Előállt az ellenzéki összefogás a választási programjával, amely minőségét, kidolgozottságát, komplexitását tekintve egy olyan politikai program, amilyen több évtizede nem készült Magyarországon. A 72 oldalas dokumentum tartalma alapján az ellenzéki összefogás sokat akar elérni, sok területen, a megvalósításhoz azonban egy kormányzati ciklus kevésnek tűnik, nem beszélve az ehhez szükséges költségvetési forrásokról. Bár, ha Magyarország számára újra elérhetőek lesznek az uniós támogatások, az segítheti a tervek gyorsabb megvalósítását.
Az „Emelkedő Magyarország” programja gazdasági részének fő üzenete az infláció letörése és az euró öt éven belüli bevezetése, vagyis praktikusan 2027 januárja lehetne legközelebbi időpont, amikor a magyar gazdaság elhagyhatná az önálló devizáját, a forintot. Az ellenzéki pártok emellett támogatják az euróövezet jelenleg is zajló reformjait, a költségvetési politikák összehangolását, és csatlakoznának az Európai Bankunióhoz, amely azt jelentené, hogy a magyar bankoknak is az uniós egységes szabályozás szerint kellene működniük. A bankunióban a kereskedelmi bankok működését nem a Magyar Nemzeti Bank, hanem az közös uniós Bankfelügyelet ellenőrizné.
Nem említi az anyag, de ez különösen a NER-bankok esetében jelentene fontos változást, ugyanis azokat a jelenleg baráti vezetés alatt álló MNB felügyeli.
A Bankunióhoz való csatlakozás egyben azt is jelentené, hogy magyar bankok az egységes uniós szanálási mechanizmus alá tartoznának, amely a bajba jutott bankok nagyobb védelmét eredményezheti.
A gazdasági program másik alapja az intézményesített korrupció felszámolása: átalakítanák közbeszerzési rendszert, megszüntetnék a vissza nem térítendő támogatásokat, vagyis a baráti cégek kézből etetését, erősítenék a Versenyhivatal jogköreit. A GVH visszakaphatná azokat a korábban elvett vizsgálati lehetőségeket, amelyekkel a Orbán-kormány ellehetetlenítette a piactorzító ügyletek vizsgálatát, úgynevezett „nemzetgazdasági érdekre” hivatkozva.
A kormányzásra készülők célja az is, hogy a gazdasági növekedéssel arányosan emelkedjen mind a minimál-, mind az átlagbér. Megtartanák a minimálbér és a garantált bérminimum rendszerét, a minimálbér-szabályozásban a közös uniós rendszer felé mozdulnának el. A munkavállalói jogok helyreállítása is a program fontos és könnyen megvalósítható ígérete: eltörölnék a „rabszolgatörvényt”, megerősítenék a sztrájkjogot, az álláskeresési járadék idejét visszaállítanák 9 hónapra.
A személyi jövedelemadó-rendszert igazságosabbá tennék, ami alatt azt értik, hogy visszaadnák az alacsony jövedelműek adójóváírását, amely a minimálbér másfélszereséig megemelné a nettó jövedelmeket, egy új felső adókulcs bevezetéséről viszont nem szól a program, igaz azt nem is zárja ki. A kedvezményes áfakulcsokat kiterjesztenék az alapvető élelmiszerekre, amitől a lakossági terhek, vagyis az árak csökkentését remélik a program írói. A vállalati adózásban növelnék a multik adóztatását, ám a globális minimumadó bevezetése után is megmaradna a kkv-k számára a 9 százalékos társasági adó mértéke – derül ki a programból.
A választási szövetség a program több részében is kitér a digitalizáció fontosságára, amivel csökkennének a cégek adminisztratív terhei, növelve a versenyt, olcsóbbá téve a bankolást, az adózást, az államigazgatás működését. Az ellenzék átalakítaná a gazdasági kamarák rendszerét is, úgy, hogy azok a kkv-k igényeinek megfelelően működjenek, ugyanakkor eltörölnék a kötelező kamarai tagságot is.
A közlekedésben a közösségi megoldások fejlesztését támogatná az ellenzék, ennek részeként a vasút részarányát emelnék az áruszállításban. Újraindítanák a kamionok vasúti fuvarozását, elhagynák a pazarló Budapest- Belgrád fejlesztést, ami nem lesz egyszerű, mert már papíron megkezdődött a beruházás. Szót ejt az anyag általánosságban a vasúti mellékvonalak elsorvasztásnak megállításról is, illetve megemlítik, hogy a jelenlegi MÁV-Volán konglomerátumot átalakítanák.
A mezőgazdaságban felszámolnák a földesúri rendszert, az oligarchák és földbirtoklásokkal szemben a földhasználókat támogatnák. A program arra is ígéretet tesz, hogy civil kontrollal felülvizsgálnák az elmúlt évek földprivatizációs ügyleteit, amelyeknek legtöbbször NER-milliárdosok voltak a nyertesei. A mezőgazdasági termelésben a hozzáadott érték növelését, vagyis az élelmiszer-feldolgozást támogatnák, ezen belül a kertészeti művelést, az ökogazdálkodást és a kis termelőközösségek feldolgozóipari fejlesztéseit.
