;

képzőművészet;Várfok Galéria;

Françoise Gilot és lánya, Aurelia Engel építész Szalóky Károllyal és Kovács Krisztinával

- Nem csak Picasso múzsája

Françoise Gilot 100. születésnapja alkalmából a Várfok Galéria jubileumi kiállítással tiszteleg a francia alkotó előtt.

Françoise Gilot-val a kapcsolatot még 1999-ben vette fel a galériánk Rozsda Endre festőművészen keresztül, aki az alkotóval 1939 szeptemberében Bretagne-ban találkozott először – meséli Kovács Kriszta, a Várfok Galéria művészeti vezetője a GILOT100 című kiállítás kapcsán, melyet a művész századik születésnapja alkalmából rendeztek meg.

1999-ben Szalóky Károly tulajdonos ugyanis éppen Párizsban látogatta meg Rozsda Endrét, aki megkérdezte a galeristát, lenne-e kedve Gilot-val együtt ebédelni, mire Szalóky rögtön igent mondott. Ezt követően indult el a közös munka, a Várfok Galéria 2000-ben rendezte meg az első Gilot-kiállítását, és mára a művész egyetlen európai képviselője: csak a galériában kilenc tárlatot rendeztek a műveiből, melyekből később kiállítottak Németországban, Litvániában és Szlovéniában is.

A Várfok Galéria csapata ezúttal is kitett magáért, a GILOT100 kiállítás múzeumi igényességű, és nemcsak mert elsőrangú anyagot vonultat fel Gilot minden korszakából – tizenöt kép érkezett New Yorkból, a többi magyar magángyűjtőktől –, de a falakon elolvashatjuk a művész részletes életrajzát és jellemzést az egyes képekről is. Rögtön az előtérben pedig Robert Capa 1948-as, Gilot-ról készült ikonikus fotója fogad minket, és annak kinagyított változata: ezen a művészt szalmakalapban látjuk, amint a francia tengerparton sétál, mögötte pedig akkori szerelme, Pablo Picasso tartja a napernyőt nyitott ingben és rövidnadrágban.

És ezzel a fotóval máris eljutunk a tárlat fő állításához, miszerint Françoise Gilot nem pusztán Picasso egykori élettársa és múzsája volt, hanem önálló alkotó, aki az évtizedek során kivívta helyét a művészettörténetben. A gondolat persze mára evidencia, a tárlaton végighaladva mégis a saját szemünkkel, képről képre tapasztaljuk meg, hogyan vált a szárnyát bontogató tanítványból autonóm művész – a leghátsó teremben még a korai, realista művekből is láthatunk néhányat, melyeken Gilot a közeli nőismerőseit ábrázolta. Ezt követően jönnek a híres „Picasso korszak” művei, melyek vonalvezetésén és kompozícióján még érződik a spanyol mester hatása. Ámde, ha közelebbről megnézzük az 1952-es, A táj felé vezető úton című önarcképet, feltűnhet, hogy azon Gilot magát már öntudatos, független művészként ábrázolja, aki kalapban, mappáját a kezében tartva tekint a jövőbe. Ebből a korszakból kiemelkedik még a Claude, a győztes és a Paloma című ceruzarajz, melyen Gilot Picassótól született két gyermeke szerepel.

A hatvanas évektől készült művek már az önálló hang megtalálásáról szólnak. A Keleti város I-II. című olajképeken élénk színű, képzeletbeli városképek tűnnek fel, míg a fekete-fehér tusrajzokon amorf testű nőalakok és Gilot kedvelt motívuma, az utazást szimbolizáló vitorláshajó. Utóbbi egy nagy méretű, úgynevezett „lebegő festményen” is megjelenik, mely ráma nélkül, szabadon lóg a galéria falán. Más képeken Gilot-nak az Égei-tenger és a görög mítoszok iránti vonzódása is visszaköszön. A Tájkép oszloppal és lehullott fejjel című akvarell egy romos, antik helyszínt jelenít meg, míg a Tanulmány A fekete vitorláshoz azt a korszakhatárt jelzi, mely után Gilot megfesti a Labirintus című sorozatát, melyet Thészeusz, Ariadné és a Minótaurusz története ihlet meg.

A tárlat a legújabb, ezredforduló utáni művekből is szemezget, melyek között szintén találunk mitológiai ihletésűt (A Gordiuszi csomó V.), csendéletet (Napsütötte csokor) vagy absztrakt kompozíciót (Hasonlóságok és kontrasztok). A színpompás művek közt a kapocs a letisztult fogalmazás, a formák már-már geometrikus elemekké válnak.

A tárlat után érdemes betérni a Várfok Project Room termébe is, ahol egy kamarakiállítás keretében ismerhetjük meg Françoise Gilot és Rozsda Endre barátságát. Itt is egy kinagyított fotó fogad minket a két művészről, akik életük során többször találkoztak Párizsban, Gilot ráadásul Amerikában két alkalommal is szervezett kiállítást a magyar művésznek. A Project Room falain kettejük festményei sorakoznak, valamint Rozsda Gilot-ról készített fotói, toll-, tus- és tintarajzai – utóbbiak érzékeny vonalaikkal többet mondanak ezer szónál.     

Infó:

Várfok Galéria

Budapest, I. kerület, Várfok utca 11.

GILOT100 – Françoise Gilot jubileumi kiállítása

Megtekinthető: január 29-ig       

Várfok Project Room

Budapest, I. kerület, Várfok utca 14.

Françoise-ról álmodom. Françoise Gilot és Rozsda Endre barátsága

Megtekinthető: január 29-ig 

Gilot művészetére erős hatást gyakorolt a görög mitológia: Felszálló főnix I. (1983) és Tűzmadár (1984)Gilot művészetére erős hatást gyakorolt a görög mitológia: Felszálló főnix I. (1983) és Tűzmadár (1984)Gilot művészetére erős hatást gyakorolt a görög mitológia: Felszálló főnix I. (1983) és Tűzmadár (1984)
Gilot és a számokHogy Françoise Gilot egyre elismertebb a nemzetközi képzőművészeti piacon, jól jelzi, hogy 2021 decemberében a Christie’s aukciósház árverésén a Living Forest (Élő erdő) című 1977-es festménye 9, 85 millió hongkongi dollárért, azaz több mint 400 millió forintért kelt el. Tavaly májusban pedig a Sotheby’s (Women) Artists – (Női) művészek – elnevezésű, kizárólag női alkotók munkáit kínáló online árverésén a művész lányáról festett 1965-ös Paloma à la Guitare (Paloma gitárral) című képét vásárolták meg 922500 fontért (több mint 373 millió forintért).

A televíziós, rádiós közvetítésnek köszönhetően sokan kezdik az évet Strauss-muzsikával és a Bécsi Filharmonikusokkal. Van, aki több mint fél évszázada így tesz.