Nem volt ok a meglepődésre, hiszen Orbán Viktor 2009-ben a kötcsei beszédében elárulta, mégis meghökkent a magyar értelmiség az elmúlt 12 évben tapasztalt kulturális térfoglaláson. Az akkor még ellenzéki vezető, azóta kormányfő többek között ezt mondta 2009. szeptember 5-én: „Megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő tizenöt-húsz évét ne a duális erőtér határozza meg, amely állandó értékvitákkal, megosztó, kicsinyes és fölösleges társadalmi következményeket generál. Ehelyett huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza – és ezt nem állandó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli.”
Módszer: megfélemlítés
Az elitcsere a 2011. januári ún. filozófusüggyel kezdődött. A Magyar Nemzet cikksorozatban félmilliárd forint pályázati pénz szabálytalan elosztásával, lényegében lopással vádolta meg a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének öt munkatársát: a Radnóti Sándort, Heller Ágnest, Vajda Mihályt, Gábor Györgyöt és Geréby Györgyöt. Az ügyben folytatott nyomozást bűncselekmény hiányában 2012 májusában megszüntették. Bocsánatot senki nem kért a megrágalmazottaktól.
A filozófusügy kevéssé mozgatta meg a közvéleményt, pedig jelezte a folytatást: az akadémiai kutatóintézetek elvételétől, az MTA bedarálásától a tudományos vitában résztvevő tudósok hivatali feljelentéséig. (2022. január 31-én az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a Budapesti Rendőr-főkapitányságon feljelentés tett az online médiában megjelent, egy COVID-19 ellátásban hazánkban alkalmazott gyógyszerkészítmény hatásosságát megkérdőjelező cikkek miatt. A tudósok tiltakoztak: „Az, hogy az OGYÉI szakmai ellenérvek helyett büntető feljelentéssel kívánja rendezni a kérdést, nem csupán tovább tépázza ezen egykor tekintélyes intézmény hitelességét, de a kutatók megfélemlítésével veszélyt jelent a hazai tudomány szabadságára is.”
Átírt nemzeti múlt
A történelemtudomány megcsúfolása, a hamisítás szimbóluma a Szabadság téri német megszállási emlékmű felállítása. Párkányi Raab Péter – esztétikailag is megkérdőjelezhető – alkotásának koncepciója azt sugallja, hogy Magyarország tétlen és vétlen áldozata volt a német megszállásnak, mintha a magyar hatóságok az ország megszállása után nem nyújtottak volna hathatós segítséget közel félmillió zsidó haláltáborba deportálásában. A komoly civil és ellenzéki tiltakozást kiváltott emlékművet végül 2014. július 20-ra virradó éjjel állították fel.
Az emlékezetpolitika változását jelzi a számos Wass Albert, Tornay Cécile utca és tér, Turul-szobor és a Horthy-korszak iránti nosztalgia is. Így a Kossuth tér átépítése: a tér „képzőművészeti arculatának 1944 előtti állapota” visszaállítása szoborcserékkel is járt. Így toloncoltatott ki a Horthy-éra egyik ellensége, Károlyi Mihály szobra a nemzet főteréről.
A 2012-ben megszüntetett Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársai nem akadályozhatták meg a Budai Várnegyed átépítését sem.A Szent István-terem vagy a Királyi Lovarda rekonstrukciójával kapcsolatban korántsem volt egyetértés a műemlékvédelmi szakemberek között, és azt sem övezte szakmai ováció, hogy a Várban fontos kortárs épületeket is megsemmisítettek.
A Karmelita kolostor felújítása pedig egyértelműen a kormányfő személyét szolgálta, hiszen 2019. január elsejétől Orbán Viktor hivatalosan is beköltözhetett az első állandó budai színház, az egykori Várszínház épületébe.
Állam az államban
A mesteri módon kitalált alapítványi rendszerbe hatalmas vagyont vittek ki a köz ellenőrzése alól. Ennek mintapéldája a tavaly szeptemberben jelentős ingatlantulajdonnal, valamint 600 millió forintos állami tőkével kitömött, majd idén február közepén újabb 48 milliárd apanázst kapott Magyar Kultúráért Alapítvány. Az alapítvány vezetője, Demeter Szilárd amellett, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, hozzá tartozik a Petőfi Kulturális Ügynökség, miniszteri biztosként felel az irodalmi közgyűjtemények, a nemzeti könyvtár és a magyar könyvszakma integrált fejlesztéséért és diszponál a könnyűzenére szánható magyar állami források egésze fölött is.
