Felkészültebb és a magyarországi demokrácia helyreállítása iránt elkötelezettebb moderátort aligha találhatott volna a Chatham House Márki-Zay Péter számára, mint Timothy Garton Ash professzort, az oxfordi St. Antony's College Európai Tanulmányok tanszékének vezetőjét, aki már a rendszerváltozás előtti idők óta szorosan követi a hazai fejleményeket. A brit sajtóban is rendszeresen publikáló történész „Európa szempontjából az elmúlt tíz év legfontosabb eseményeként” értékelte az április 3-i választást, amelyen az ellenzéknek van esélye Orbán Viktor kormányának leváltására.
A professzor úgy írta le a magyar kormányfőt, mint aki a legmesszebb ment a liberális demokrácia leépítésében, az illiberális európai vízió szellemi atyja és jelentősen befolyásolja az Európai Unió Oroszországgal és Kínával kapcsolatos politikáját.
Márki-Zay eddigi pályafutásának bemutatása után az ellenzék miniszterelnök-jelöltje elsőként megerősítette múlt év októberi kijelentését, amely szerint ő mindazt képviseli, amit Orbán színlel, hogy képvisel, azaz irányadóak számára a keresztény, konzervatív értékek. Hódmezővásárhely polgármestere nem tagadta, hogy korábban, különösen első kormánya idején Orbán Viktor és a Fidesz támogatója volt, de azóta, elsősorban az óriási mértékű, a keresztény elvekkel ellentétes korrupció eltántorította tőlük. Garton Ash kérdésére, vajon milyen lesz egy nem egyenlő feltételeken alapuló választási kampányt folytatni, Márki-Zay példaként azzal kezdte: az első ízben tartott előválasztás nagy sikere, a részvevő 850 ezer szavazó ellenére az állami televízió egyetlen egy alkalommal sem hívta meg egy beszélgetésre. Különösen nyomasztónak tűnik a miniszterelnök-jelölt számára, hogy a Fidesz tíz az egy arányban többet tud költeni választási hirdetésekre a közösségi médiában, ahol rendszeresen terjesztik róla, hogy migránsokat akar betelepíteni az országba, megszüntetné a rezsicsökkentést, véget vetne a 13. havi nyugdíj kedvezményének is.
Európai választási szakértők szabadnak, de nem tisztességesnek nevezték a 2014-es választást. Márki-Zay attól tart, az április 3-i már szabad sem lesz. Az oxfordi professzor élénken érdeklődött az ellenzéki koalíció együttműködési hajlandósága felől. Márki-Zay leszögezte, hogy a különböző platformokat képviselő pártok és saját Mindenki Magyarországa Mozgalmának összefogása az egyetlen lehetőség az Orbán-kormány leváltására.
A beszélgetésen sok szó esett a koronavírus-járvány „katasztrofális” magyarországi kezeléséről, a halálesetek számának rekordjáról, a lélegeztető-gépek vásárlásával kapcsolatos pazarlásról, de Orbán megszállott stadion-építéséről is. Márki-Zay úgy érzi, a populista, korrupt kormányzás óriási terhet jelent Európának, olyannyira, hogy Magyarország ma nem is tudná teljesíteni az EU-csatlakozás követelményeit. Beszélt arról is, hogy a fékek és ellensúlyok helyreállítása során fő helyen szerepel egy új alkotmány létrehozása, melynek megvalósításához népszavazásra lesz szükség.
Személyesen és a világhálón keresztül feltett kérdésekre válaszolva Márki-Zay aggodalommal beszélt a szomszédos országokban élő magyarországi kisebbségek szavazatairól, mondván ezeknek a voksoknak a 99 százalékát a Fidesz kapja. Félő szerinte, hogy a postai szavazás tisztátlansága miatt elhunytak nevében is érkeznek majd voksok, miközben például az Egyesült Királyságban dolgozó, gyakorta magyarországi lakással is rendelkező magyarok nem adhatják le postai úton szavazatukat. Arra a felvetésre, hogyan segíthet az EU és az Egyesült Királyság a változásban, azt válaszolta, hogy hálás, ha kifejezésre juttatják például a bevándorlás- és melegellenes politikával szembeni ellenérzéseiket, de tudniuk kell: Orbán Viktor büszkén, elismerésként fogadja a kritikákat és saját javára fordítja azokat.
