Egy felmérés szerint a megkérdezettek több mint a fele, 56 százalék nőtt fel a feladathoz, két szélsőjobboldali riválisa, Marine Le Pen és Éric Zemmour esetében ez az arány 25 százalék körüli. De nem csak ez az adat jelzi, hogy tovább emelkedett a francia elnök népszerűsége. Az Ifop-Fiducial ügynökség szerint három nap alatt két százalékkal javult a köztársasági elnök megítélése, ami csak látszólag kis eltérés: ilyen rövid idő alatt ez igenis jelentős elmozdulásnak tekinthető a francia közvélemény-kutatásokat illetően.
A hétfőn közzétett kutatás szerint Macron 28 százalékon áll, Marine Le Pen a második mindössze 16 százalékkal, Zemmour 14 százalék voksolna, a jobbközép Republikánusok jelöltjére, Valérie Pécresse-re pedig 13, így nem egészen hat héttel a voksolás előtt – figyelembe véve az elmúlt hetek tendjeit is – egyre inkább kezd kiesni a versenyből. Az Opinionway ügynökségnél áll a legrosszabbul Macron, de ezen felmérés szerint is öt százalékkal előzi meg Le Pent, míg a Harris-Interactive-nál kilenc százalék a fölénye. Macron mellett szól az is, hogy a francia politika mind több régi ismert alakja áll ki mellette.
A köztársasági elnök egyelőre nem jelentette be indulási szándékát, de erre a következő napokban sort kell kerítenie, hamarosan ugyanis lezárul a jelölés folyamata. Eredetileg szombatra a déli kikötővárosba, a vele szemben általában kritikus Marseille-be szervezett kampánygyűlést, amelyen bejelentette volna, második mandátumot is vállal, a rendezvényt azonban lemondta a háborús események miatt. Macron mellett szól az is, hogy továbbra is rendkívül aktív az Európai Tanács soros elnökeként a nemzetközi diplomáciai erőfeszítésekben, e tekintetben egyetlen riválisa sem rúghat labdába.
A szélsőjobbnak nincs tartaléka a választás finisében, folyamatosan védekezése kényszerül. S nem csak a korábbi Putyint éltető kijelentések miatt, amelyekről már hétfői számunkban szóltunk. Le Pen és Zemmour többször is élesen bírálták a NATO-t, ami a mostani fejlemények tekintetében nem volt éppen szerencsés. S ezt felmérések is alátámasztják. Egyes felmérések szerint a franciák szinte egyöntetűen szolidárisak az ukránokkal, s rendkívül keményen ítélik meg Le Pen és Zemmour hozzáállását.
Mindkét populista jelölt ki akar lépni a NATO integrált katonai parancsnokságból. Február 5-én Reimsben Marine Le Pen megvédte Franciaország "teljes függetlenségét" nukleáris védelmével, és megígérte, "nem hagyjuk magunkat belerángatni olyan konfliktusokba, amelyek nem minket érintenek". Bírálta az alapszerződés 5. cikkét, amely kimondja, hogy "az egyik szövetséges elleni támadás az összes szövetséges elleni támadásnak minősül". Hasonlóképpen vélekedett Zemmour is. Most ezek a kijelentések nagyon visszaütnek.
