Kizárta az Egyesült Államok Etiópiát, Guineát és Malit a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elmélyítését szolgáló AGOA-programból. Joe Biden amerikai elnök már tavaly novemberben bejelentette, hogy az új évtől mindhárom afrikai országtól megvonják az eddig biztosított kereskedelmi kedvezményeket. Az indoklás szerint Etiópia a jelenlegi polgárháborúban elkövetett súlyos emberi jogsértések, Guinea és Mali pedig a közelmúltbeli katonai puccsok miatt vált jogosulatlanná az AGOA-programra. Kijózanítónak szánt atyai pofonokról van szó, a washingtoni kormányzat a helyes útra szeretné visszaterelné az érintett országokat.
A kelet-afrikai Etiópiában alighanem a 2020 novembere óta tartó konfliktus lezárására irányuló, hiteles békefolyamat megindítását várja el az Egyesült Államok. Erre látszik is némi esély, a nyilatkozatok alapján ugyanis befagytak a frontvonalak azóta, hogy december közepén a török harci drónokkal megerősített szövetségi hadsereg visszaszorította a tigréi lázadókat saját északi régiójukba. A Nobel-békedíjas Abij Ahmed vezette addisz-abebai kormányzat karácsony előtt közölte: “egyelőre” nem kívánnak bevonulni Tigrébe, ám mindent megtesznek azért, hogy a felkelők ne jelentsenek fenyegetést. Habár a kormányerők továbbra is intenzív légicsapásokat hajtanak végre északon, az aktuális harctéri helyzet lehetővé tenné egy tűzszünet megkötését. Az amerikai nyomásgyakorlás mindenesetre megadhatja a kellő löketet, hiszen Etiópia a- világjárvány és magas infláció miatt - gyengélkedő gazdaságát igen érzékenyen érinti az AGOA-programból való kizárás. Különösen az ország feltörekvő textilipara sínyli meg a kiváltságok elvesztését, amely az utóbbi években nemzetközi divatmárkák beszállítójává lépett elő.
A másik két megbüntetett, nyugat-afrikai államban az Egyesült Államok vélhetően az alkotmányos rend helyreállítására irányuló lépéseket szeretne látni. Maliban 2020 májusában, Guineában tavaly szeptemberben hajtott végre puccsot a helyi hadsereg a civil kormányzattal szembeni lakossági elégedetlenséget meglovagolva. A Nyugat és a környező országok minden diplomáciai törekvése ellenére egyelőre egyik esetben sem látszik kiút a krízisből, sőt a mali vezetés épp a napokban javasolta, hogy hosszabbítsák meg az átmeneti időszakot. A bamakói junta eredetileg idén februárra ígérte meg, hogy választásokat rendez és visszaadja a hatalmat, de Mali külügyminisztere szombaton azt mondta, hogy ezt öt évvel későbbre halasztanák.
