- Mindig gyilkos volt, de a problémája most más és jelentős – írta a Twitteren Marco Rubio republikánus szenátor. - Bárcsak többet is megoszthatnék, de egyelőre annyit mondhatok, sokaknak meglehetősen nyilvánvaló, hogy valami nincs rendben Putyinnal. Tévedés lenne azt feltételezni, hogy ez a Putyin öt évvel ezelőtt is így reagált volna – utalt arra a bizalmas tájékoztatásra, amit a törvényhozók hétfőn este hallottak Avril Haines nemzeti hírszerzési igazgatótól, a csaknem másfél tucatnyi amerikai hírszerző ügynökség csúcsvezetőjétől. A CNN értesülései szerint az amerikai hírszerzés hosszú ideje próbálja megfejteni az orosz elnök személyiségét. A mostani jelentést az FBI profilírozói állították össze, miután az utóbbi napokban felmerült, hogy a több ezer nukleáris robbanófej fölött rendelkező Putyin kiszámíthatatlanná és ingerlékennyé vált, netán elvesztette önuralmát. A feltételezés az, hogy az ukrajnai háború első napjai nem a várakozásainak megfelelően alakultak, a nyugati szankciók pedig fájdalmasabbak az általa előzetesen feltételezetteknél.
Könnyebb lenne válaszolni a most felmerülő kérdésekre, ha a nyugatnak lennének ügynökei Putyin közvetlen környezetében. Most bánják igazán, hogy 2017-ben egy titkos művelet keretében ki kellett menekíteni legjobb, az orosz elnök napi döntéseire közvetlenül rálátó és arról évtizedek óta beszámoló forrásukat. Donald Trump akkori elnök ugyanis eldicsekedett az oroszoknak jólértesültségével, amivel életveszélynek tette ki az illetőt. Amennyire ez tudható, azóta sem sikerült pótolni a veszteséget: a Kreml igazi „kemény célpont”, azaz olyan hely, ahová nehéz ügynököt juttatni.
Persze egyszerűbb lehetőségek is vannak, ha valaki fel akarja térképezni Putyin gondolkodását. A Valdai klub 2004 óta évente szervezett nemzetközi találkozókat, ahol a külföldi „kremlinológusok” találkozhattak orosz döntéshozókkal, amerikanistákkal és politológusokkal. A rendezvények fénypontja Vlagyimir Putyin fóruma volt, ahol egészen 2021-ig lehetett neki kérdéseket feltenni. 2013-ban e sorok írója is láthatta, amint Putyin magabiztosan és nyugodtan válaszolt az olykor nagyon is kényes kérdésekre, például az előző évi választások elcsalására és a tiltakozók elleni rendőri erőszakra vonatkozókra. Az orosz elnök szemlátomást élvezte, intellektuális kihívásnak tekintette a szereplést, „uralta a színpadot” és nem lehetett zavarba hozni.
Angela Stent professzor, Oroszország szakértő és hírszerzési elemző a CNN-en emlékeztetett egy Putyin régebbi interjúkötetéből ismert történetre.
A kis Vologya, aki a háború után meglehetős szegénységben élt Leningrádban, egyszer sarokba szorított egy patkányt, mire az hirtelen nekiugrott. Ebből, mint maga mesélte, azt a tanulságot vonta le, hogy soha nem szabad hagyni magát sarokba szorítani.
Stentnek ez Putyin mostani helyzetéről és az atomfegyverrel való fenyegetőzéséről jutott eszébe, de érdemes felidézni egy másik, szintén az orosz elnöktől való gondolatot: a Szovjetunió szétesése volt a XX. század legnagyobb tragédiája, ő pedig egy időben fekete taxizással volt kénytelen eltartani a családját.
Ez utóbbi ma már persze nem így van. Amikor Katyerina Tyihonova álnéven élő legkisebb lánya négy éve elvált a férjétől, Kirill Samalov üzletembertől, az utóbbinak dollárban is milliárdos vagyonról kellett „önként” lemondania. Putyin családjáról és nőügyeiről viszonylag kevés konkrétumot és sok pletykát lehet olvasni. Az orosz bulvársajtó szerint három nőtől négy lánya és két fia van. Az biztos, hogy első feleségétől elvált és legalább két, az utóbbi években vele egy mondatban emlegetett nőből is „sikeres üzletasszony” lett, mint ahogy néhány fiatalkori barátja is milliárdos vagyonra tett szert.
Putyin régi szakmájához hűen nagyon keveset árul el magáról. Személyiségéről azonban mindennél többet elmond az, hogy mit tett Oroszország vezetőjeként az elmúlt 22 évben. Borisz Jelcin 1999 augusztusában nevezte ki miniszterelnöknek és az év szeptemberében lakóépületek ellen elkövetett terrortámadások rázták meg az országot (lásd keretes írásunkat). Jelcin 1999 december 31-én lemondott, a helyére lépő Putyin pedig első intézkedésként garantálta elődje és annak családja büntetlenségét minden esetleges korrupciós vád esetén.
