Amennyire pozitív meglepetés az Európai Unió soha nem tapasztalt ilyen mértékű határozottsága és egységes kiállása Ukrajna mellett, annyira döbbenetes az, hogy közel-keleti és távol-keleti államok sora nem hajlandó elítélni az orosz lépést, vagy ha mégis, akkor is csak igen visszafogottan.
Az várható volt, hogy Irán és Szíria nem fogja elítélni egyetlen erős nemzetközi partnerét, az viszont kevésbé, hogy az Egyesült Államok hagyományos közel-keleti partnerei vagy semlegesek, vagy egyenesen megtagadják a szembefordulást Putyin Oroszországával.
Az arab országok közül elkötelezetten oroszpárti csak Szíria, amely már katonai segítséget is felajánlott Oroszországnak. Libanon és Kuvait, akik már megtapasztalták egy szomszédos ország invázióját, elítélték az orosz agressziót. Libanon egyetlen arab országként nyilatkozatban ítélte el Oroszországot, amire azonnal jött is a moszkvai figyelmeztetés, hogy „mindig azt nézzük, hogy a nehéz időkben ki áll mellettünk és ki áll ellenünk". Nos, az Arab Ligát akkor nem fenyegeti veszély, hiszen február 28-i nyilatkozatában az Ukrajna elleni háborút válságnak nevezte és úgy sürgetett diplomáciai megoldást, hogy nem is említette Oroszországot. Márpedig a Liga hangadói az USA térségbeli legfőbb szövetségesei, a regionális hatalmak, élükön Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom. Az Emírségek jelenleg az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ideiglenes tagja, február 25-én tartózkodott, amikor a BT Oroszország felelősségre vonását és az azonnali csapatkivonásra való felszólítást próbálta elérni. De az ENSZ Közgyűlésben is tartózkodott február 27-én, majd másnap külügyminisztere Szergej Lavrovval egyeztetett a két ország közötti kapcsolatok bővítéséről.
Szaúd-Arábia „semleges”, akárcsak az Arab Liga országainak túlnyomó többsége. Az okokat csak találgatni lehet, de kétségtelenül ide tartozik az a félelem, hogy hosszú távon az Egyesült Államok kivonul a térségből és Kínára összpontosít, ezért legfőbb nemzetközi támaszukat látják Oroszországban. De sokat nyom a latban az Iránnal jelenleg is folyó tárgyalás a nukleáris megállapodás újraélesztésére, ami a perzsa állam számára pozitív lehetőségeket teremt. És nem utolsósorban az a gazdasági egymásrautaltság, hogy az olajkitermelő országokat tömörítő OPEC + informális szervezetet gyakorlatilag Szaúd-Arábia és Oroszország vezetik, érdekeik azonosak, együttműködésük kulcsfontosságú számukra.
Az, hogy az olajországok - az öböl-menti arab államok mellett a dél-amerikaiak valamint Azerbajdzsán is - nem fordul szembe Oroszországgal, és Törökország is kettős játékot űz, komolyan megkérdőjelezi azt a lehetőséget, hogy Európa gázellátása leválasztható legyen Oroszországról.
Más arab államok, mint Egyiptom, Algéria, Marokkó és Tunézia elsősorban élelmiszerbiztonsági szempontok miatt próbálnak lavírozni, búzaimportjuk túlnyomó többsége orosz és ukrán földről származik.
A térség egyetlen demokráciája, Izrael is vonakodik szembemenni Moszkvával. Jair Lapid külügyminiszter ugyan elítélte az orosz agressziót, de Naftali Bennett miniszterelnök mindmáig nem. Izrael humanitárius segítséget küldött Izraelnek, de sem fegyvereket, sem haditechnikát nem bocsát Ukrajna rendelkezésére. Bennett, Zelenszkij elnök kérésére felajánlotta a diplomáciai közvetítését Ukrajna és Oroszország között, amit egyelőre nem vettek igénybe. Izrael álláspontja biztonságpolitikai indíttatású. Emögött elsősorban az a katonai együttműködés-koordináció áll, amely a szíriai háborúban kialakult Moszkvával – az oroszok szemet hunynak olyan szíriai célpontok bombázása fölött, amelyek kapcsolatban állnak az iráni és Irán által finanszírozott milíciákkal.
Az a „csoda” is megtörtént, hogy azonos álláspontra helyezkedett India és Pakisztán, a két rivális atomhatalom egyike sem ítélte el Oroszországot. Imrán Hán pakisztáni miniszterelnök az orosz invázió elindítását követő napon tárgyalt Putyinnal Moszkvában elsősorban a régóta elakadt 2,5 milliárd dolláros orosz déli gázvezeték felélesztéséről. Pakisztán korábban Washingtonnal állt szoros szövetségben, az afganisztáni kivonulás óta csökkent jelentősége, és Hán állítólag sértődött amiért Joe Biden elnök látványosan mellőzi őt. India régóta szoros szövetségese Oroszországnak, amit az Ukrajna elleni invázió miatt sem hajlandó kockáztatni.
Magyar pávatánc
Nyílt levélben szólította fel a pakisztáni miniszterelnököt 22, zömében uniós tagállam helyi diplomáciai képviselete, hogy ítélje el az orosz inváziót. Az aláírók között szerepel Magyarország iszlámábádi nagykövete is.
