Az ügylet értéke 350 millió euró, mintegy 125 milliárd forint, ám nem világos, hogy az adófizetőknek miért lenne érdeke a két biztosító állami megvétele. Arra sincs válasz, hogy Varga miért a VIG-gel írta alá az Aegon részesedés megvételét, ha előzőleg számára megtiltotta annak megszerzését. Orbán Viktor miniszterelnök egy hétvégi beszédében úgy nyilatkozott, hogy egyes ágazatokban még mindig magas a külföldi tőke aránya, és ide sorolta a biztosítási piacot is.
Az ügy előzménye, hogy az Aegon csomagban értékesítette a magyar, lengyel, román és török érdekeltségeit a VIG-nek, amit az uniós versenyfelügyeleti hatóság, az Európai Bizottság engedélyezett. A magyar kormány koronavírus-válság miatt meghirdetett jogrendben kreált jogszabályra hivatkozva az ügyletet tiltó döntést hozott. Brüsszel felé a magyar hatóságok azzal érveltek, hogy az akvizíció Magyarország jogos érdekeit veszélyeztette.
Az Európai Bizottság most lezárt vizsgálata szerint a magyar kormány nem hozhatott volna ilyen döntést, ugyanis jog- és feladatmegosztás szerint a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű üzleti összefonódások vizsgálatára. A tagállamok csak bizonyos feltételek mellett hozhatnak intézkedéseket a jogos érdekek védelme érdekében, ám ezek a különös érdekek nem álltak fent. Ezért az Európai Bizottság felszólította a magyar kormányt, hogy az Aegon eladását blokkoló rendeletet vonja vissza, s ha ezt nem teszi meg, akkor Brüsszel kötelezettségi eljárást indíthat az ország ellen, bár ez már okafogyottnak tűnik a gyorsan aláírt szerződés ismertében, hiszen a magyar állam a Aegon Biztosítóban is birtokon belülre került.
Tovább szórják a közpénzt Orbánék – 125 milliárd menne biztosítók megvételére