- Putyin ellen akár az ördöggel is

Dél-Amerikában rövid távon Venezuela szenvedi meg legjobban a Moszkva ellen bevezetett nemzetközi büntetőintézkedéseket, ugyanis az orosz bankrendszert használta az ellene hozott amerikai büntetőintézkedések kijátszására. A Venezuela elleni, többek között a caracasi központi bankot sújtó amerikai szankciók miatt több állami vállalat és intézmény, például a PDVSA olajvállalat, 2019-ben áttette európai fióktelepét Lisszabonból Moszkvába, s azóta a venezuelai olaj- és aranyexport összes pénzügyi műveletét az orosz fővárosból bonyolítják le. Azzal azonban, hogy az orosz bankokat kizárták a nemzetközi átutalási rendszerből, Venezuelát a legfontosabb nemzetközi műveleteitől is elvágták, emlékeztetett a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Nehéz ugyanakkor felmérni, mekkora veszteség éri Venezuelát, mert a kormányzat eltitkolja a valós pénzügyi adatokat. Az olaj már messze nem olyan jelentős a gazdaság szempontjából, mint korábban. Az elmúlt 20 évben a termelés napi 3,3 millió hordóról kevesebb mint 700 ezer hordóra esett vissza a korrupció, a rossz gazdálkodás és a beruházások hiánya miatt. Az Oroszországon és más államokon, például Iránon keresztül zajló olajkereskedelem ezzel együtt mentőövnek bizonyult a Nicolás Maduro rezsimje számára. Fontos e tekintetben a venezuelai arany is. Az Orinoco-medence többféle ásványkincset rejt, s ebbe néhány évvel ezelőtt Oroszország is befektetett, összesen mintegy egymilliárd dollárt. Több mint 100 ezer négyzetkilométeres területről van szó, ahol a becslések szerint 7000 tonna kibányászható arany mellett réz, gyémánt, vas, bauxit és egyéb készletek is rejtőznek. A terület ugyanakkor vitatott, a bányák részben bűnszervezetek ellenőrzése alatt állnak és még bonyolultabbá teszi a helyzetet a kolumbiai gerillacsoportok jelenléte. Az arany 70-90 százalékát illegálisan bányásszák és kereskednek vele, magasrangú tisztviselők segítségével is, s gyakran Oroszországban köt ki vagy orosz közvetítéssel kerül a piacra. Három évvel ezelőtt a Venezuelából származó illegális aranykereskedelem volumenét közel hárommilliárd dollárra becsülték, ma valószínűleg ennél is több. 

Venezuela váratlan fordulattal menekülhet meg az összeomlástól: az Egyesült Államok embargót vetett ki az orosz olajra. Az importtilalom csak látszólag nem jelent nagy gondot az amerikai gazdaság számára: 2021-ben a keresletnek mindössze 3,7 százalékát fedezték orosz importból, de Hawaii például különösképpen erre van utalva. Az amerikai vállalatok idén napi 12 millió hordóra növelik a kitermelést, és jövőre még a napi 12,3 millió hordós rekordot is meghaladják, de idén egyelőre napi 3,5-4 millió hordónyi importra szorul az ország. A háború miatt kieső nyersanyagot tehát pótolni kell, így Washington a számára Oroszországhoz képest kisebbik rossznak tartott Caracast választja. Már meg is kezdődtek a tárgyalások a szankciók esetleges enyhítéséről, s a baloldali populista diktatúra által koldusszegénnyé süllyesztett ország nyitott az együttműködésre, de kétségek merültek fel az ország technikai kapacitását illetően: drámaian rossz a termelés infrastruktúrája, így könnyen lehet, hogy rövid idő belül nem tudnak több olajat termelni. A kapcsolatok javítása érdekében mindenesetre szabadon engedtek két évek óta fogva tartott amerikai állampolgárt.

Az amerikaiak másik reményforrása Szaúd-Arábia. A két ország közötti kapcsolat Dzsamál Hasogdzsi újságíró 2018-as meggyilkolása vált hűvössé. A jelek szerint Biden elnök most azt fontolgatja, hogy március vége előtt személyesen is ellátogat Rijádba, hogy minden visszatérjen a régi kerékvágásba.

Az iráni nukleáris tárgyalások sikeres lezárása is új helyzetet teremthet, egy új megállapodás lehetővé tenné Teherán számára, hogy olajat adjon el a nemzetközi piacokon. Hírek szerint Washington megtartaná ugyan az embargót, de feloldaná az úgynevezett másodlagos szankciókat, így más országok is vásárolhatnának iráni olajat anélkül, hogy az Egyesült Államok büntetésétől kellene tartaniuk.