Joe Biden azt mondta Volodimir Zelenszkijnek, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei határozott lépéseket tesznek, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. A vasárnap esti telefonbeszélgetés üzenete tehát ugyanaz volt, mint az óév végén Vlagyimir Putyinnak folytatotté. Az orosz elnök akkor azzal válaszolt, hogy nagy hiba lenne újabb szankciókkal sújtani Moszkvát, mert az a kapcsolatok teljes megszakadását okozhatná. Putyin tehát nem hátrált meg és az Ukrajna határán felsorakozott tekintélyes orosz katonai erőt sem vonta vissza.
Az amerikai elnök szóvivője, Jen Psaki szerint Biden azt is mondta Zelenszkijnek, hogy tartja magát a „semmit rólatok nélkületek” elvéhez. Ez azt jelenti, hogy szóba sem jöhet egy „jaltai típusú” alku az érdekszférák felosztásáról. Biden az orosz gazdaságot megrázó szankciókat helyezett kilátásba, de nem úgy tűnik, hogy változott volna decemberi véleménye és elképzelhetőnek tartaná az amerikai katonai részvételt az esetleges háborúban.
Az ukrán államfő internetes bejegyzésben fejezte ki háláját az Egyesült Államok „rendületlen támogatásáért”. Mint írta, az európai béke megőrzése mellett az ukrajnai reformokat és az oligarchák elleni fellépést is megvitatták. Ez utóbbi utalás alighanem a Petro Porosenko volt elnök és néhány más dúsgazdag ukrán üzletember ellen az elmúlt hetekben kezdett eljárásokra vonatkozik, amelyek nyugati aggodalmak szerint pont a legrosszabbkor gyengíthetik az ország belső egységét. Izrael kijevi nagykövetsége közben bírálta, hogy az ukrán fővárosban a hétvégén többezres felvonulással emlékeztek a világháborúban a németek oldalán állt nacionalista és antiszemita Sztyepan Bandera születésnapjára. A hírt az orosz diplomácia és média is felkapta. Mint az izraeli Jerusalem Post emlékeztet rá, a demonstrációra annak ellenére került sor, hogy Ukrajna elnöke zsidó származású és az országban tavaly óta törvény tiltja az antiszemita megnyilvánulásokat.
A háborús feszültség kapcsán új fenyegetést dobott be a köztudatba az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságát vezető Adam Schiff. Szerinte Oroszországnak tisztában kell lennie vele, hogy ha megtámadja Ukrajnát, azzal pont szándékaival ellentétes hatást fog kiváltani: ahelyett, hogy távol tartaná, éppenséggel közelebb húzza határaihoz a NATO erőit. Ukrajna washingtoni nagykövete, Okszana Markarova pedig arról beszélt a Szabad Európának, hogy hazája védelmi ipara amerikai partnerekkel dolgozik közös projekteken. Ezek alighanem pont azok a mondatok, amelyeket Moszkva nem akar hallani, akárcsak azt, hogy Észtország saját készleteiből 122 mm-es tarackokat és amerikai gyártmányú harckocsiellenes rakétákat bocsát Ukrajna rendelkezésére.
Az amerikai lapok újra és újra megismétlik, hogy senki sem tudja, mi jár az orosz elnök fejében. Hírszerzési elemzők szerint a katonai előkészületekből és az időjárási viszonyokból az következik, hogy az orosz offenzíva, ha lesz, január második felében vagy februárban a legvalószínűbb. A jövő héten előbb magas szintű amerikai-orosz, majd NATO-orosz, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet keretében tartandó konzultációk lesznek. Várhatóan ezek végeztével derülnek ki a Kreml valódi szándékai, bár egyes vélekedések szerint Putyin már túl messzire ment ahhoz, hogy nyugati engedmények nélkül fújja le a támadást.