A szélsőséges megfogalmazásairól hírhedtté vált, magát orbánistának valló Demeter Szilárd fennhatósága alá tartozik már a Magyar Művészeti Akadémia és a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság művészeti ösztöndíj rendszere is.
Megkerülhetetlen testület
A Magyar Művészeti Akadémia 1992-ben a magyar irodalmárok, képző- és iparművészek, építészek, zeneművészek, film- és fotóművészek fórumaként jött létre Makovecz Imre elnökletével. Makovecz Imre 2011-ben bekövetkezett halála után Fekete György, az ő 2017-es elhunyta halála óta Vashegyi György tölti be a tisztséget. Az egyesületet 2011-ben köztestületté nyilvánították, majd a 2012-es új Alaptörvénybe is beleírták. Rendes, levelező, tiszteletbeli és pártoló tagjait a közgyűlés választja meg közvetlen és titkos szavazással. A tagok havi életjáradékban részesülnek, amelynek összege rendes tag esetében január 1-jétől 455 ezer, levelező tag esetében 353 ezer kilencszáz forint.
Az MMA 2010 óta megszerezte a Műcsarnokot, a Vigadót, a Hild- és az Ybl-villát, és a volt MÚOSZ-székházat, az Andrássy út 101. szám alatti épületet is. A testület elnökének véleményének kikérésével nevezik ki a hazai és határon túli magyar kulturális élet finanszírozásának egyik legmeghatározóbb szereplője Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökét, és az MMA részvételével hozzák létre az alap szakkollégiumait is. 2019 őszén felmerült az NKA megszüntetése, a tiltakozások hatására végül ez nem történt meg.
Színház az egész világ
Félig teli
Megtörtént viszont a színházi struktúra átalakítása. Az új rendszer lényege, hogy a színházak állami, önkormányzati és közös fenntartásúak lehetnek, az első két esetben a kormánynak vétójogot biztosítanak az igazgató személyét , közvetve a műsorpolitikát illetően. Az Orbán Viktor által 2018-ban meghirdetett kultúrharc egyik leginkább látható hadszíntere a színházi világ lett. A párhuzamos intézményrendszer példája a még 2008-ban alapított Magyar Teátrumi Társaság Egyesület, amelynek elnöke Vidnyánszky Attila, aki azóta számos más tisztséget is elvállalt: 2013 óta a Nemzeti Színház főigazgatója, tagja az MMA-nak, és a Kossuth-díj bizottságnak, művészeti rektorhelyettese volt a Kaposvári Egyetemnek, és kuratóriumi elnöke a a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítványnak.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem a kormány által – a pandémia első hulláma és az online-oktatás idején, egyeztetés nélkül kikényszerített – modellváltása ellen tiltakozó diákok 2020. szeptember 1-re virradó éjjel elfoglalták az egyetemet, az intézmény legitim vezetése lemondott. A több hónapig tartó ellenállásnak és a rengeteg szimpatizánst vonzó demonstrációknak a koronavírus-járvány újabb hulláma és a karantén vetett véget. Az egyetemi átalakulás megtörtént, de az oktatás szabadságának hívei nem hajtották igába a fejüket: megalakították saját képzési intézményüket, a FreeSZFE-t.
Kristóf Luca szociológus, elitkutató a Kultúrcsaták – Kulturális elit és politika a mai Magyarországon című könyv szerzője szerint a kulturális térfoglalás jelenleg félsiker a kormány számára.
A kulturális térfoglalás szándékát Orbán Viktor 2009-ben a kötcsei beszédében nyilvánvalóvá tette. Volt egy felépített struktúra a megvalósításhoz, vagy ez spontán folyamat?
