet. A Coface szerint az európai gazdaságok 1,5 százalékpontos inflációnövekedéssel számolhatnak, miközben a GDP-bővülés 1 százalékponttal alacsonyabb lehet. Ráadásul, ha az orosz gázellátás leáll, akkor a GDP növekedés legalább 4 százalékponttal is csökkenhet, így a gazdasági bővülése a nullához közelíthet, vagy akár negatív tartományba is sodródhat 2022-ben.
Oroszország a világ harmadik legnagyobb olajkitermelője és a második legnagyobb földgázkitermelő, valamint az acél, a nikkel és az alumínium kivitelt tekintve is első öt között szerepel. Emellett pedig a világ legnagyobb búzaexportőre, hiszen a globális kereskedelem majdnem 20 százalékát biztosítja. Ukrajna a napraforgó-termelést nézve világelső, emellett a hatodik legjelentősebb kukoricatermelő, a búzapiacon pedig a hetedik helyen áll, de az első tízben szerepel a cukorrépa, az árpa, a szója és a repce termelése esetében is.
Az orosz olajtól és gáztól való függés miatt a krízis leginkább az európai gazdaságokat érinti. Az orosz gáz helyettesítése rövid és középtávon sem lehetséges, a jelenlegi árak pedig nagyon komoly hatással lesznek az inflációra. A Coface várakozásai szerint átlagosan további 1,5 százalékpontos infláció várható 2022-ben, ami csökkenti majd a lakossági fogyasztást, és a befektetések, valamint az export várható visszaesésével együtt 1 százalékponttal kisebb GDP növekedéshez vezet majd. Amennyiben Európa esetlegesen orosz gáz nélkül maradna, az további 4 százalékpontos lassulást hozna 2022-ben, ami lenullázhatja a GDP növekedést, vagy, a keresletcsökkenést kezelő lépések függvényében akár negatívba is fordíthatná. A negatív következmények minden régióban érzékelhetőek lesznek, az importált infláció és a globális kereskedelemben kialakult problémái miatt. A világ többi részén a válság gazdasági következményei elsősorban az alapanyagárak emelkedésében jelennek majd meg, ami tovább növeli az inflációs nyomást. A magyar gazdaságok nem fenyegeti stagfláció, a gazdaság növekedése kitart, ha nem történnek extrém fordulatok a világgazdaságban. Idehaza is komoly válsághelyzetet jelentene az orosz kőolaj és földgázbehozatal teljes leállása, ugyanis az ország más forrásból rövidtávon nem tudná energiaszükségletét fedezni. Az orosz-ukrán háború a magyar növekedést is fékezi, és az inflációt is felfele nyomja. Az elemzők szerint a gazdasági növekedés még így is meghaladja majd a négy százalékot, de az öt százaléknak is megvan még az esélye. Az inflációt viszont a magyar gazdaság sem ússza meg, láttuk, hogy az árak emelkedése februárban 8,3 százalékra kúszott. Idén éves átlagban nyolc százalék felett lehet a drágulás üteme idehaza, a nagyobb baj, hogy 2023-ban is messze a három százalékos jegybanki cél felett lesz az infláció. Pontos számot – a kiszámíthatatlanság miatt – sem az elemzők, de még a jegybank sem mond.
