A főváros M3-as metróvonalán közlekedő orosz metrókocsik felújításnak álcázott beszerzése, illetve az üzemeltetési problémák soha nem tartoztak a BKV egyszerűen átlátható ügyei közé, és úgy tűnik, ez Karácsony Gergely vezetése alatt sem változik. A főpolgármester csaknem két éve rendelte meg a metrókocsik beszerzésének jogi, műszaki és gazdasági felülvizsgálatát, miután a BKV elismerte, hogy a „felújított” szerelvények padlólemezeit gyakorlatilag felzabálja a rozsda. Karácsony két hónapot adott a feladat elvégzésére, de annyi idő alatt még a felülvizsgálatot elvégző céget sem sikerült kiválasztani. Végül az inkább informatikai ügyekben utazó BME Viking Zrt. állította össze a jelentést, amelyet azután hónapokig javítgattak a felügyelőbizottság útmutatása szerint.
A Népszava tavaly novemberben ismertette ezt a jelentést. A dokumentum szerint az orosz konstrukció „igen szerénynek mondható megtakarítást eredményezett” az új járművek beszerzéséhez képest, különös tekintettel „az üzemeltetés és karbantartás egyelőre nehezen prognosztizálható költségére”. A vizsgálatig 18 sorozathibára derült fény, a hibákat részben az alkalmatlan anyagok használatának, az ügyetlenül megvalósított, ideiglenesnek szánt megoldásoknak, részben az orosz szabványoknak, az elavult technológiai megoldásoknak és a gondatlan kivitelezésnek tulajdonították. A jelentésben feltárt hibák javításának tervét idén márciusban fogadták el.
Lapunk rákérdezett: hol tart most a végrehajtás? A BKV a tőle megszokott kincstári optimizmussal reagált: „Az intézkedési terv végrehajtása jól halad. A feladatok közel fele lezárult, a továbbiak egy részének végrehajtása a járművek ciklikus karbantartásának a keretében folyamatosan történik.” Válaszukból végül azért kiderül, hogy a 222 darab érintett kocsiból kettőn végeztek eddig próbajavításokat, és jelenleg tíz kocsit javítanak. Ez kevesebb, mint a szerelvények 5 százaléka.
A jelentés külön kockázatként kezelte a járműállási kárátalány érvényesítését. A fővárosi vállalat a kötbérpert tartotta a legkevésbé rizikósnak, de a két éve indított eljárás addig se jutott el, hogy a gyártó Metrowagonmash (MWM) átvegye a keresetlevelet. A BKV a 30 éves garanciát azzal pipálta ki, hogy a cég erre vonatkozó állítását átvezették a járművek törzskönyveibe. A sorozathibák egy részét új szerelési utasításokkal és a karbantartási protokoll kiegészítésével kezelték, köztük a jelentésben silánynak nevezett hegesztési varratokat is, amelyekről nemes egyszerűséggel azt írták: „a feltárt repedéseket minden esetben javítani kell”. A kábelkorbácsokat gyorskötözővel rögzítik a darabonként 310 millióért vásárolt metrókocsikon. A hiányzó tűzgátakat még nem sikerült pótolni, de már tudják, hol kellene lenniük. A meghibásodott ülések cseréjéhez az MWM az új üléseket eddig biztosította, a sorozathiba lezárásáról a két fél egyeztet – tette hozzá a BKV. A cég szerint az orosz gyártó nincs monopolhelyzetben az alkatrészek utánpótlásában sem (ezt is jelentős kockázatként határozták meg a vizsgálati jelentésben), hiszen „a BKV-nak minden lehetősége megvan arra, hogy a fenntartáshoz szükséges alkatrészeket a hazai és a nemzetközi beszállítói piacról szerezze be”. Kérdés, hogy a speciális orosz szabványok szerint készült elemeket ki más tudja majd leszállítani.
A korrózió mellett a másik jelentős sorozathiba az áramátalakítók nem megfelelő rögzítése. Az alvázon függő 755 kilós készülékek esetleges leszakadása az alagútban akár végzetes és jelentős anyagi kárral járó balesetet okozhat a cég szerint is. Első nekifutásra ezt acélhuzalokkal kötötték az alvázhoz. A BKV most azt válaszolta, hogy a „konzolok kijavítását az MWM elvégezte”. Ez örvendetes. De akkor vajon miért tettek közzé szeptemberben egy ajánlati felhívást 222 darab „kiegészítő inverterrögzítő berendezés tervezésére és gyártására”? S ki fogja ezt kifizetni?
Egyelőre az is nagy kérdés, hogy ki fizeti a klimatizálás árát. A BKV ugyan meghirdetett egy feltételes tendert, amely a cég válasza szerint a „végleges ajánlatok beadását megelőző tárgyalási szakaszban van”, de a beszerelés többmilliárdos árát az MWM-től várt kötbérből fizetnék ki, erre pedig a per jelen állása alapján kevés esély van. A legmeghökkentőbb választ azonban a 18 feltárt gyártási sorozathiba javítási költségeit firtató kérdésünkre kaptuk. „A BKV számára a sorozathibák javítása és a vizsgálatok elvégeztetése 12,7 millió forintba került, melynek több mint 95 százaléka az utóbbi, vagyis a vizsgálatok költsége.” Ehhez képest a Közbeszerzési Értesítő szerint már csak önmagában is 57,5 millió forintba került a BME Viking Zrt. által készített vizsgálati jelentés. A BKV a javítások várható összköltségéről úgy nyilatkozott, hogy „nincs ilyen becslésük, és nem is lehet”.