Eszerint 2020-ban mintegy 266 ezer magánszemély vallott be tőkejövedelmet, azaz például osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből származó bevételt. Az országos átlag – adó után - tőkésenként 6,75 millió forint volt (miközben a nettó éves átlagkereset ekkor a KSH adatai szerint 3,2 millió forintra rúgott). Az összes tőkejövedelem 78 százalékát a leggazdagabb 11 százalék birtokolja. Ez 30 ezer olyan embert jelent, aki fejenként 48 millió forint tőkejövedelmet vihetett haza 2020-ban. A tőkejövedelmek közel fele Budapesten (35 százalék) és Pest megyében (16 százalék) keletkezett. Szintén a fővárosban jut a legnagyobb átlagos összeg – 10,2 millió forint - egy tőkésre.
A tőkejövedelmek koncentrálódni látszanak. Az egy évvel korábbi helyzethez képest ugyanis az összes településtípuson 11-12 százalékkal csökkent a tőkések száma, az egy tőkésre jutó jövedelmek ugyanakkor - a községeket leszámítva - minden településtípus esetén több mint 20 százalékkal növekedtek. A legnagyobb növekedés a városok estén volt, ahol 27,5 százalékkal nőtt az egy tőkésre jutó jövedelmek összege. A GKI szerint mindebből arra lehet következtetni, hogy a koronavírus járvány által okozott nehéz gazdasági környezetben a leggazdagabb tőkések még gazdagabbak lettek, míg a szegényebb tőkések vagy nem jutottak nyereséghez, vagy a gazdaság újraindítását célzó 0 százalékos kamatozású hitelek miatt nyereségüket újra befektették a cégükbe.