A fővárosi önkormányzat nem támogatja, hogy magánberuházásként épüljön meg a gellérthegyi sikló. Így hiába készíttette el a terveket és kapta meg rá az építési engedélyt a kormányhivataltól a projektgazda Gellérthegyi Sikló Kft. (amelyben 25 százalékban tulajdonos a BKK), az építkezést nem kezdhetik meg. Ehhez ugyanis a fővárosnak át kellene adnia a területet, ám erre jelen állás szerint nem számíthat a cég. A főváros csak akkor támogatja, ha közberuházásként, közlekedési céllal valósul meg, turisztikai hasznosításhoz nem járulnak hozzá – jelentette ki Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a jövő heti közgyűlés mai háttérbeszélgetésén.
A bemutatott terveket nem tartják elfogadhatónak, mivel túl sok fa kivágásával járna, de abban sem biztosak, hogy a magánberuházó valóban képes a megvalósításra. De azt sem értik, hogy a kormányhivatal miért kezeli a beruházást kiemelten, gyorsított eljárásban. Kiss arra is felhívta a figyelmet, hogy a projekt megvalósításában egy tavalyi kormányhatározat az irányadó. Ez egyébként 1,5 milliárdot rendelt a projekt előkészítésére és a Budapest Fejlesztési Központot bízta meg a feladattal. Karácsony Gergely helyettese szerint a Helyreállítási alapból megvalósítható lenne a beruházás, bár azt elismerte, hogy a kormány által benyújtott projektlistán nem szerepel a sikló. (A kormányhatározatban hitelfelvétel szereppel) A Népszava kérdésére azt mondta, hogy a vállalkozó által a sajtón keresztül megüzent fővárosnak fizetendő nagyobb összegű földhasználati díj nem módosítja a városvezetés elvi álláspontját az ügyben.
A jövő heti közgyűlés legfontosabb napirendi pontjának az idei béremelésről szóló előterjesztést tartja. A fővárosi önkormányzat összesen 15 milliárd forintot fordít erre a célra, ami elegendő arra, hogy reálértéken is növekedjenek a bérek. Az átlagosan 15 százalékos emelés idén januártól érvényes, tehát a februári fizetésben már benne lesz. A döntés 24 ezer budapesti munkavállalót érint. Kivételt képeznek ez alól a közszolgáltatási szerződéssel nem érintett cégek, így például a gyógyfürdős cég és a vízművek, amelyek az üzleti tervükben elérhető szinten emelik a béreket. A szociális intézmények dolgozóinak az állam ígért 20 százalékos béremelést, de Kiss egyelőre nem látja ennek fedezetét. A kulturális intézmények, köztük a színházak, könyvtárak pályázati úton kapják meg a támogatást az EMMI-től. A Budapest Film és Budapest Brand esetében a főváros állja a béremelés fedezetét.
Idén egységesítik a 2019-ben elfogadott, tavaly differenciált módon bevezetett Budapest pótlékot. Az önkormányzati cégeknél és intézményeknél dolgozók 2022-től szolgálati idejük függvényében a minimálbér 60, illetve 160 százalékának megfelelő egyszeri kiegészítő juttatást kapnak évente két részletben.
Március elsejétől a BKV járatain bevezetik a 30 és 90 perces időalapú jegyet, amely korlátlan átszállást tesz lehetővé. (Nem az utazás hossza, hanem a felszállás időpontja számít.) A jegyek 530, illetve 750 forintba kerülnek majd. A digitális jegyeket applikáción keresztül vásárolhatják meg az utasok. A BKK ígérete szerint hamarosan a normál – jelenleg csak a papírformátumban elérhető – vonaljegyek is elérhetőek lesznek elektronikus formában. Ezek ára változatlan marad, átszállásra továbbra sem lesznek alkalmasak.
A jövő heti közgyűlésen döntenek a Karácsony Gergely által hétfőn beharangozott – végrehajtóknak eladott belvárosi ingatlanok értékesítését – vizsgáló bizottság felállításáról. A feltűnően olcsón eladott ingatlanok közül a fővárosi önkormányzat több esetében élne elővásárlási jogával. A megvett ingatlanokat azután értékesítik, a két ár különbözetét pedig a szociális bérlakások felújítására fordítják. A tervek szerint a közgyűlésen meghallgatják majd a városháza el(nem)adását vizsgáló bizottság jelentését is. Kiss Ambrus kérdésre válaszolva elmondta, nem tud róla, hogy a fővárosi vagyonkezelő vezetője, a hangfelvételeken szereplő Barts Balázs prémiumot kapott volna.
Az előzetes számítások szerint idén 13 százalékkal emelik a közétkeztetés nyersanyagnormát (ennyiből főzhet az intézmény), a térítési díjak azonban változatlanok maradnak. A korábbi egyharmados arány helyett a főváros így már 45 százalékát fizeti a közétkeztetés költségének, míg az állam csak 26 százalékát.
A 2017-ben bekövetkezett tragikus veronai buszbaleset 18 halálos áldozatának emlékére a hozzátartozók kérelmére Verona angyalai nevet kapja Dózsa György út Műcsarnok mögött 100 méteres útszakasza.
A forrásmegosztás keretében az idén 311 milliárd forint adóbevételt osztanak szét a főváros 168,3 milliárd) és a kerületek (142,9 milliárd) között 54-46 százalékos arányban a főváros javára.
