Többek szerint fennakadásokat okozhat az állami iskolákban elrendelt kötelező koronavírus elleni oltást elutasító tanárok hiánya, akiket januártól fizetés nélküli szabadságra küldenek. A szaktárca készül erre?
A határidő december 15-én lejárt, de ezt követően még kapnak egy felszólítást az érintettek, hogy 15 napon belül vegyék fel az oltást. Bízom abban, hogy akik eddig nem tették meg, év végéig még élni fognak az oltás lehetőségével. Nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni, de nem hiszem, hogy össze fog omlani a rendszer. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megengedhessük, hogy oltatlan pedagógusok tömegei tanítsanak az iskolákban. Sok emberrel találkoznak, gyerekekkel szülőkkel, nagyszülőkkel. Ahol sokan oltatlanok, ott ráadásul osztályokat kell zárni, mert kidőlhet a tantestület. Vagy most sikeresen lezárjuk az iskolák megvédésének a folyamatát, és a következő félév is jelenléti oktatással működhet, vagy sokkal több zárásra kerülhet sor a következő hónapokban.
Hogyan alakult az elmúlt napokban a pedagógusok oltottsága?
Messze az országos átlag felett oltakoztak a pedagógusok már 2021 tavaszán is, amikor az oltási kampányt szerveztük számukra. Örültünk volna, ha ez elégnek bizonyul, de látjuk, hogy itt az újabb járványhullám, és nem áll meg az iskolák kapujában. Örülök neki, hogy most december folyamán minden nap 3-400-an vették fel közülük az oltást, de végleges adatunk csak január elején lesz.
Azt lehet tudni, a tanárok között mennyien vannak, akik egyértelműen elutasítják az oltást?
Ezt még nem tudom megmondani. Azt látom, az oltottakon túl növekszik azoknak a száma is, akiknél az egészségügyi mentesítés megtörténik, vagyis orvosi igazolásuk van arról, hogy egészségügyi okokból nem javasolt számukra a védőoltás. Nyilván az orvosok egyéni szakmai felelőssége, hogy kinek, mi alapján állítanak ki ilyen mentesítést. Több panaszt is kaptunk, hogy valakinek kiállítják, valakinek nem, ez a következő egy-két hétben ki fog kristályosodni.
A pedagógusok nagy része több hónapja kapta meg az első és a második oltást. Mennyien vannak, akik már a harmadik oltást is felvették? Szakmai vélemények szerint, akik négy-hat hónapja kapták meg a második oltásukat, mára gyakorlatilag védetlenek.
Erre nézve nem gyűjtünk adatot, nincs pontos statisztikánk, oltottság és nem oltottság kategóriájában gondolkodunk, egyelőre a jogszabályok sem tesznek különbséget a kétszer vagy háromszor oltottak között. Nem kizárt, hogy a következő hónapokban, a lejáró védettségek okán a kormányzat ezt átgondolja, a jogszabályi környezet is változik, de egyelőre védettnek tekintjük azokat is, akik két oltást kaptak.
Mi a helyzet azokkal, akik úgy kaptak védettségi igazolványt, hogy átestek a fertőzésen, ezért volt kimutatható ellenanyagszintjük? A szakszervezetek azt kérik, őket vegyék az oltottakkal egy kalap alá.
Annak a felmérése, hogy ez milyen védettségi szintet biztosít, mikor volt beteg, hogyan reagált a fertőzésre az érintett, egészségügyi, nem köznevelés-szakmai szempontok szerint történik. Ha ezt az orvos igazolja, akkor mentesítheti a kötelezettség alól az érintett pedagógust.
Elindult az 5-11 évesek oltása is. A legutóbbi adatok szerint majdnem 40 ezer kisgyermeket regisztráltak a szüleik. Hogy látja, ez jó arány?
Az 5-11 éves korosztályban mintegy 600 ezren vannak, tehát az arány egyelőre alacsony, nem is lep meg, ha a szülők megfontoltak, kicsit kivárnak. Azt viszont rögzítsük, hogy ez egy fontos áttörési pont, hiszen újabb évfolyamokat tudunk védetté tenni. Ha csak az alsó évfolyamosok 10-20 százaléka lesz beoltva, az is lassíthatja a járvány terjedését. A köznevelésben tanuló, 12 évesnél idősebbek 55 százaléka van beoltva a legutóbbi statisztikák szerint, ez egy egész jó adat, de az alsóbb évfolyamokban ennél szerintem alacsonyabb lesz.
Az, hogy az alsóbb évfolyamokban is elérhetővé vált az oltás, együtt jár majd azzal, hogy ezeken az évfolyamokon sem lehet digitális oktatást elrendelni, ahogy a felső osztályokban, középiskolákban történt?
Egyelőre nem tervezünk változtatást, mert nem számítunk arra, hogy a kisebbek átoltottsága a következő hetekben elérné az idősebb diákokét. Ha már sokan felvették az oltást, megfontoljuk majd. A felsőbb évfolyamokon is csak azért mertünk így eljárni, mert már a tanévkezdésre megközelítettük az 50 százalékos átoltottságot, és a védettekkel szemben kitolás lett volna, ha őket is hazaküldjük, éppen úgy, mint azokat, akik nem oltottak.
Jelenleg mennyi intézmény van, ahol digitális oktatás vagy rendkívüli szünet van érvényben?
