Januárban a nyugdíjasok öt százalékos emelést kaptak – már ez is emelt összeg volt a költségvetési törvényben eredetileg szereplő három százalékhoz képest –, ám a múlt havi inflációs szám láthatóan fölülírta ezt a prognózist is. Az idei első hónapban a várt stagnálás helyett a decemberi 7,4 százalékról 7,9 százalékra szökött a 12 havi infláció.
Ám ezzel az egy százalékos kiegészítő emeléssel is csak ott tartanak majd a nyugdíjasok, hogy a járadékok vásárlóértéke nem csökken, ugyanis az Orbán-kormány 2012-ben megszüntette a nyugdíjemelések bérekhez való kötését, az úgynevezett vegyes indexálást.
2012 előtt ugyanis a nyugdíjemelést nemcsak az infláció, hanem a bérek emelkedéséből is számolták. Ez utóbbi jelentős költségvetési kiadással járt azokban az években, amikor erőteljesebben emelkedtek a bérek. Az inflációt követő nyugdíjemeléseket a Fidesz kormány úgy adta el, hogy „megvédik a nyugdíjak vásárlóerejét”. 2012 és 2016 között nem emelkedtek látványosan a bérek, így addig nem okozott különösebb veszteséget a váltás a nyugdíjasoknak. 2017-től azonban minden megváltozott, az akkor beindult és azóta is tartó bérrobbanás hatására évente átlagosan tíz százalékot meghaladó mértékben nőnek a nettó bérek, miközben az nyugdíjak ennek a felével sem. Ezen a helyzeten változtat a 13. havi bér visszahozatala, amit mellesleg nem a Gyurcsány-kormány szüntetett meg a Fidesz vádjaival szemben.
A 13. havi ellátás bevezetése nyolc százalékos emelésnek felel meg, ami részben kompenzálja az elmúlt években elszenvedett veszteséget, de ennek ellenére tovább nyílik a bérek és a nyugdíjak közötti olló – mondta Farkas András az Inforádiónak. A nyugdíjszakértő szerint a jelenlegi nyugdíj-megállapítási szabályok miatt nem túlzás a nyugdíjasok elszegényedéséről beszélni. Ugyanis aki 2015-ben a nagy béremelkedések előtt ment nyugdíjba, az akár 80 százalékkal kisebb ellátást kap, mintha ugyanazzal az elméleti életpályával, szolgálati idővel 2021-ben vonult volna nyugdíjba, hisz, aki dolgozott annak folyamatosan nőtt a bére, a járadékszámítási alap, míg a nyugdíjakat ezen idő alatt már csak az inflációval korrigálták – tette hozzá Farkas András.
A nyugdíjkiadások elmúlt években folyamatosan nőttek, épp ezért érezhető szakmai meglepetéssel konstatálta a Pénzügyminisztérium (PM), hogy a Covid-halálozások rendszerszinten érintették ezt a költségvetési tételt. A PM 2021-ről szóló beszámolójában részletezi a időskorú népesség demográfiai folyamatait: a jelentés emlékeztet arra, hogy 2020-ban az öregségi nyugdíjkorhatár 64,5 évre emelkedett, így az 1956-ban születettek csak a 2020 második felétől váltak jogosulttá öregségi nyugellátásra. Ennek következtében a járadékosok létszáma 2020 első félévben közel 31 ezer fővel csökkent, (hiszen kevesebben vonultak nyugdíjba, a halálozások pedig apasztották a létszámot), majd a második félévben mintegy 6400 fővel nőtt. E növekedésnek elméletileg 2021 első félévének végéig folytatódnia kellett volna, ám ehelyett – feltehetően az idősebb korosztályt erőteljesebben érintő pandémiás helyzet miatt – ismét folyamatosan csökkenni kezdett az ellátottak létszáma – írják a PM elemzői.
A létszámingadozások hatására a kort betöltött öregségi nyugellátottak létszáma 2021. decemberében 28 463 fővel lett alacsonyabb az előző év decemberi létszámánál - vagyis ennyivel csökkent a korbetöltött nyugdíjasok száma. A korbetöltött ellátások esetében a létszámcsökkenés részben ellensúlyozza a nyugdíjemelés és a cserélődés kiadásnövelő hatását – írták. 2021-ben az államháztartás nyugdíjkiadásai 4117 milliárd forintra rúgtak – ez 473 milliárd forintos növekedés egy év alatt. A többletkiadások mintegy fele ment el a nyugdíjemelésekre, míg a másik részét a nyugdíjprémiumra (177 milliárd forint), illetve a fél 13. havi nyugdíjra (77 milliárd) fizették ki.
