Magyarország és Lengyelország esete mutatja, mennyire törékeny a demokrácia. A sajtószabadság még magától értetőnek tűnt a 2000-es években, de mára kiderült, hogy az uniós tagság semmire sem jelent garanciát. A „magyar modellt” még Ausztria is, pontosabban Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnöke is megpróbálta lemásolni, de 2019-ben belebukott az Ibiza-botrányba. Lengyelország is elkerülte a legrosszabbat azzal, hogy Andzej Duda megvétózta az úgynevezett lex TVN-t, az amerikai tulajdonban lévő kormánykritikus csatorna ellehetetlenítését célzó médiatörvény-módosítást. A nem uniós tag Szerbiában is csak néhány független médium maradt hírmondónak, a Danas napilap, illetve a Nova, vagy az N1 televízió.
Szlovéniában is egyre drámaibb állapotok uralkodnak, s nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Sok függ attól, milyen eredmény születik a tavasszal esedékes parlamenti választáson. A hivatalban lévő populista miniszterelnök, Janez Jansa által fémjelzett Szlovén Demokrata Párt (SDS) minden jel szerint az élen végez, de valószínűleg nem tud kormányt alakítani.
Jansa a magyar példa alapján felismerte, a társadalom megosztásával, a kormánykritikus média „lecsillapításával” egy réteget magához tud édesgetni hosszabb távon is, s ez a néhány százezer ember talán elég ahhoz, hogy a hatalomban tartsa.
Jansa elképesztő támadásokat intézett a médiumokkal szemben. Ami itthon Soros György, Szerbiában Dragan Djilas volt belgrádi polgármester, Lengyelországban pedig Németország, az Ljubljanában a média, illetve az újságírók: ők az első számú ellenségek. Amikor Szlovéniában naponta több ezren fertőződtek meg a koronavírussal, a kormányfő a sajtót tette felelőssé. A pandémiát arra próbálta felhasználni, hogy elhallgattassa a kormányt bíráló médiumokat, ez azonban Szlovéniában a széttöredezett politikai viszonyok miatt nem olyan egyszerű, mint itthon. A recept egyszerű volt: egyes médiumokat és újságírókat lejárattak és bepereltek, s a média nem kapott külön kiegészítő támogatást a járvány hatásainak enyhítésére. Ráadásul a pandémia megjelenése után az újságokat több hónapig nem engedték terjeszteni az éttermekben, szolgáltató létesítményekben és közintézményekben, ami jelentős üzleti károkat okozott számukra.
Jansa kormányának kevesebb mint két éve után Szlovénia a 180 ország közül a 36. helyen áll a Riporterek Határok Nélkül médiaszabadság-indexében, négy helyet esett vissza 2020 áprilisához képest. Persze Magyarország ettől is fényévekre van 92. helyével.
Petra Lesjak Tusek, a Szlovén Újságírók Szövetségének (DNS) elnöke úgy véli, Jansa a médiával való leszámolásra akarta felhasználni a járványt. A Delo napilapban azt is megjegyezte, a médiaellenes lépéseit a pandémia nélkül is megtette volna. Ez azonban mégis nem várt lehetőséget jelentett számára, hogy megvalósítsa nagy célját. Az ellenzéken kívül a médiát és az újságírókat ostorozta az átoltottság alacsony szintjéért a koronavírus terjedését megakadályozó intézkedések megsértéséért.
A Kormányzati Kommunikációs Hivatal (Ukom) a miniszterelnök kritikáját egy grafikonnal „támasztotta alá”, amely szerint a közszolgálati RTV Slovenija és a legnézettebb kereskedelmi televízió, a POP TV hány percet fordított egyfelől a védőoltás és a Covid-19 elleni küzdelemre, másfelől a védőoltás és a koronavírus terjedésének megfékezését célzó intézkedésekre. Az Ukom azt a következtetést vonta le, az emberek bizonytalanságát a médiumok idézik elő. Andraz Zorko közvélemény-kutató azonban manipulációnak nevezte az elemzést. „A média a bűnös mindenért, ami nem felel meg a kormánypárt és az elnök elvárásainak. Ez a retorika szerves része a jobboldali populista pártok és vezetők stratégiájának” – vélekedett. Donald Trump példáját követve Jansa a Twitteren vádolta álhírek terjesztésével a médiumokat, ez a stratégia is jellegzetes eleme az ilyesfajta politikának. Zorko rámutat, a kormányfő rendre önellentmondásba keveredik a média ostorozásakor.
Jansa szemében már az előző évtized második fele óta szálka a média, lényegében azóta, hogy az SDS populista irányt vett. S bár a járványig valóban csökkent a médiumokba vetett bizalom, ezzel a stratégiával az utóbbi másfél évben épp az ellenkező hatást érte el, az emberek ismét elkezdtem bízni bennük. Sőt, még Jansa pártja támogatóinak is több mint a fele elutasítja a sajtó hiteltelenítésének politikáját. Andraz Zorko szerint erre utal, hogy Szlovéniában a járvány során az egyik leghitelesebbnek tartott intézmény épp a média lett, s nőtt a kormányfő által oly sokat támadott állami csatorna, az RTV Slovenija népszerűsége.
