A 2002-ben alakult ICC-t a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és – 2017 óta – az agresszió bűntettével gyanúsított személyek felelősségre vonására hozták létre. A Bíróság székhelye Hágában található, ugyanakkor tárgyalásait a világ bármely országában folytathatja. A Nemzetközi Büntetőbíróság nem tévesztendő össze a Nemzetközi Bírósággal, melynek szintén potenciálisan az egész világra kiterjedő joghatósága van.
Ami a mostani eseményeket illeti, Karim Khan, az ICC brit bírája szerint megalapozottan feltételezhető, hogy Ukrajnában háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el. A háborús bűnök közé tartozik „a szándékos gyilkosság, a nagy szenvedés szándékos okozása, a kiterjedt pusztítás és a tulajdon kisajátítása, valamint a polgári lakosság vagy objektumok szándékos célba vétele”. Az emberiesség elleni bűncselekmények közé sorolják a "polgári lakosság ellen irányuló széles körű vagy szisztematikus támadás részeként elkövetett gyilkosságot".
Khan elmondta, mivel Ukrajna nem részese a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó római statútumnak, ezért maga nem utalhatja az egyes bűncselekményeket az ICC elé, de korábban kétszer is elfogadta annak joghatóságát, többek között akkor, amikor Oroszország 2014-ben megszállta a Krímet. De így történt ez az ukrajnai forradalommal kapcsolatban is. Kijev a joghatóság elfogadásával tette lehetővé a Euromajdan idején megbuktatott elnök, Viktor Janukovics és oroszbarát kormánya tagjai elleni vizsgálatokat. 2015 novemberében aztán az ICC ügyésze felmentette Janukovicsot. Megállapította, a forradalom során súlyos emberijogi jogsértések történtek, de emberiesség elleni bűncselekmények nem.
Oroszország 2016-ban kilépett az ICC-ből,
miután a bíróság jelentésében megszállásnak minősítette a Krím oroszok általi annektálását. Elvileg nem nehéz bizonyítani, hogy Oroszország agressziót követett el. A definíció magában foglalja egy másik állam lerohanását, bombázását és kikötői blokádját. Ha azonban egy állam nem tagja az ICC-nek, akkor a bíróság nem vonhatja felelősségre az egyes személyeket e konkrét bűncselekmény miatt. Az egyetlen kivétel az, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa az agresszió bűntette miatt az ICC elé utal egy a római statútumot nem aláíró felet, de Oroszország a tanács állandó tagjaként vétójoggal rendelkezik, így ennek a lehetősége kizárható.
Moszkva 2016. november 16-án közölte, azért nem ratifikálja az ICC alapokmányát, és vonja vissza 2000-es aláírását, mert „a bíróság nem hatékony, túlságosan egyoldalú, és mindössze 14 ítéletet hozott, de több milliárd dollárt fordítottak rá”.
Mennyire valószínű, hogy Vlagyimir Putyint vagy bárki mást, aki részt vett Ukrajna lerohanásában, bíróság elé állítja az ICC? Szakértők rámutatnak, nagyon nehéz egy politikai vezetőt közvetlenül kapcsolatba hozni a fegyveres erők által elkövetett bűncselekményekkel, ami az vádemeléshez szükséges lenne. Még ha Vlagyimir Putyin ellen vádat emelnének is, olyan államban kellene letartóztatni, amely - Oroszországgal ellentétben - elfogadja a bíróság joghatóságát.
Léteznek-e alternatív módszerek, amelyekkel Putyint vagy másokat bíróság elé lehetne állítani? Mint a Guardian ezzel kapcsolatban írja, a nemzeti bíróságok az állampolgárságuktól és a bűncselekmény elkövetésének helyétől függetlenül büntetőeljárást indíthatnak egyének ellen, ha országuk elfogadott az úgynevezett egyetemes joghatóságról szóló törvényeket. Januárban például egy német bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egy szíriai volt hírszerzőtisztet a közel-keleti ország polgárháborújában elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények miatt. 2015-ben, szintén Németországban, két ruandai férfit vontak felelősségre, akiket azzal vádoltak, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén egy lázadócsoportot vezettek, háborús bűnök miatt börtönbe zártak. Oroszországban is léteznek egyetemes joghatósági törvények. Azonban még ha az ICC megkísérelne is hivatkozni az egyetemes joghatóságra, akkor is jelentős akadályt jelentene Putyin letartóztatása és bíróság elé állítása. Ehhez valószínűleg el kellene távolítani hivatalából, majd egy olyan új orosz vezetés által kiadni, amely szívélyesebb kapcsolatokat ápol a hágai grémiummal.
Philippe Sands professzor, a londoni University College London nemzetközi bíróságokkal foglalkozó projektjének igazgatója szerint egy külön nemzetközi büntetőbíróság létrehozása jelentené a megoldást, amely a Putyin és csatlósai által Ukrajna területén elkövetett agresszió ügyében léphetne fel.
