Határozottan elítélték az Európai Parlament (EP) képviselői Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, és szenvedélyes szavakkal fejezték ki szolidaritásukat a törvénytelenül, indokolatlanul megtámadott ország népével. A háború hírére összehívott brüsszeli rendkívüli plenáris ülésen kivétel nélkül minden felszólaló – beleértve a szélsőjobbhoz és a szélsőbalhoz tartozókat – kiállt a Putyin-rezsimmel szemben bevezetett szankciók mellett, sőt, az eddigieknél szigorúbb büntetőintézkedéseket sürgetett. Voltak, akik fasisztának, mások háborús bűnösnek és terroristának nevezték az orosz elnököt, és szinte valamennyien úgy zárták beszédüket: Dicsőség Ukrajnának!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben fordult az EP-képviselőkhöz, és kérte, hogy támogassák országa tagfelvételi kérelmét az Európai Unióba. "Most kell bizonyítaniuk, hogy Ukrajna mellett állnak!" – fogalmazott vastapssal fogadott beszédében. A hozzászólók túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy ki kell tárni a közösség kapuját a kelet-európai ország előtt. Véleményüket tükrözte a kedden óriási többséggel jóváhagyott parlamenti állásfoglalás is, amely leszögezi: az uniós intézményeknek azon kell dolgozniuk, hogy Ukrajna megkapja az uniós tagjelölti státuszt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: "Senki sem kételkedhet abban, hogy egy olyan nép, amely ilyen bátran kiáll az európai értékeinkért, az európai családunkhoz tartozik." A politikus óvakodott attól, hogy ennél többet mondjon, világossá téve, hogy először véget kell vetni a háborúnak, és utána beszélni a következő lépésekről.
Még a tolmács is elsírta magát, olyan beszédet mondott Zelenszkij az Európai Parlament ülésén
Kedden Magyarország is csatlakozott ahhoz a nyolc kelet- és közép-európai országhoz, amely szorgalmazza Ukrajna mielőbbi csatlakozását. Ezt Szijjártó Péter külügyminiszter közölte a Facebookon. Ugyanakkor több tagállamnak is fenntartásai vannak a folyamat gyors elindításával szemben.
Szijjártó Péter: Magyarország támogatja, hogy Ukrajna EU-s tagjelölti státuszt kapjonAz EP előtt elmondott beszédében a bizottsági elnök bejelentette, hogy az unió költségvetéséből félmilliárd eurót biztosítanak a háború humanitárius következményeinek a kezelésére, mindenekelőtt a menekültek megsegítésére. Ursula von der Leyen a határmenti államoknak, így Magyarországnak is külön megköszönte, hogy befogadják az Ukrajnából érkezőket. Az egyetlen magyarként szót kapó Gál Kinga fideszes EP-képviselő megerősítette, hogy mindenkit befogadunk, aki a háború elől menekül. Kifejtette, hogy Magyarország teljes mértékben elítéli az orosz agressziót és támogatja az egységes uniós fellépést, de nem engedi, hogy belerángassák a háborúba.
A vitában felszólalt uniós vezetők és képviselők többsége figyelmeztetett, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók hatását az európaiak is meg fogják érezni, de ez olyan ár, amit érdemes megfizetni. Néhányan – köztük Manfred Weber, a kereszténydemokrata frakció elnöke – finoman bírálták az uniós intézményeket, amiért nem hozták idejekorán Putyin tudomására, hogy mekkora árat kell fizetnie, ha háborút indít Ukrajna ellen.
A vitát követően a parlament szavazott az Ukrajna elleni agresszióról szóló állásfoglalásról, amely egyebek között üdvözli a magyar és a többi kormány által a menekülőknek nyújtott támogatást, és felhívja az uniós intézményeket, hogy továbbítsanak további finanszírozást ezen országok számára. A dokumentum a jelenleginél szigorúbb szankciókat szorgalmaz Oroszországgal szemben, amelyek megvalósítása jócskán megtépázná az Orbán-kormány által kiépített magyar-orosz kapcsolatrendszert. A határozat felszólít például az együttműködés megszüntetésére a paksi atomerőmű-beruházásban is részt vevő orosz atomenergetikai óriásvállalattal, a Roszatommal, és sürgeti a Budapesten orosz “kémbankként” emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank azonnali betiltását. A Fidesz EP-képviselői is támogatták az állásfoglalást, amely 637 igen és 13 ellenszavazatot kapott, és 26-an tartózkodtak.