Az Európai Unió tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról, válaszul arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét - írja az MTI. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy a testület a partnereivel egyeztetve mielőbb véglegesíti a megszorító intézkedések csomagját.
Ursula von der Leyen a kora esti sajtótájékoztatóján kijelentette, szerinte Oroszország idézte elő a válságot, egyedül ő felelős a helyzet jelenlegi elmérgesedéséért. Azt is közölte, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója, a két szakadár tartomány függetlenségének elismerése, valamint az, hogy Moszkva orosz katonákat küld a térségbe, „törvénytelen és elfogadhatatlan”. Oroszország nem tartja tiszteletben kötelezettségeit, és megsérti a nemzetközi jog alapvető elveit - mondta. Hangsúlyozta, hogy az új uniós szankciós csomag válasz a nemzetközi jog megsértésére.
A megszorító intézkedések a jogellenes döntésben érintett magánszemélyeket, cégeket és olyan bankokat céloznak, amelyek finanszírozzák az orosz katonai apparátust, és hozzájárulnak Ukrajna destabilizálásához.
Megtiltjuk a kereskedelmet a két szakadár régió, Donyeck, Luhanszk, valamint az EU között, és korlátozzuk Oroszország hozzáférését az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és szolgáltatásaihoz
– közölte a bizottsági elnök.
Ha Oroszország tovább fokozza a maga előidézte válságot, az Európai Unió készen áll további lépések megtételére. Az EU egységes és gyorsan cselekszik, illetve továbbra is egységesen támogatja Ukrajna önállóságát és területi egységét - mondta Ursula von der Leyen. A lehető legnehezebbé tesszük a Kreml számára agresszív politikájának folytatását - tette hozzá.
Azzal összefüggésben, hogy az orosz intézkedésekre válaszul a német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggesztette az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, a gázvezetéket egész Európa energiaellátásának biztonsága fényében kell értékelni. Szavai szerint a válság megmutatta, hogy Európa még mindig túlságosan függ az orosz gáztól. Véleménye szerint az Uniónak diverzifikálnia kell a beszállítókat, és jelentős mértékben be kell fektetnie a megújuló energiaforrásokba. Ez - amint az MTI idézi - stratégiai befektetést jelent Európa energiafüggetlenségébe.
Németország büntet, nem indítja el az Északi Áramlat 2 gázvezetéket, a volt orosz kormányfő kétezer eurós gázárat emlegetA Politico megjegyzi, hogy az EU-s tisztviselők mindezidáig erősen vonakodtak szankcionálni a Kremlhez köthető oligarchák vagyonát az Európai Unióban, arra hivatkozva, hogy erős jogi bizonyítékok nélkül ezek a személyek könnyen megnyerhetik az ilyen intézkedések ellen indított pereket a bíróságon.
A mai döntés részleteit illetően az Euractiv jelzi, hogy a szankciók bár magukban foglalják az orosz parlament alsóházának mind a 351 képviselőjét, akik az elismerés mellett szavaztak, maga Vlagyimir Putyin orosz elnök nem szerepel a lajstromban. Ezt Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is megerősítette.
Szerepel viszont a szankciós listán ugyanakkor 27 olyan személy és szervezet, aki és amely „szerepet játszott Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének aláásásában vagy fenyegetésében”, beleértve a katonai és gazdasági szereplőket, valamint a Kreml-párti dezinformáció prominens alakjait.
Az Euractiv szerint Josep Borrell elismerte, hogy a szankciók akár szigorúbbak is lehettek volna, azonban kompromisszumokat kellett kötni, hogy azok mértéke minden tagállam számára elfogadható legyen. Hozzátette ugyanakkor, hogy a helyzet eszkalálódása esetén akár fokozni is lehet a szankciók mértékét.
A cikk megjegyzi, hogy néhány EU-tagállam, mint például Ausztria, Magyarország és Olaszország - Oroszország legközelebbi európai szövetségesei - inkább korlátozottabb szankciókat részesítettek előnyben, attól tartva, hogy túlságosan provokálják velük a Kremlt, a szankciók pedig kedvezőtlenül hatnak a saját országuk gazdasági teljesítményére.
Nemrég a Népszava beszámolt arról, hogy Magyarország némileg vacillált a szankciók elfogadásán, most azonban úgy tűnik, az Orbán-kormány is rábólintott a közös lépésekre. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár álhírnek nevezte a felröppenő híreket arról, hogy az Orbán-kormány vétózni akart az ügyben.