Igor Kadunc, az RTV Slovenia korábbi főigazgatója, az állami hírügynökség, az STA jelenlegi megbízott igazgatója a Del napilapnak elmondta, azért is sajátságos a közszolgálati média folytonos ostorozása, mert a tévében főleg a kormány képviselői kapnak helyet. Szerinte Jansa tavaly májusban megjelent „Háború a média ellen” című cikke óta a harc azért folyik, hogy a sajtó olyan legyen, mint ahogy azt Jansa elképzeli: kerülje a kormánnyal szembeni kritikus megnyilvánulásokat. Ebben az írásában a miniszterelnök bírálta a tömegmédia tudósításait, amelyek szerinte főként „baloldaliak”, ezért szerinte elengedhetetlen a média „kiegyensúlyozása". Ezért hozták létre az SDS féktelen támogatására szakosodott Nova24TV nevű csatornát. S itt jött a képbe a Fidesz, hiszen 2019-ben egy Habony Árpád közeli cég vásárolta be magát a televízióba. A Necenzurirano oknyomozó portálja szerint a tévé 2017 júliusa és 2020 márciusa között 3,5 millió eurót kapott Magyarországtól.
Jansa szerint valójában nincs szó a médiával szemben vívott háborúról, de úgy véli, „meg kell törni a hazugság monopóliumát”. Mint cikkében írta, nem szabad azokat médiumokat nézni és hallgatni, amelyekről tudni lehet, hogy – szerinte legalábbis – elferdítik a valóságot. Ez a tétel az SDS híveinek egyfajta felkészítése is a 2022-es, úgynevezett szuper-választási évre. Szlovéniában idén nem csak parlamenti, hanem elnök- és helyhatósági választást is rendeznek.
A felkészítés következő lépéseként az SDS vezetése csökkenteni akarja a legnagyobb, kormánykritikus kereskedelmi televíziós csatorna, a POP TV befolyását azzal, hogy a március óta az SDS által uralt Telekom Slovenije távközlési vállalat alapcsomagjából kiveszik a televíziót, amelynek a hírműsora különösen népszerű Szlovéniában.
Ám nem csak a televíziók, hanem az állami hírügynökség is folyamatosan a kormányfő célkeresztjében van. Igor Kadunc, az STA irányítója ennek finanszírozásával kapcsolatban a magyar forgatókönyvet is említi. A hírügynökség kevesebb mint egy éve nem kapta meg az őt megillető állami juttatást, amely bevételeinek mintegy felét teszi ki, a fennmaradó bevételre az STA piaci alapon tesz szert. A kormány csak azután szabadította fel a források egy részét, hogy lemondott a vitatott igazgató, Bojan Veselinovic. Bár a hírügynökség egy időre csőd közeli helyzetbe került és az újságírók 15 százaléka felmondott, végül a magyar forgatókönyv azért nem valósult meg, s az STA azért nem vált a kormány szócsövévé, mert az SDS-nek nemhogy kétharmada nincs a törvényhozásban, a koalíciós partnereivel kialakított abszolút többsége is törékeny, s a kabinetnek társadalmi támogatottsága sincs: a megkérdezettek legfeljebb a negyede ért egyet a kormány jelenlegi irányvonalával.
A rejtélyes magyar szál
A Necenzurirano szlovén portál még december elején megjelent cikkében idézett dokumentumokra hivatkozva állította, hogy az eddig sejtett 4 millió helyett legalább 12 millió eurót, azaz mai árfolyamon legalább 4,4 milliárd forinttal támogatták magyar kormányközeli cégek olyan szlovén médiavállalkozásokat, amelyek a Jansa-párt propagandája mögött állnak. Mint a cikkben fogalmaztak, a szlovén R-Post-R nevű médiacég szerepe jelentős e tevékenységben.
Mint a Media1 portálja által is idézett írásból kiderült, az R-Post-R alapítója Schatz Péter, aki korábban a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) üzleti és termékfejlesztési igazgatója is volt, de érdekeltségébe tartozott a Ripost napilap is, mielőtt az a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) került. A szlovén oknyomozó portál azt állította, Schatz az R-Post-R nevű céget azért hozta létre, hogy a magyar pénzek ide folyhassanak be.
A portál szerint az R-Post-R több mint 700 ezer eurót kapott a Habony Árpád nem hivatalos miniszterelnöki tanácsadó alapította Nouvelle Media nevű cégtől, és 160 ezer eurót a Yozzi Global Trade Kft.-től.
A Necenzurirano szerint a Nova24TV 2017 júliusa és 2020 márciusa között 3,5 millió eurót kapott Magyarországról. A portál úgy fogalmazott, kérdés, miért küldtek magyar vállalatok ennyi pénzt az említett szlovén médiacégeknek, ugyanis ezeknek nincs nagy közönségük, sőt, dokumentumok alapján állításuk szerint kijelenthető, hogy a médiumokat a magyar pénzek tartják el.
A Necenzurirano állítja, a felsorolt médiumok a 2018-as választások előtt segítették az SDS kampányát azáltal, hogy fizették a párt Facebook-hirdetéseit.