A beszédből és a történésekből is kiderült, hogy van politikai elképzelés arról, hogy mit kell csinálni. Ugyanakkor ez inkább általános célkitűzés, nem lépésekre lebontott mesterterv szerint zajlik. A térfoglalás módja az aktuális erőviszonyok, káderállomány függvénye. Olyan emberek kapnak fontos feladatokat, akik nem részei a bürokratikus struktúrának, hanem Orbán Viktorhoz lojális kultúraformáló szereplők. Az ő habitusukon, képességeiken is múlik, mi valósul meg. Ha valakiről kiderül, hogy kevésbé hatékony, akkor lecserélik. Mindig vannak aktuális erős emberek. Volt egy korszak, amikor a Magyar Művészeti Akadémia kapott nagyon sok delegált hatáskört, mára viszont már az ösztöndíjrendszerét is átrakták Demeter Szilárdhoz. Úgy tűnik, most ő az erős ember.
Mi volt az elitcsere első lépése?
A Magyar Művészeti Akadémia alkotmányba írása. Innovatív ötlet volt, stratégiai gondolkodásra vall. Nem arról volt szó, hogy egy embert kineveztek valamire, hanem strukturális változásokat jelzett. Ahol nem lehetett lecserélni a pozíciókban lévőket, ott párhuzamos intézményi struktúrát próbáltak létrehozni jelezve a kulturális szféra megosztottságát.
Átléphetők a harci árkok?
Igen, de a közösségtől szankciók várhatók azokra nézve, akik átlépik a határokat.
Léteznek meghatározó, de politikai táborokhoz nem sorolható szereplők?
Léteznek olyanok, akik tekintélye mindkét oldalra kisugárzik, ilyen például Nádas Péter. De nagyon kevés az olyan ember, aki már olyan nagy kulturális tekintélyre tett szert, hogy megengedheti magának, hogy ne vegyen részt a kultúrharcokban.
Változott a bal-liberális és jobboldaliak aránya?
A kulturális elit tagjai közül többen vallják magukat baloldalinak vagy liberálisnak még 12 év után is. Jobboldaliak kevesebben is vannak és kevésbé is fogadja el őket a domináns kulturális tábor. A dominancia persze a tekintélyviszonyokra vonatkozik, a pozíciókban, erőforrásokban a jobboldalé a fölény.
Miért a magaskultúra a fontos a kormánynak? Elvégre a tömegkultúrában több embert lehet elérni.
Mert állami támogatás nélkül nem él meg.
Így lehet függőségi viszonyt kialakítani?
Igen. Szimbolikusan fontos terep az irodalom és a színház a nemzeti kánon kialakításában. Fontos a politikának, hogy megmondja: a mi kultúránk ez, ezek az értékeink. De mára a popkultúra is érintett lett. A Covid idején szüksége lett állami támogatásra, mert nem lehetett rendezvényeket tartani. Rögtön érvényesül a szekértábor logika ott, ahová állami pénz kerül.
Soha annyi pénzt nem öltek a kultúrába – mondják kormányzati szereplők.
Ez így van, az európai statisztikai hivatal adataiból látszik, hogy Magyarországon sokat költenek kultúrára. Ennek vannak kultúrpolitikai hagyományban rejlő okai is. A magyar nyelvű piac nagyon kicsi, nem is alakult ki magánmecenatúra. Ezért az állami támogatásoknak nagy a szerepük. Ugyanakkor az európai statisztikákban a kultúra része a sport is, azt pedig tudjuk, hogy a sport támogatására extrém sokat költ a magyar kormány.
Mennyire sikerült elérni a 2009-ben deklarált célt?
A kulturális térfoglalás jelenleg félsiker. Nagyon sok pozíciót foglaltak, viszont tekintélyviszonyokat kevésbé tudtak megváltoztatni. Ezt a kormányzat is így látja, ideológusai is azt írják, hogy van még tennivaló. A kulturális elit struktúrájának megváltoztatása hozzájárul a korszaképítéshez, mert ez ágyazza be a politikai sikert. A legutóbbi nagy etap az egyetemek még most is zajló modellváltása, amivel, és a Mathias Covinus Collegium térnyerésével elkezdődött az elitutánpótlás kinevelése is. Ez járulhat még hozzá a reputációs viszonyok hosszabb távú átalakításához.
