felújítás;lakás;lakáshitel;lakásárak;otthonteremtési kedvezmény;falusi CSOK;

- Sietni kell a támogatásért

Egyre többen vásárolnának vagy építtetnének maguknak új lakást, házat, az otthonteremtési kedvezmények egy része azonban az idén megszűnik.

A következő egy évben biztosan vásárol vagy építtet lakást – így nyilatkozott decemberben a GKI és a Masterplast közös felmérése szerint 95 ezer háztartás. Ez pár hónap alatt jelentős növekedés, szeptemberben ugyanis még csak 74 ezren mondták ezt, egy évvel korábban pedig 57 ezren. A felmérés szerint azon háztartások száma is megugrott - egy év alatt 184 ezerről 224 ezerre -, amelyek valószínűsítik, hogy vásárolni fognak vagy építtetnek saját lakást.

Az érezhetően erősödő költözési, otthonteremtési igény nem hagyja érintetlenül az árakat sem. A felmérés szerint a többség számít is a további drágulásra: a használt lakások árai a várakozások szerint a következő 12 hónapban 3-6, az új lakásoké 7 százalékkal emelkedhet. A keresletet – és így az árakat - a gyermekes családoknak szóló kedvezmények is hajtják. Ezek egy része azonban az idei (választási) évben kifut, a kamatok folyamatos emelkedése miatt pedig egyre drágulnak a lakáshitelek, így gyorsan kell lépniük a lakásvásárlást vagy -felújítást tervezőknek.

A falusi csok, a - zömmel lakásvásárlásra fordított - babaváró hitel és az otthonfelújítási támogatás a jelenlegi szabályozás szerint idén véget ér. A tavaly októberben a jegybank által elindított zöld otthon program 200 milliárd forintos kerete pedig jó eséllyel kimerül. A 2,5 százalékos fix kamatozással igényelhető zöld hitel a legalább BB energetikai besorolású, és a négyzetméterenként legfeljebb 90 kWh éves primer energiaigényű újépítésű ingatlanok építésére vagy vásárlására fordítható. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint december végéig a keret több mint tizedét már lehívták: a bankok 22 milliárd forint értékben 753 hitelszerződést kötöttek. Az igényelt hitelösszeg jócskán alatta volt a maximálisan felvehető összegnek: az adósok átlagosan közel 29 millió forintot kértek a lehetséges 70 millióból. Az igénylések száma azonban hamar megugorhat, hiszen eddig csak nagyon kevés újépítésű ingatlan felelt meg a BB-minősítés kritériumainak - az ingatlan egy négyzetméterére jutó éves energiafogyasztás 100 KWh-nál kevesebb, az energiafogyasztás legalább 25 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezi –, de júliustól már csak az ilyen lakások és házak kaphatnak használatbavételi engedélyt. A programnak nincs egyelőre kifutási határideje, és elképzelhető, hogy kimerülése esetén a keretet tovább növeli majd a jegybank, de erről egyelőre nincs pontos információ.

A babaváró hitelről viszont 2019. júliusi indulása óta tudni, hogy csak az idei év végégig lehet majd igényelni. A legfeljebb 10 millió forintos, kamatmentes, szabadon felhasználható hitelt a gyermeket vállaló házaspárok vehetik fel. Ha 5 éven belül megszületik az első gyermek, akkor kamatmentes is marad a kölcsön, a harmadik gyermek megszületésekor pedig a tartozást elengedik. Az MNB adatai szerint tavaly júliusig a babaváró kölcsönből 1400 milliárd forintot folyósítottak, azaz átlagosan negyedévente 175 milliárd forintot. Ez alapján Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője úgy becsüli, hogy a program végéig még közel ezer milliárd forintnyi támogatott hitelt fognak felvenni a családok.

A Duna House Pénzügyek felmérése szerint a babavárót a tavalyi évben már az igénylők közel háromnegyede költötte ingatlanvásárlásra, ami 2020-hoz képest 10 százalékos növekedést jelent. A maximális, 10 millió forintos támogatásból Budapesten az ingatlanok vételárának negyedét, vidéken legalább a felét fedezni tudják. Ingatlan felújítására, bővítésére a babaváró kölcsönök 13,7 százalékát fordították. Az adatok a második félévben némi emelkedést mutatnak, ami Benedikt Károly szerint a tavaly januártól bevezetett otthonfelújítási támogatásnak köszönhető.

Az egy éve indult otthonfelújítási program azonban – amelynek keretében a gyermeket váró vagy nevelő családok a felújítási költségek felét, maximum 3 millió forintot visszaigényelhetnek, és ehhez kedvezményes hitelt is kérhetnek – az év végén szintén kifut. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője ezzel kapcsolatban arra figyelmeztet: a lakásfelújítást tervezőknek igyekezniük kell, mert a jelenlegi szabályozás szerint 2022 végéig lehet igényelni a támogatást, de addigra már a felújítási munkálatokat is be kell fejezni. Ha valaki nem lép időben, és a visszaigényelni tervezett 3 millió forintot kölcsönből fedezi, a támogatás összegén felül a hitelre jutó 3-400 ezer forintos kamatot is elbukja.

A falusi csok jogszabályban felsorolt kistelepüléseken található lakóingatlanok, tanyák vásárlásához, felújításához nyújt vissza nem térítendő támogatást. Az összeg – gyermekszámtól függően 600 ezer-10 millió forint - fele fordítható vásárlására, felét korszerűsítésre, bővítésre kell költeni. A jelenlegi szabályozás szerint a támogatást az idén június végéig lehet igényelni, de a Bankmonitor szakértői szerint jó esély van arra, hogy valamilyen formában tovább él majd a falusi csok, hiszen óriási a népszerűsége, és éppen a leginkább hátrányos helyzetű, csökkenő lakosságú településekre vonz fiatal családokat.            

Megéri felújítva eladni a lakástA budapesti jó állapotú, felújított ingatlanok átlagos kínálati négyzetméterára jelenleg 852 ezer forint, ami 23 százalékkal haladja meg a közepes állapotban lévő, felújítandó ingatlanok négyzetméterárát. A megyeszékhelyeken a felújított lakások 472 ezer forintos átlagos négyzetméterára 33 százalékkal magasabb a rosszabb állapotúaknál - derül ki az ingatlan.com elemzéséből. A lakásfelújítás tehát a legtöbb esetben megtérülő beruházás, mivel az energiatakarékosabb ingatlanok rezsiköltsége alacsonyabb, ha pedig eladják, magasabb áron értékesíthető, hiszen sok vevőjelölt hajlandó ezt a pluszt megfizetni. 

A látszólagos ellentmondás megoldása a statisztikai besorolásban rejlik.