Bár senki sem táplál illúziókat az orosz-ukrán szakértői szinten folyó tárgyalások kapcsán, a béke, vagy legalábbis a fegyvernyugvás egyetlen reménységét pillanatnyilag a csütörtökre várható újabb tárgyalási forduló jelenti. A küldöttségek az előző tárgyalási fordulóval azonos felállásban a Bialowieza-erdő fehérorosz részén találkoznak, ezt mindkét fél megerősítette. Az orosz már a helyszínen van, az ukránok pedig úton. Moszkva közölte, az orosz katonák biztonsági folyosót hoztak létre az ukrán delegáció számára.
A tárgyalások napirendje nem ismert, de az Interfax orosz hírügynökség azt közölte, tűzszünetről tárgyalnak a felek. A tárgyalások második fordulóját az utolsó percig kétségessé tette, hogy az orosz haderő fokozta a támadásokat, főképp azon dél-ukrajnai városok - Harkov, Mariupol és Herszon ellen, amelyek elfoglalása biztosítaná a szárazföldi összeköttetést a Krím-félszigettel. Ostromállapot uralkodik az ukrán fővárosban is, Kijevet körbezárták és bombázzák, de egyelőre nem hatoltak be az orosz csapatok.
A nyugati szankciók által sújtott Oroszország egyre nehezebb helyzetbe kerül, ezt sugallják nemcsak az értelmetlen fenyegetések, hanem egyes, alig látható engedmények is. Miközben Putyin elnök hallgat, Szergej Lavrov külügyminiszter szerdán egyértelműen kijelentette:
Oroszország elismeri Volodimir Zelenszkijt Ukrajna elnökeként és „pozitív lépésnek” tekinti, hogy az ukrán vezető biztonsági garanciákat kér.
Nem kis riadalmat keltett a Kreml bábja, Alekszandr Lukasenko, miután kiszivárgott egy olyan felvétel, amelyen kedden tábornokainak egy olyan térkép előtt ismertette az orosz csapatmozgásokat, amelyen fel volt tüntetve egy, a Moldova Köztársaság szakadár, Oroszország által ellenőrzött területéről induló támadás is Ukrajna ellen. A chisinau-i kormány azonnal bekérette a belarusz nagykövetet, aki azt a magyarázatot adta, hogy egyszerűen téves térképet függesztettek ki a fehérorosz hadügyminisztérium illetékesei.
Az 1992 óta orosz fenyegetés árnyékában élő Moldovát sem nyugtatta meg a magyarázat, az Ukrajna elleni orosz invázió kapcsán mindeddig tétovázó Grúzia viszont azonnal bejelentette, csatlakozási kérelmet nyújt be az Európai Unióhoz, és reméli, rendkívüli eljárásban bírálják el azt. Moldova, amely szakértők szerint az orosz birodalmi célkitűzések megvalósításának következő potenciális áldozata lehet, éppen ezért egyelőre tartózkodik állást foglalni az Ukrajna elleni orosz agresszió kapcsán, de nyugatbarát vezetése bízik Brüsszel támogatásában.
Az EP támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, a Fidesz is megszavazta, hogy szakítani kell a Roszatommal és a kémbankkalVolodimir Zelenszkij ukrán elnök és Dmitro Kuleba külügyminiszter is hangsúlyosan jelezték, Ukrajna várja a konkrét lépéseket uniós csatlakozása irányába. A kijevi vezetés nem kíván beletörődni abba, hogy az Európai Parlament Ukrajna csatlakozási szándékát támogató keddi határozata nem azt jelenti, hogy a nyílt orosz agressziónak kitett ország különleges, könnyített eljárásban válhatna az EU tagjává. Zelenszkij telefonon tárgyalt szerdán Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, és újfent azt hangsúlyozta, hogy háborús helyzetben minden lehetséges, csak politikai akarat kell hozzá.
A háborús helyzet pedig tovább súlyosbodott. A meglepetésszerűen gyengén teljesítő orosz hadigépezet egyre kíméletlenebb, egyre kevésbé van tekintettel a civil lakosságra és a civil infrastruktúrára. A dél-ukrajnai, túlnyomórészt oroszok és orosz ajkúak lakta városokat támadja gőzerővel. Herszont gyakorlatilag megszállták, bár a város polgármestere szerint az ukrán erők még tartják magukat. Az orosz határ melletti Mariupolt, a városvezetés szerint majdnem teljesen lerombolták, az áldozatok száma még nem ismert, de félő, hogy igen magas. Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot rakétatámadás is érte, többek között a rendőrkapitányságot és az egyetemet, orosz ejtőernyősök értek földet, akik próbálják felszámolni az ukrán hadsereg pozícióit.
Az orosz katonák tüzet nyitottak Enerhodarban az ellenük tüntető és barikádokat emelő civilekre, a város Európa legnagyobb atomerőművét tudhatja magáénak.
Kijevbe szerda estig nem tudtak behatolni az orosz megszállók, de újra megszólaltak a szirénák a fővárosban, amelynek esze ágában sincs kapitulálni a túlerő előtt. Sajtójelentések szerint a főváros vasútállomása mellett sorozatos robbanások hallatszottak, a városban kijárási tilalom van érvényben az éjszakai órákra, az óvóhelyek zsúfolásig tele vannak.
A civil áldozatok száma napról-napra emelkedik, az ukrán hatóságok szerint szerda délután már meghaladta a kétezret. A látványos katonai műveletek dacára az oroszok szénája nem áll túl jól, ha már hivatalosan is kezdték elismerni a vesztességeket. Moszkva szerdán jelentette ki először nyilvánosan, hogy rendkívül súlyosan érintik az orosz gazdaságot a nyugati szankciók, ugyanakkor azt is jelentette, hogy eddig 498 katonát vesztett és 1597 sérültje van. Ukrán jelentések szerint az elhunyt orosz katonák valós száma 7000 körül mozog.
Kiszivárgott információk szerint a Kreml már január 18-án jóváhagyta Ukrajna katonai lerohanását, 25 napos gyors háborúval számoltak, amelynek február 20- március 6 között kellett volna egyértelmű orosz diadalként véget érnie. Azt már Moszkvában is látják, hogy ez illúzió, vélhetően ezért más forgatókönyveket is kezdenek átírni. Kiderült, a Majdan által elsöpört Viktor Janukovics volt ukrán államfőt talonba helyezték, előkészítették arra, hogy átvegye a megbuktatott Zelenszkij helyét Kijevben. Maguk sem bízhatnak már saját forgatókönyvükben, ezt jelzi, hogy Lavrov külügyminiszter egy interjúban hangsúlyozottan kiemelte, Moszkva Zelenszkijt ismeri el Ukrajna elnökének.
Visszatérésre készül az elűzött ukrán elnök, Kijevet és Harkivot folyamatos tűz alatt tartják az oroszok – Percről percre