Gorbacsov és Jelcin évei után Putyin visszatért a korábbi orosz vezetők – legyenek cárok vagy kommunisták – szokásos, az emberéletet semmibe vevő politikájához.
A második csecsen háborúban mintegy 60 ezer ember halt meg, jelentős részük civil. 2006-ban Moszkvában agyonlőtték a Novaja Gazétában a csecsenföldi eseményekről író Anna Politkovszkaját. Vele együtt 2000 óta a lap hét munkatársa lett gyilkosság áldozata. Litvinyenkón kívül az egykori kettős ügynök, Angliában letelepült Szergej Szkripalt is megpróbálták megölni. Ő, a lánya és egy angol rendőr kórházba került, egy vétlen nő pedig belehalt a novicsok idegméregbe, amit az FSZB gyilkos kommandója Moszkvából vitt Salisburybe. 2015-ben a Kreml közvetlen közelében agyonlőtték az ellenzék ikonikus alakját, Putyin potenciális kihívóját, Borisz Nyemcov volt miniszterelnök-helyettest, 2020-ban pedig novicsokkal próbálták eltenni láb alól Alekszej Navalnijt, akinek stábja többek között Putyin méregdrága és elegánsan ízléstelen fekete-tengeri palotájáról közölt leleplező videót. A korrupcióellenes aktivista csodával határos módon felépült, de azonnal börtönbe vetették, amint hazatért németországi gyógykezeléséről.
Putyin 2007-re végképp leszámolt a demokratikus politikai rendszer, a parlamentarizmus, a választásokon történő békés hatalomváltás lehetőségével Oroszországban. A müncheni biztonsági konferencián tartott beszédében kikelt az Egyesült Államok globális dominanciája ellen és számonkérte az állítólagos korábbi ígéreteket arról, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet felé.
2008 augusztusában, éppen a pekingi olimpia napjaiban, Oroszország háborút robbantott ki Grúzia ellen. A két fél összesen mintegy 350 katonát veszített és csaknem 200 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát. Oroszország elismerte a szakadár Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét – ezzel gyakorlatilag levette a napirendről Grúzia NATO-tagságának a néhány hónappal korábbi bukaresti csúcsértekezleten felmerült lehetőségét.
Putyin részben hasonló forgatókönyvet valósított meg Ukrajna ellen. A demokráciapárti tüntetések hatására 2014 februárjában elmenekült az országból az oroszbarát Viktor Janukovics elnök. Oroszország heteken belül megszállta a Krím-félszigetet és fegyveres zendülést robbantott ki Kelet-Ukrajnában. Ez Donyeckben és Luhanszkban sikerrel járt, de Harkovban, Mariupolban és máshol kudarcot vallott. Putyin kezdetben azt állította, hogy a helyi felkelők kergették el az ukrán hadsereget, egy évvel később egy dokumentumfilmben viszont elárulta, hogy a jelzés nélküli egyenruhát viselő „zöld emberkék” az orosz Szpecnaz kommandósai voltak. Közülük és a titkosszolgálati vezetők közül többek magas kitüntetéseket kaptak. A kelet-ukrajnai harcokban 2014 óta mintegy 14 ezer ember, köztük több mint háromezer civil vesztette életét.
Az orosz elnök azonban a nemzetközi színtéren is aktívan lépett fel. A Kreml titkosszolgálati eszközökkel, dezinformációval és a közösségi médiában indított kampányokkal hozzájárult Donald Trump megválasztásához és a Brexithez. A műveleteket Putyin leningrádi földije, az oligarcha, Jevgenyij Prigozsin cégei bonyolították. Ugyanő szervezte meg a Wagner nevű zsoldoshadsereget, amely Szíriában és egy sor afrikai országban szolgálja az orosz érdekeket. A 2011-ben kirobbant szíriai polgárháborúnak mintegy 300 ezer halottja van, a részben innen, részben Irakból és Afganisztánból érkező menekültek 2015-ben egész Európát válságba döntötték.
George W. Bush elnök a 2001-ben azt mondta, hogy Putyin szemébe nézve azt látta, hogy egyenes és megbízható ember, akivel együtt lehet működni. Mitt Romney szenátor és volt republikánus elnökjelölt ezzel szemben a hétvégén úgy fogalmazott, hogy Putyin egy alacsony, gonosz, kétségbeesett tekintetű ember, aki megpróbálja visszaállítani azt a világot, amelyben Oroszország birodalom volt. Ezt ennél frappánsabban az FBI profilírozói se tudták volna megfogalmazni. Ha csak nem úgy, mint a néhai John McCain, aki belenézett Putyin szemébe és onnan szerinte a KGB nézett rá vissza.