Csökkenő tendenciát látunk, most az óvodák egy százalékában, az iskoláknál az osztályok másfél százalékában van valamilyen tanügyi intézkedés folyamatban. Ebben szerintem az utóbbi hetekben felgyorsuló oltakozásnak is szerepe van, nem is csak a pedagógusok, hanem a szülők oltási kampányban való nagyobb megmozdulására gondolok.
Érdekvédelmi és szakmai szervezetek jónak tartanák, ha az iskolaigazgatók dönthetnének például a digitális oktatás elrendeléséről, nem pedig az Operatív Törzs. A szaktárca szerint ez nem lenne célszerűbb?
Ezt kifejezetten elvi kérdésnek tekintettük, hiszen a minisztérium is szeretné látni, hogy mi történik. Jó indikátorként is tekinthetünk erre, hiszen az iskolai intézkedések a napi megbetegedések száma mellett világos képet tud mutatni a járvány alakulásáról az oktatási intézményekben. Azt se feledjük, egy iskolaigazgató nem járványügyi szakember. Félreértés ne essék, mi sem vagyunk azok, de az Operatív Törzsben ott vannak a szakértők. Ha egy osztályban igazolt megbetegedés van, nemcsak nekünk, hanem a kormányhivatalok népegészségügyi osztályainak is jeleznek, a folyamatok összeérnek, a tanügyi döntések a részünkről 24 órán belül megszülethetnek, a felelősség pedig a miénk. Higgye el, nem döngeti nálam háromezer igazgató az ajtót, mert minden járványügyi döntést ők szeretnének meghozni.
Annak mi volt az akadálya, hogy az iskolákban, akár osztrák mintára, rendszeresen szűrjék a dolgozókat, diákokat?
Mi is figyeltük a nemzetközi tapasztalatokat, furcsa mód a román példát kevésbé szokták emlegetni. A román kormány is hozott döntést az iskolai tesztelésről, az iskolákba kivittek négymillió tesztet. Azóta azon zajlik a vita a szakszervezetek, az iskolák képviselői, az egészségügy és a minisztériumok között, hogy mégis ki teszteljen? A pedagógusok elzárkóztak ettől, hiszen ez mégiscsak egy invazív beavatkozás, és persze a román egészségügyben sem volt két-három naponta, 15 ezer helyszínre kiküldhető, több ezer ráérő dolgozó, tehát alig fogyott a tesztekből, és végül a tesztelés ellenére is hetekre be kellett zárni az iskolákat. Én az osztrák példát sem mondanám sikeresnek, ott az első három hétben mindenkit kilencszer leteszteltek, ennek során 1 ezrelékes fertőzöttséget mértek, hasonlót, mint nálunk, majd átálltak az öntesztelésre, de ez sem mentette meg őket, Ausztriában nemrég oldották fel a három hetes zárást. Az előző tanévben mi is szerveztünk pedagógus tesztelést, de mióta van jobb védekezésünk, a vakcina, inkább oltunk. A koronavírus-gyanús betegeket ugyanakkor jelenleg is ingyenesen tesztelik a háziorvosok vagy a mentők.
Az iskolai szűrést a szakszervezetek is kérték, de a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közös sztrájkbizottságának több más követelése is van, például a tanárbérek és a munkaidő kérdésében. A kormányzat mennyire látja ezeket teljesíthetőnek?
A helyzetet nem könnyíti meg, hogy a követelések is gyakran változnak, vagy éppen újabbat hoztak be. Amikor megfogalmazzák októberben, hogy szeptember elsejétől mit módosítson a kormány, már nehéz visszamenőlegesen intézkedéseket hozni. A pedagógusok voltak egyébként az elsők, akiknél átfogó béremelést hajtott végre a kormány, majd legutóbb 2020-ban kaptak egy 10 százalékos emelést. További lépések következnek, most látjuk, meddig nyújtózkodhatunk, jelenleg egy 10 százalékos béremelésre van lehetőség, amire január 1-jétől sort is kerítünk. 2023-tól pedig jön egy nagyobb bérrendezés.
A 10 százalékos pótlékemelésre gondol, ami nem alapbéremelés. Miért nem lehetett az utóbbi?
Az a vetítési alap módosítását igényelte volna, amihez meg kell nyitni a 2022-es költségvetési törvényt, amit már a tavaszi ülésszakon elfogadott az országgyűlés, a parlament pedig az elmúlt években tudtommal soha nem módosított költségvetési törvényt. A törvényalkotás tehát kötöttebb pálya, a rendeletalkotást viszont a kormány saját hatáskörben meg tudja tenni, ezért ilyen módon történt. Szerintem az számít elsősorban, hogy január 1-jétől többet utalunk.
Tervezik, hogy a közoktatásban dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát is megszüntetik, a szakképzésben dolgozókhoz hasonlóan?
Érdemes vizsgálni a szakképzési tapasztalatokat, de olyan döntés, ami a köznevelés világában hasonló szabályozást célozna, nem született. A Munka törvénykönyve (Mt.) szerinti foglalkoztatás bár rugalmasabb lehet, mint a közalkalmazotti törvény, ugyanakkor az Mt.-nek vannak olyan szabályai, amelyek nem az iskola világára szabottak, a legtöbb munkahelyen például nincs nyári szünet. A kormány napirendjén tehát nincs ilyen változtatási szándék.
