Franciaország nukleáris iparának „reneszánszát” sürgette csütörtökön a francia elnök egy turbinagyárban tartott beszédében.
Emmanuel Macron az AFP beszámolója szerint azt mondta, akár 14 új reaktort is fel lehetne építeni, hogy zökkenőmentesen át tudjanak állni a fosszilis tüzelőanyagokról. „Minden tevékenységünk, a gyártás és a közlekedés villamosítása felé halad. Sokkal több villamosenergiát kell termelnünk” - fogalmazott. A nap-, szél- és hidrogénenergiába történő új beruházások szorgalmazása mellett arról is beszélt, hogy hat új generációs EPR2 reaktort kíván megrendelni az állami irányítású EDF óriáscégtől, és további nyolc reaktorról rendelnek meg tanulmányokat.
„Amit nekünk ma meg kell valósítani, az a francia nukleáris ipar reneszánsza, mert ez a megfelelő pillanat, mert ez a helyes lépés nemzetünknek, mert minden készen áll ehhez” - jelentette ki Macron. Jelezte, néhány nemzet radikális döntést hozott, hogy hátat fordít az atomenergiának. Ezzel a 2011-es fukushimai balesetre utalt. Ugyanakkor Franciaország ezt nem tette meg, és bár ellenálltak, a beruházások elmaradtak a kétségek miatt. A francia elnök ugyanakkor az ország nukleáris szabályozó hatóságait „páratlanul szigorúnak” titulálta és az új atomerőművek építéséről szóló döntést „a haladás, a tudományba és a technológiába vetett bizalom választásának” nevezte.
Hogy az elnök bejelentéseiből megvalósul-e bármi, az az áprilisi elnökválasztás eredményeitől függ. A legtöbb jelölt azonban - a baloldali Jean-Luc Melenchon és a zöld Yannick Jadot kivételével azt hangoztatja, hogy továbbra is fejleszteni szeretnék az ágazatot.
Németország a fukusimai katasztrófa után döntött úgy, hogy 2022 végéig fokozatosan emiatt jobban függ majd a fosszilis energiahordozóktól, emellett a lépés növeli az áramdíjakat is.
