választás;államháztartási hiány;Pénzügyminisztérium;pénzszórás;

- Ötven százalék közelében az államháztartási hiány, de Varga Mihályék szerint szerint ez a stabilitás jele

A választási költekezése miatt az államháztartás kéthavi hiánya már 1433 milliárd forint, ami az egész évre tervezett összeg 45 százaléka.

Mélyütést vitt be az államháztartásnak a kormány februári pénzszórása, a második hónapban 1585 milliárd forintos a – GDP 2,5 százalékára rúgó hiányt – hozott össze a kormány még a háború kitörése előtti napokban. Mivel a januárban még többlettel zárt a költségvetés, a kéthavi hiány „csak” 1433 milliárd forint, ami az egész évre tervezett összeg 45 százaléka – közölte a Pénzügyminisztérium (PM). A Varga Mihály vezette tárca közleménye szerint a költségvetés a „rendkívüli helyzetben is stabil”.

Eközben a jegybank egy százalékos kamatemelés jelentett be, de nem az irányadó, hanem a technikai kamatait emelte, ezt kis csalódással vette tudomásul a piac, és nem is erősödött tovább forint a kamatdöntés után.

A költségvetés stabilitásáról írt a Pénzügyminisztérium (PM) közleményében, amiből az derült ki, hogy a januári 151 milliárdos többlet után februárban 1585 milliárdos lyuk keletkezett az államháztartáson, így a kéthavi hiány 1433 milliárd forint. Ám a költségvetés közel sem olyan stabil, mint ahogy azt a PM közleménye láttatni szeretné, ugyanis több ezer milliárd forintnyi kiadással nem számol a 2022-es büdzsé.

Csak a "rezsicsökkentett" lakossági energiaárak támogatása idén 1000-2000 milliárd forintos veszteséget generál az állami cégek számára, s erre a célra egy fillér fedezet sincs a büdzsében. 

Az elszálló forint megdrágítja az államadósság finanszírozását és veszteségben fordítja a jegybankot, a két tétel mintegy 200-400 milliárdos pluszkiadással is járhat a tervezetten felül.

Szintén nem számolt a kormány az orosz-ukrán háború magyar gazdaságot érintő káraival, a menekültügyi, szociális, egészségügyi, rendészeti kiadásokkal, mit több, ilyen számításokkal mind a mai napig nem állt elő a szaktárca – így nem lehet tudni, hogy a kincstári győzelmi jelentésen túl valójában milyen pályán mozoghat az idei költségvetés. Egy „jó” oldala van a forint rekordmértékű gyengülésének: az infláció felpörgésén keresztül évi több száz milliárd forintnyi meglepetésbevétele keletkezik a büdzsének, ám ez nemzetgazdasági szinten nagyon szerény vigasz ahhoz a gazdasági kárhoz képest, amit a 8-10 százalékos infláció okozhat. Ezek fényében nem meglepő módon a választások után megalakuló kormánynak egy teljesen új költségvetést kell kidolgoznia 2022-re.

A februári rekord közeli 1585 milliárdos hiány az ukrán háború miatt a lehető legrosszabbul időzített választási osztogatás következménye. A kormány ugyanis februárban fizette ki a gyermekesek szja-visszatérítését, a 13. havi nyugdíjakat, a fegyveres alkalmazottak hűségpénzét. Ezen kiadások önmagukban több, mint ezer milliárd forintba kerültek, úgy hogy nem terveztek velük a költségvetésben, így az a hiányt és a nagy része az államadósságot is növeli. 

Az ellenzék szerint az euró bevezetése a megoldás

Nem az ukrajnai háborúval kezdődött a forint gyengülése, hanem a hiteltelen orbáni pénzügypolitikával - hangsúlyozták az Egységben Magyarországért keddi sajtótájékoztatóján. A pártszövetség azt ígéri, hogy kormányra kerülése esetén célként tűzi ki az euró öt éven belüli bevezetését. Vajda Zoltán (MSZP), az Egységben Magyarországért képviselőjelöltje emlékeztetett arra, hogy a most szabadesésben levő magyar fizetőeszköz évek óta gyengül. Ennek oka az óriási költségvetési hiány és az elhibázott fiskális, valamint monetáris politika.

Nem nagyon akartak mondani valamit arról, hogyan érinti őket a pénzintézet csődje.