Az Európai Unió jövője szempontjából 2022 egyik legnagyobb kérdése az lesz, mennyire sikerül elmélyíteni Franciaország, Németország és Olaszország együttműködését. Azóta, hogy Olaf Scholz került a kancellári székbe Németországban, egyre nyilvánvalóbb a szándék a megerősített együttműködés létrehozására ezen államok között azzal a céllal, hogy felgyorsítsák az Unió reformjait.
Az Ifop közvélemény-kutatónak az EuropaNova agytröszt számára készített felmérése szerint országonként változik, hogyan viszonyulnak a polgárok ehhez az elképzeléshez. A franciák kevésbé Európa-pártiak: Emmanuel Macron a francia köztársasági elnök jobban szívén viseli az európai integráció sorsát, mint saját honfitársai. Macron azért is érdekelt egy a három ország közötti megerősített együttműködés létrehozásában, mert január 1-hazája Franciaország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, s az április 10-én, illetve 24-én tartandó francia elnökválasztás miatt nagyon is fontos lenne, hogy a francia elnök európai szinten is sikereket tudjon felmutatni. A kutatásból az is kiderül, hogy míg Olaszországban és Németországban a fiatalok körében a nemzeti és európai identitás szorosan kapcsolódik egymáshoz, Franciaországban már más a helyzet.
Szintén a franciákra jellemző, hogy az Unióval szembeni attitűd összefügg azzal, ki milyen pártot vagy elnökjelöltet támogat. Macron szimpatizánsai nem meglepő módon elkötelezett Európa-pártiak, de sokan azok közül, akik nem támogatják politikáját, az államfővel szembeni ellenérzéseiket is kifejezik azzal, hogy Unió-ellenesek. Ez pedig azért veszélyes, mert bár Macron valóban új lendületet kíván adni az Európai Uniónak, a felmérés szerint e tekintetben nem tudja maga mögött honfitársai nagy részének támogatását.
Pedig Emmanuel Macron nagyon is ambiciózus tervet fogalmazott meg az elkövetkezendő fél évre: „Európának erőssé kell válnia, hogy az egész világon odafigyeljenek a szavára. Az EU-nak szuverénné kell válnia” – hangoztatta. Mario Draghi olasz miniszterelnökkel közösen javaslatot tett a merev költségvetési előírásokat tartalmazó stabilitási paktum szabályainak felülvizsgálatára, úgy véli ugyanis, ez elengedhetetlen a gazdasági növekedés felgyorsításához.
Az EuropaNova által közölt felmérésben az Ifop ügynökség december 14. és 20. között 1022 franciát, 1003 németet és 1002 olasz állampolgárt kérdezett meg. Ebből nem csak az tűnik ki, hogy a franciák nagyobbik része szkeptikus az EU-val szemben, hanem az is, hogy Mario Draghi alatt az olaszok egyértelműen EU pártivá váltak. Ez azért is figyelemreméltó, mert még három éve, amikor az Öt Csillag Mozgalom (M5S) a jobboldali populista Ligával kormányzott, az olasz volt az egyik leginkább euroszkeptikus nemzet az EU-ban. A franciák mindössze 29 százaléka akar európai szuverenitást egy integráltabb Európán belül, ami Macron egyértelmű célja lenne, miközben Olaszországban ez az arány 50 százalék, Németországban pedig 43 százalék.
A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a szuverenisták által támogatott „nemzetek Európáját”, amely nagyobb szuverenitást biztosít az egyes nemzetállamoknak, a franciák 40 százaléka támogatja, tehát ez a gondolat jóval népszerűbb, mint az uniós integráció felgyorsításáé. Ezután Németország következik a sorban 38 százalékkal, míg Olaszországban a megkérdezetteknek csak 34 százaléka szeretné, hogy az egyes országok szuverenitása növekedjen, Brüsszelé viszont csökkenjen.
Sajátos módon azzal, hogy Macron Európa zászlóvivőjeként pozícionálta magát, táplálta azon franciák Európa-ellenes érzelmeit, akik nem értenek egyet politikájával. Azokról van szó, akik 2017-ben az első fordulóban nem rá szavaztak, és biztos, hogy 2022-ben sem rá voksolnak majd.
„Az európai kérdést illetően Franciaország valóban a kivételek közé sorolható” – fejtette ki Guillaume Klossa, az EuropaNova alapítója. Az európaiság Olaszországban és Németországban pártok felett áll, míg Franciaországban elsődlegesen Macronhoz kötődik. Nem kérdés ugyanakkor, hogy a francia elnök Európát kívánja választási kampányának egyik legfontosabb elemévé megtenni. Kérdés, hogy ez jó stratégia lesz-e részéről.
