Az előrejelzettnél jóval magasabb gazdasági növekedés miatt Magyarország kevesebb vissza nem térítendő támogatásra lesz jogosult az Európai Unió helyreállítási alapjából, mint azt korábban tervezték. De a kormánynak még idén meg kell állapodnia az Európai Bizottsággal (EB) a többéves beruházási és reformtervről, hogy egyáltalán megkezdődhessenek a kifizetések. Az egyeztetések hónapok óta zajlanak, egyelőre eredménytelenül.
Az EB friss gazdasági prognózisa alapján az előzetesen várt 2511 milliárd forint (7,2 milliárd euró 349-es euró árfolyamon számolva) helyett 2080 milliárdot (5,9 milliárd euró 355-ös euró árfolyamon) kaphatunk 2021-2026 között a járvány utáni gazdaságélénkítésre szánt pénzügyi alapból, ami 18 százalékos csökkenés az eredeti összeghez képest, számolta ki Darvas Zsolt, a brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet vezető szakértője.
Az összeg csak valamivel magasabb a pénzügyminisztérium tavaly decemberi prognózisában jelzettnél: Varga Mihályék akkor azt állították, hogy a magyar gazdaság jó teljesítménye miatt körülbelül 440 milliárd forinttal kevesebb helyreállítási pénzt fogunk kapni. A kutató szerint a csökkenés 470 milliárd lesz. A végleges számot az EB fogja megállapítani a júniusban várható statisztikai adatok alapján, de Darvas Zsolt szerint az valószínűleg hasonlítani fog a kalkulációihoz.
A változás oka, hogy a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 2020-ban és 2021-ben is jelentősen meghaladta a várakozásokat Magyarországon: a 2020-ra jósolt 6,4 százalékos visszaesés helyett csak 4,7 százalékos volt a csökkenés, 2021-ben pedig a korábban becsült 4 százalék helyett várhatóan 6,5 százalékkal bővült. A helyreállítási alapról rendelkező jogszabály kimondja, hogy a maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítását 2022. június 30-ikáig aktualizálni kell a 2020-as és a 2020-2021-es összesített GDP változására vonatkozó tényleges eredmények figyelembe vételével.
– A módosítás csak a támogatási keret 30 százalékát érinti, amire az EU Bizottság előzetes becslést adott. Ennek összege részben függ a 2019-es adatoktól, a népesség számától és az egy főre jutó GDP-től, de emellett attól is, hogy mekkora volt a gazdasági növekedés 2020-ban, illetve 2020-2021-ben együttesen – magyarázta lapunknak Darvas Zsolt. – A számoláskor a 2020. novemberi bizottsági előrejelzést használták, de a Covid19 válság idején nehezen lehetett előre jósolni, ezért a tényleges növekedési adatok nagyon megváltoztak.
Az EB múlt héten közzétett téli gazdasági előrejelzése alapján a szakértő megállapította, hogy minden tagállam nagyobb növekedést produkált, mint amennyit Brüsszelben vártak. A támogatási összeg 30 százalékának egy részét a 2020-as GDP adatok alapján számolják ki, ekkor – Írországot kivéve – még minden országban visszaesést jeleztek, így ez alapján Magyarország is jogosult támogatásra. De a 2020-2021-es aggregált adatok már azt mutatják, hogy 15 tagállamban, köztük Magyarországon, a gazdaság teljesítménye 2021-ben meghaladta a 2019-es GDP-t, ami azt jelenti, hogy a támogatás ezen része már nem jár nekik. A múlt heti prognózis szerint 2021-ben 1,5 százalékkal volt magasabb a magyar GDP 2019-hez képest.
– A helyreállítási pénz 18 százalékos csökkenésével számításaim szerint Magyarország a harmadik tagállam, amelyik a legtöbbet veszíti. Az első Belgium 24 százalékkal, a második Hollandia 21 százalékkal.
A környező országok közül a csehek a tervezetthez képest nyolc százalékkal többet kapnak, míg a szlovákok 5, a lengyelek 4, a szlovénok 16 százalékkal kevesebbet. Ebből is látszik, hogy Magyarország esetében nagyon pesszimista volt az előrejelzés – mondta Darvas Zsolt.
A kutató „nagyon jó hírnek” tartja a magyar gazdaság növekedését, amiből – számításai szerint – 2020-2022 között 6,5 milliárd euró (355-ös euró árfolyamon 2300 milliárd forint) többlet adóbevételt könyvelhet el a kincstár. A vártnál magasabb infláció miatt ez további 8,8 milliárd euróval (3124 milliárd forinttal) emelkedhet, vagyis Magyarországon három év alatt jóval nagyobb többlet-adóbevétel keletkezhet, mint amennyit elveszít az EU felzárkózási alapjából.
