A cég Orbán Viktor kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak az új szerzeményétől, a Gránit Banktól vehet fel folyószámlahitelt február végén. A BKV hatályos szerződéslistája szerint az 5+5 milliárd forintos folyószámla-hitelkeret szerződést még tavaly decemberben írta alá a fővárosi közlekedési cég a Gránit Bankkal, amelynek 57 százalékos tulajdonrészét éppen abban a hónapban vette meg Tiborcz István cége, a BDPST Zrt.
De létezik három másik hitelkeret-szerződés is, amelyeket az OTP, a K&H és a Gránit Bankkal írt alá tavaly a BKV. Attól a pénzintézettől veszik fel az előre láthatóan kétmilliárdos kölcsönt, amelyik a legjobb feltételeket ajánlja.
– Korábban soha nem kötöttünk ekkora összegű folyószámlahitel-szerződést, mint ahogy az sem fordult elő, hogy már februárban hozzá kellett nyúlni a kerethez – ismerte el a Népszava kérdésére Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója. A cégvezető azzal magyarázta az üres kasszát, hogy a társaság működését jelenleg nem a valós teljesítmény, illetve a szolgáltatás költsége alapján, hanem az annál alacsonyabb szinten, a tavaly rögzített elszámolási képlet alapján finanszírozza a Budapesti Közlekedési Központon (BKK) keresztül a fővárosi önkormányzat.
A márciusban a Fővárosi Közgyűlés elé kerülő üzleti terv is tartalmazza majd a 10 milliárd forintos hitelt, mivel csak ezzel együtt hozható egyensúlyba a kiadási és bevételi oldal – ismerte el a Népszavának Bolla Tibor vezérigazgató. A folyószámla-hitelt az év végéig vissza kell fizetni. Csakhogy az előzőleg benyújtott üzleti terv nem tartalmazott erre fedezetet. Erre mondták az akkori javaslatot visszautasító igazgatóság és felügyelő bizottsági tagok, hogy a „javaslat súlyos kockázati elemeket tartalmaz”, mivel semmi garancia nincs arra, hogy a hitelt a BKV vissza tudja fizetni. Ha viszont nem lesz meg rá a pénz, csődeljárás indítható a cég ellen. A BKV a Népszavának akkor azt írta, „ a hitel visszafizetéséhez szükséges forrást a tulajdonosnak szükséges biztosítania”.
A szakszervezeti képviselők akkor a béremelésre fordítható forrás megjelölést is hiányolták az üzleti tervből. Ez azóta rendeződött: a tulajdonos fővárosi önkormányzat a januári közgyűlési döntés eredményeként extra-forrást biztosít a fővárosi cégek bérrendezésére. Az átlagosan 15 százalékos emelés idén januártól érvényes. Ezenfelül 16 milliárd forint külön fejlesztési forrást biztosít a cégnek, amelyet infrastruktúra-fejlesztésre, valamint buszvásárlásra fordítana a BKV. (A 16 milliárd forintból 10 milliárd az Európai Beruházási Bank hiteléből, míg a 6 milliárdot a főváros által idén felvenni szándékozott 32 milliárdos kereskedelmi hitelből teremtené elő a Budapest. Utóbbihoz szükség lesz a kormány engedélyére is Kiss Ambrus főpolgármester tájékoztatása szerint.) Ezzel együtt se lesz jobb az idei év, mint a tavalyi.
„A tavalyi évet 13,8 milliárdos veszteséggel zárta a cég” – válaszolta a Népszava kérdésére Bolla Tibor, aki azonban hangsúlyozza, hogy ez főként az amortizációból jön össze. Ez a számviteli veszteség nem tükrözi hűen a cég állapotát, mert ennél azért jobb a cég pénzügyi helyzete. Bár idén is veszteséggel számolnak. Ebben jelentős szerepet játszik az energiaár-robbanás, ami 14 milliárd forintos extra kiadást jelent a társaságnak. Ezt a fővárosnak vagy a kormánynak kompenzálnia kell, mivel BKV ezt nem tudja önerőből kigazdálkodni – tette hozzá a közlekedési cég vezetője.
A járvány erősen megtépázta a fővárosi közlekedési cégeket. A jegyárbevétel – Walter Katalin BKK vezérigazgató korábbi közlése szerint – 24 milliárddal maradt el a járvány előtti utolsó „békeév”, a 2019-es eredményétől. A közlekedési vállalat sanyarú pénzügyi helyzete a fővárosi önkormányzat idei költségvetéséről szóló közgyűlési vitában is előkerült, ahol Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes rámutatott:
2019-ben a közösségi közlekedés kiadásainak 41 százalékát fedezte a jegyárbevétel, idén ezt 30 százalék körülire várják.
A főváros mindenesetre 134 milliárdot biztosít a közösségi közlekedésre. A BKV idei aktualizált üzleti tervét a cég igazgatósága és felügyelőbizottsága hamarosan újratárgyalja.
