Gattyán György;Jair Bolsonaro;Heti abszurd;választás 2022;Janicsák István;

- Heti abszurd: Gime, gime, gime

Összefújta a szemetet a Soros György által ránk küldött szél – el tudjuk képzelni, ezekben a percekben is felváltva csapkodja a Migránsok és a Szélvihar gombokat a brüsszeli-per-globális háttérhatalmi irányítópulton, hogy az igaz magyarokat sanyargassa. Mert nem elég nekünk a baloldal, ami régen tép, „mint a balsors a Himnuszban”, miközben persze hízelgő, hogy Orbán Viktor az év második legfontosabb beszédében szót vesztegetett a belső nemzet parazita ikertestvérére, a nagyjából két és fél millió kitagadott (nem rá) szavazóra. Még hogy kitagadott, hisz ők is kapnak saját zsebből előhúzott közpénzosztogatásból, de persze ezeknek semmi sem elég jó, előre se akarnak menni, csak felfelé, az ország meg nem a Mikulás szánja, hogy föl-le huzigáljuk a levegőbe.

De vissza a szélhez, a korábban kamupártok színeiben induló, előválasztáson alulmaradt meg kétes ismertséggel büszkélkedő wannabe politikai tényezők végre otthonra leltek a Gattyán-pártban. Olyan alacsony volt a belépési küszöb – egy QR-kód beolvasása –, hogy a csengeri örökösnő ügyvédjétől Janicsák Istvánig mindenkit beengedtek. Janicsák tavaly négyszer havi bruttó 500 ezer forintos juttatást kapott Zugló önkormányzatától azért, mert elkészítette Zugló – mindössze 10 oldalas – kulturális koncepcióját. (Az ezt igazoló szerződést Várnai László, XIV. kerületi önkormányzati képviselő mutatta be blogján.) Nem tudok nem együttérezni vele, nekem is időnként nehezen megy az írás, kész gyötrelem, ha nem folynak maguktól egyenletes sugárban a mondatok, miközben nyakamon a lapzárta, nemhogy egy egész kerületi kulturális jövő megálmodásának ólomsúlya. De biztos vagyok benne, ha győzne Hadházy Ákos és a budapesti Fidelitas-elnök Borbély Ádám ellen (akitől tuti minden alkalommal elkérik a személyijét, ha egy üveg bort próbál venni a sarki kisboltban), olyan hankitank kultúrprogramot rittyentene Zuglónak, ami a világ legjobb falunapjánál is pazarabb lenne, és buja csípőkörzések közepette elénekelné, hogy „Gime, gime, gimegoldás, aaa a a aaa”, miközben a LiveYasmin céges kórusa énekelné a refrént.

Közben valaki más is feladott álláshirdetést, amire azok jelentkezhetnek, akik egy összefogásjelölttel azonos polgári névvel rendelkeznek, doktor és egyéb előtag nem számít. Bár azt nem tudjuk, ér-e, ha valaki most változtat nevet Márki-Zay Péterre, és elindul ellene független jelöltként, alaposan zavarba hozva a kevésbé felkészült szavazókat. Velem könnyű dolguk lenne, a Facebookon is legalább nyolcvan Bálint Orsolya van, csak találnának köztük egyet, aki vállalná, hogy elindul ellenem, mikor az EBESZ ura fakó, noha Kovács Zoltán is megmondta: a miénknél átláthatóbb, befolyásolhatatlanabb választási rendszert egész Európában nem találni, hiába is intrikálnak ellenünk a sorosista minyonok.

Emlékezzünk meg egy pillanatra: egy évvel ezelőtt Varga Judit a válása bejelentését épp a házassági kampányhétre időzítette (és Valentin-nap elé, extra durva), amiért biztosan nem dicsérték meg, visszakoznia is kellett – idén, lapzártánkig legalábbis kibírtuk a házasság hetét válás és újabb kormányközeli szexbotrányok nélkül. Még Orbán Viktor is brománcolt egyet a brazilok Trumpjával, a homofób-idegengyűlölő-esőerdőirtó Bolsonaro elnökkel, akivel egyetértettek, hogy a csakis antropoló­giai értelemben vett családokat kell megvédeni. Még jó, hogy pontosította, hogy ahogyan az az alaptörvényben foglaltatik, különben még az antropológusok jogot formálhattak volna némi tudományosan megalapozott kritikára, ami így irnikszmirniksz ki lett védve.

Gulyás Gergely azonban a szerdai kormány­infón kissé túlreagált, mikor megkérdezték, mit gondol arról, hogy ehhez képest a hagyományos nemi szerepeket erőltető államok rosszul teljesítenek demográfiai téren. „Nem gondolom, hogy az apák tudnának szülni, szemben az ilyesmi véleményekkel. Mindenki persze úgy él, ahogy akar, de az aktívak számát csak úgy tudjuk növelni, ha növekszik a gyerekszám. Az a meggyőződésünk, hogy önmagában a gyermekvállalás nem jelenti a szegénység vállalását.” Egyezzünk meg, ilyet csak az mond, akinek nincs gyereke. Vagy olyan szinten összecsokozta magát, hogy nem tart a koldusbottól. De még akkor is, az összes isten összes pénzét is simán, önként befektetnénk szülőként ebbe a gyerek-piramisjátékba. És ne tévesszen meg minket a szokatlanul megengedő felütés. Ha a most épp családügyekkel is megbízott Gulyás miniszter úgy véli, számon kérheti rajtunk, akár csak finom utalásféleképpen célozgathat arra, hányszor szültünk ma, neki meg Kövér Lászlónak, ő mit tud felmutatni a gyerekszámnövelés érdekében? Persze könnyű azzal alibizni, hogy az apák nem tudnak szülni (ezért külön jár a biológiai Nobel-díj), de hogy a Brian élete című Monty Python klasszikust idézzük, ettől még joguk lehetne hozzá.

Négyszer is nekivágott, mégsem jutott el a Déli-sarkra Sir Ernest Shackleton. Ám a brit Antarktisz-kutató nevéhez egyedülálló hőstett fűződik. Reménytelennek tűnő helyzetből mind egy szálig kimentette 28 fős legénységét a jég fogságából. Csodával határos teljesítményét elnyomta az első világháború csatazaja, az utókor azonban felfedezte magának, népszerű könyvekben, filmekben dolgozták fel páratlan kalandját.